Bódis András, [email protected]
NEM VOLT MÉG OLYAN CIKLUS, AMELYET ENNYIRE BEHÁLÓZTAK VOLNA AZ ÜGYNÖKÜGYEK. OLYAN SEM, AMIKOR KORMÁNYFŐBUKTATÁS-MÓDSZERTANBÓL IS VIZSGÁZOTT EGY KOALÍCIÓ. ÉS OLYAN SEM, HOGY – KULCSÁR ATTILA KÉPÉBEN – LEBUKOTT VOLNA A FELVILÁGGAL ÖSSZEÉPÜLT ALVILÁG. A HETI VÁLASZ AZ ELMÚLT NÉGY ÉV LEGMEGOSZTÓBB MOMENTU-MAIT, KEZDEMÉNYEZÉSEIT, DÖNTÉSEIT, ILLETVE MÁIG HATÓ KÖVETKEZMÉNYEIKET GYŰJTÖTTE CSO-KORBA. Folyt.
2002
JÚNIUS 18.
A Magyar Nemzet szerint Medgyessy Péter anno a kémelhárításnak dolgozott; 1978-ban nevezték ki rendőr főhadnaggyá, a BM III/II-7. osztály kiemelt főoperatív beosztottjává a D-209 számú szigorúan titkos tisztet. A kormányfő először a „soha nem voltam ügynök” fordulattal reagál a tényekre, bár jelzi: egykori munkahelyén, a Pénzügyminisztérium nemzetközi főosztályán „az államtitkok védelme érdekében minden alkalommal megtettem a szükséges lépéseket”.
A Belügyminisztériumban nincs nyoma iratnak, amely arra utalna, hogy Medgyessynek munkakapcsolata lett volna a tárcával, illetve a III-as főcsoportfőnökséggel – védi meg főnökét először Lamperth Mónika. Az SZDSZ-frakció megvonja bizalmát a miniszterelnöktől, amit másnap Kuncze Gábor pártelnök letagad – „a Medgyessyvel kapcsolatban történteket nem biztos, hogy ügynek kell tekinteni” – , és folytatásra ítéli a koalíciót. A kormányfő az államtitok alóli belügyminiszteri felmentésre hivatkozva június 19-én beismeri: kémelhárítóként az volt a feladata, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz történő csatlakozás előkészítése során biztosítsa a nemzeti érdekek védelmét. Egyben bejelenti, hogy a további manipulációk elkerülése végett törvényjavaslatot nyújt be a III-as főcsoportfőnökségek tevékenységének nyilvánosságáról.
Később felállnak az MDF és az SZDSZ által kezdeményezett vizsgálóbizottságok: előbbi a D- 209-es ügyet, utóbbi a rendszerváltozás utáni kormányzati személyek állambiztonsági múltját hivatott vizsgálni. A Medgyessy-bizottság augusztusban jelentés nélkül rekeszti be munkáját – a kormánypárti tagok szerint „a miniszterelnök titkosszolgálati tevékenysége nem ütközött sem jogszabályba, sem erkölcsi normába”. Lapunknak nyilatkozva (Heti Válasz, 2006. február 2.) Medgyessy Péter nem zárja ki, hogy a D-209-es dokumentumok kiszivárogtatásával a saját oldala akart ártani neki.
JÚLIUS 4.
Tüntetők fekszenek keresztbe az Erzsébet hídon, és a választások szavazatainak újraszámlálását követelik. A „véres csütörtök” első felvonásaként az egyik rendőr pisztolyt ránt a tüntetőkre. Az ötvenfős csoport feloszlatására már 9 órakor készen álltak az egyenruhások, ám a korai oszolj elmarad. Ehelyett több újságírót is megbilincselnek, és fogdába visznek. A demonstrálók délutánra az Országgyűlés épülete elé vonulnak, újra állóháború alakul ki a rendőri erőkkel, majd este megkezdődik az összesereglők kiszorítása a Kossuth térről. A tömeg az Astoriáig vonul, ahol könnygázas oszlatással zárul a nap. A mérleg: 58 előállított, több tucat sérült, megtaposott trikolórok.
JÚLIUS 5.
A Heti Válasz dokumentumokkal igazolja, hogy Salgó László rendőrfőkapitány a belső elhárításnak is dolgozott. Neve szerepel például azokon az 1985-ös jelentéseken, amelyek Lezsák Sándor író és Csoóri Sándor költő „ellenséges ellenzéki” tevékenységéről készültek. A főkapitány nem mond le, csupán 2004 júliusában kezdeményezi felmentését, hogy pályáját az Europolnál folytathassa.
JÚLIUS 22.
László Csaba pénzügyminiszter utasítja az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség, a Magyar Államkincstár és a Szerencsejáték-felügyelet vezetőit, hogy adatállományukat mentsék mágneslemezre. Az ellenzék által kifogásolt adatgyűjtési akcióról szólva a tárca szóvivője közli: az átvételi leltár elkészítése normális eljárás, „ha eddig nem is volt gyakorlat, ezután majd az lesz”.
AUGUSZTUS 30.
Mécs Imre, a rendszerváltozás utáni kormánytagok múltját vizsgáló parlamenti bizottság szabad demokrata elnöke a nyilvánosság elé tárja az egykori titkosszolgálatokkal kapcsolatba hozható politikusok neveit. Később Nógrádi Lászlót, az Orbán-kormány közlekedési miniszterét, valamint Kádár Bélát, az első ciklus külgazdasági miniszterét Mécs leveszi a lajstromról, Járai Zsigmond jegybankelnökről pedig úgy fogalmaz: „anyagai alapján nem üti meg azt a mértéket, hogy érintettnek tekinthessük”. Kiderül ugyanakkor, hogy egy SZDSZ-es kormánytag nincs benne a Mécs-féle válogatásban, mert anyagait 1995-ben kivették a BM irattárából. (Ezután Szalay Gábor, a gazdasági tárca politikai államtitkára maga jelenti be, hogy együttműködött a Belügyminisztérium III/II-es csoportjával, és lemond tisztségéről.)
Mécs Imre 2005-ben újra „előkerül”; az államfőválasztás előtt bejelenti, nem tartja tiszteletben pártja döntését, a bojkott helyett a szocialista Szili Katalinra szavaz. Mécs ezután szakít a szabad demokratákkal, és az MSZP országos listájának 15. helyéről várhatja az április 9-i voksolást.
OKTÓBER 1.
A rendőrség hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe veszi Berkecz Máriát. Másnap ügyvédje panaszára szabadlábra helyezik, ám nyilvánosságra kerül, hogy az intézkedés során a Millenáris Kht. volt igazgatóját kétszer is ruhátlan motozásnak vetették alá. Hasonló módszereket alkalmaz a hatóság a volt Országimázs Központ partnereként ismert Happy End Kft. ügyvezetőjével szemben. A veszélyeztetett terhes Csépányi Nóra a zaklatások után csaknem elveszíti gyermekét. A Fővárosi Főügyészség végül 2004 februárjában megszünteti a nyomozást az imázsközpont ellen, Berkecz Máriát pedig 2006 márciusában bíróság menti fel a vádak alól.
DECEMBER 14.
Felajánlja lemondását Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, miután napvilágot lát, hogy az általa felügyelt Nemzeti Területfejlesztési Hivatal több száz millió forintért bérel irodát a bel-budai Hattyúházban. A 2002-2006-os ciklus első korrupciógyanús esetét végül Hajdú Attila területfejlesztési hivatali elnök menesztésével zárja rövidre Kiss Elemér kancelláriaminiszter. (A Magyar Szocialista Párt a 2006. áprilisi voksoláson Hajdút egyéni jelöltként indítja hajdúszoboszlói választókerületben.)
2003
JANUÁR 24.
Végeredményt hirdet az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) azon a közbeszerzési pályázaton, melynek célja a lakosság felkészítése az április 12-i uniós népszavazásra. Kiderül, a közalapítvány a 2,2 milliárdos költségvetéséből 219 millió forintot költ direkt marketingre, 280 milliót hagyományos reklámra, PRkommunikációra pedig 193 milliót. Az Állami Számvevőszék több szabálytalanságot is feltár a pénzosztásban, majd 2004 februárjában a kormány – a Draskovics-csomag részeként – megszünteti az uniós közalapítványt.
FEBRUÁR 21.
Miután a Fidelitas „felerősítette” azt a hírt, hogy a Kiss Elemér nevét is viselő ügyvédi iroda nyáron megbízást kapott a Malév Rt. átvilágítására, Medgyessy elfogadja kancelláriaminisztere lemondását. A Kulcsár & Haverok című film szerint a menesztett fél úgy reagál: „Ha ezzel a mércével mérsz, Péter, nem marad minisztered.” (Kisst 2005 júliusában a Szülőföld Alap Tanácsa elnökévé emeli a Gyurcsány-kabinet.)
JÚNIUS 5.
Lemond tisztségéről Sári Lajos, Magyar Bálint oktatási miniszter egyik bizalmasa. Az SZDSZ volt pártigazgatójáról, a Nemzeti Szakképzési Intézetet felügyelő helyettes államtitkárról kiderül, hogy együtt utazott a manchesteri Bajnokok Ligája-döntőre az intézet félmilliárd forintos pályázatának győztesével, pontosabban a győztes cég extulajdonosával. Mindez csak betetőzése a tárca botrányainak. 2002 novemberében az OM 2,5 milliárd értékben jogszerűen nem szállítható termékeket akart vetetni az egyetemekkel. Két hónappal később kiírták a Sulinet-tendert, amit a közbeszerzési döntőbizottság versenyellenesnek minősített. Kisvártatva arra is fény derült, hogy a Sulinet programban érdekelt Elender Rt. – Kóka János jelenlegi gazdasági miniszter egykori érdekeltsége – balatoni jutalomhétvégével köszönte meg a minisztériumi tisztviselők tevékenységét.
JÚNIUS 16.
Megverik Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökét. Másnap Sáray Éva elnökhelyettes beszámol a miniszterelnöknek a bántalmazás lehetséges hátteréről, s néhány napon belül egyértelművé válik: a Pannonplast-részvény felvásárlását szervező Kulcsár Attila kapcsolatban állt a kormányon lévő „felvilággal”, azaz több szocialista politikussal. Későbbi vallomásában a bróker úgy fogalmaz: „A Britton Holding csoport hátterében egy olyan baráti kör állt, amelynek az volt a szerepe, hogy részünkre különböző állami megrendeléseket biztosítsanak, illetve szükség esetén kapcsolataik felhasználásával segítséget nyújthassanak. Ebbe a körbe tartozott Puch László, az MSZP pénztárnoka, Baja Ferenc államtitkár, Mészáros János MFB-igazgatósági tag, Kodela László akkori helyettes államtitkár és Kelemen László ügyvéd.”
Az ügyészség Kulcsár Attila és húsz társa ügyében készít vádiratot (23 milliárd forintos sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés és bűnpártolás miatt), csúcspolitikusok azonban nem szerepelnek a listán. A bíróság a választások után kezdi tárgyalni a sikkasztások ügyét.
JÚNIUS 18.
Medgyessy utasítja Tóth Andrást, hogy kutassa ki a PSZÁF gazdálkodásáról készült, közkézen forgó jelentés igazságtartalmát. Kiderül, hogy az irat többé-kevésbé megegyezik azzal a – Keller László közpénzügyi államtitkárságán készített – mondatköteggel, amit médiakapcsolatain keresztül Kulcsár is igyekezett felhasználni Szász Károly ellen. Mindez nem tartja vissza Kellert, hogy feljelentést tegyen a felügyelet gazdálkodásával kapcsolatban, Gál J. Zoltán kormányszóvivő pedig bejelenti: a kormány tudomására jutott, hogy „volt egy olyan magyar állami szervezet”, amely elnökének „lett volna lehetősége a K&H-nál kialakult ügyek megakadályozására”.A felügyeleti vezetők eltávolítását célzó lex Szászt 2003 végén fogadja el a parlament, ám az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítéli a törvényt. A kormányzat kiigazítja a jogszabályt, s a koalíciós többség újra igent mond rá, a PSZÁF-elnök megbízatása tehát 2004 tavaszán megszűnik. Másfél évvel később az ügyészség bűncselekmény hiányában megszünteti az eljárást Szász ellen.
OKTÓBER 17.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. eladja a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 67 százalékos üzletrészét. Az ügyletből az eladó a lehető legrosszabbul jön ki; a 2000-ben még hétmilliárd forintosra értékelt cégdarabot 4,6 milliárdért viheti a holland- izraeli hátterű Plaza Centers csoport. Sőt, a valamikori Alsó-Pannónia helytartójának emlékét őrző Hadrianus-palota maradványai is kikerülnek a köztársaság fennhatósága alól, annak ellenére, hogy a palota nevesítve van a kulturális örökség védelméről szóló törvény mellékletében, az állami tulajdonban tartandó ingatlanok listáján. A Fővárosi Közgyűlés 2006 márciusában nem fogadja el a sziget beépítéséről szóló indítványt, de hamarosan újra szavazhat róla.
2004
MÁRCIUS 30.
Keller László levelet ír a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatalnak, melyben a „megyében tartott vadászatok és résztvevőik listáját részemre megküldeni szíveskedjenek” fordulattal jelzi, hogy a vadászati naplók másolatára is igényt tart. Azaz arra kéri az igazgatási szerveket, hogy magánemberek szokásairól, szabadidejük eltöltésének helyéről szállítsanak adatokat – legalábbis a „magánembereket” képviselő Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda szerint. „Vadászszenvedélye arra ragadtatta, hogy Csányi Sándoron is fogást keressen” – értékelik Keller buzgalmát a szocialista pártban, miután kiderül, hogy a cég, melynek képviseletében a Perenyei Iroda eljár, az OTP Bank első emberéhez kötődik. Medgyessy Péter augusztus 18-án meneszti az államtitkárt.
JÚLIUS 23.
Az ÁPV dönt a Nemzeti Tankönyvkiadó eladásáról, majd novemberben – 3,2 milliárdos ajánlatáért – a Láng Kiadót hirdeti ki győztesnek. Az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó cég így 700 millió forinttal kevesebbet fizet a kiadóért, mint amennyit az eljárás első fordulójában kínált. Bár Erdős vállalja, hogy a privatizációs szervezet tudta nélkül nem származtatja tovább a tankönyvkiadót, 2006 márciusában mégis ez történik. Pontosabban: nem a tankönyvkiadót, hanem az anyacég Láng Kiadó és Holding Zrt.-t értékesíti a finn Sanomának – de csak az után, hogy a nem stratégiai jelentőségű Láng-érdekeltségeket kiszervezte a holdingból, és a Láng Vagyonkezelő Zrt. égisze alá telepítette.
AUGUSZTUS 18.
Burány Sándor munkaügyi minisztert Szekeres Imre váltja, Gyurcsány Ferenc sportminisztert Baráth Etele, Veres János fejlesztési miniszter lesz – jelenti be Medgyessy Péter, hozzátéve: Csillag István gazdasági miniszter utódlására várja az SZDSZ javaslatát. Kuncze Gábor hallani sem akar Csillag menesztéséről, és nem rejti véka alá, hogy a liberálisok részéről „nincs meg a kellő bizalom a miniszterelnök irányában”. Koalíciós egyeztetés után Kovács László MSZP-elnök egyértelművé teszi, hogy a szocialisták új kormányfőt jelölnek. Augusztus 21-ére világossá válik, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter vagy Gyurcsány Ferenc lehet Medgyessy utódja. Miután az MSZP kongresszusa a volt sportminisztert jelöli, Mádl Ferenc államfő Gyurcsányt kéri fel miniszterelnöknek, akit szeptember 29-én iktatnak be tisztségébe. Bár a puccs napjaiban „minden bajok forrásaként” Medgyessy az SZDSZ-t jelölte meg, később úgy vall: „1997 elején Horn Gyula ellen is lázadás tört ki, a vezéralakok érdekes módon ugyanazok voltak, mint akik ellenem is fellázadtak”. Kérdésünkre – kikre gondol? – leszögezi, „nem a személyek a fontosak, hanem az, ami a szocialista pártot mindig is jellemezte: a türelmetlenség” (Heti Válasz, 2006. február 2.).
DECEMBER 8.
Új ügynöktörvényt kezdeményez a szocialista párt, mire az SZDSZ közli: örül az ötletnek, „csak azt tartja kérdésesnek, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érvényesíteni tudja-e törekvését az MSZP frakciójában”. A Political Capital két hónappal e bejelentés után elérhetővé teszi ügynöklistáit a világhálón, majd az angelfire. com tárhelyen is megjelenik egy 219 nevet tartalmazó, állítólag a rendszerváltás idején készült ügynökjegyzék. Néhány médium jóvoltából fő listakommentátorrá lép elő a Nemzetbiztonsági Hivatal alapító igazgatója, Nagy Lajos (neje, Svoboda Petra jó ideig Apró Piroska titkárságvezetőjeként szolgált). Mindezek után lapunk összeállítással jelentkezik, melyben a szocializmus döntéshozóit és haszonélvezőit veszi számba (Heti Válasz, 2005. március 24., 31., április 7.). Mádl Ferenc júniusban véleményezésre küldi az Alkotmánybíróságnak az ügynöktörvényt, s a testület ki is mondja a jogszabály alkotmányellenességét.
DECEMBER 18.
Gyurcsány Ferenc vatikáni látogatásán igyekszik érzékeltetni II. János Pál pápával: szerinte a magyar egyház „a politikai hatalom dolgában próbál meg hívei között eligazító erővel bírni”. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rosszallását fejezi ki a „mószerolás” miatt, és leszögezi: „Demokratikus államban alapvető kötelességünk és jogunk intézményeinket és a vallásos emberek jogait megvédeni.”
2005
JANUÁR 13.
A Pénzügyminisztérium a jövőben is ellenőrizni fogja az áfa-visszautalásokat, mert nagy méreteket ölt az áfacsalás; az ellenőrzések miatt visszatartott áfa összege 100 milliárd forintra rúg – jelenti be Draskovics Tibor miniszter. Az ellenzék és a vállalkozók képviselői azonban a 2004-es költségvetési hiány kozmetikázásának szándékát látják a blokkolás mögött. A miniszterelnök áprilisban megválik pénzügyminiszterétől, és a Magyar Villamos Művek Rt. elnöki székével kárpótolja.
FEBRUÁR 19.
A miniszterelnökig jut a Budapest Airport Rt. telekvásárlási ügye, a Magyar Hírlap pedig néven nevezi Puch László MSZP-pénztárnokot, mint a túlárazott cargobázis projekt egyik feltételezett motorját. A BA Rt. vezérigazgatója, a Puch-bizalmas Hárskuti János és a Carion cégcsoport még februárban aláírta azt a 4,7 milliárd forintos szerződést, amely a földterület adásvételéről szólt. Illetve: szólt volna. A Carion-tagok ugyanis – miután a pénzügyminiszter nem engedélyezte a BA Rt.-nek a kiáltóan magas 23 500 forintos négyzetméterenkénti vételár kifizetését – elálltak a szerződéstől. Ezután hamarosan megköttetik az év üzlete, vagyis az Airport december 18-i eladása. A magánosítási folyamatban a kormány mindent megtesz, hogy 464,5 milliárd forintig srófolja a privatizációs bevételt – például 75 éves reptér-üzemeltetési jogot is csatol az eladandó részvénycsomaghoz.
FEBRUÁR 21.
Kezdetét veszi és március 13-ig tart a magyar agrártörténelem legnagyobb demonstrációja a Felvonulási és a Kossuth téren. A gazdák a gabonaintervenció kudarca, valamint a 2004-es uniós és nemzeti területalapú támogatások kifizetésének elhúzódása miatt tiltakoznak – miután a február elejéig ki nem fizetett összeg 96 milliárd forintra rúgott. Április 25-én a miniszterelnök meneszti Németh Imrét, az agrártárca irányítóját, és helyére Gráf Józsefet nevezi ki, akire egy második Gyurcsány-kormányban is számítana.
MÁJUS 9.
Az oktatási tárca bejelentést tesz a Nemzeti Nyomozó Irodánál, mert a hétfőn esedékes magyar érettségi tételei már vasárnap este felkerültek az internetre. Később kiderül, a matematika és a történelem feladatsorai is megjelentek a világhálón, mire Magyar Bálint politikai bűncselekményt emleget – melynek célja szerinte az első kétszintű érettségi lejáratása. A matematikaérettségit harmincezer diáknak újra kell írnia.
2006
FEBRUÁR 17.
Gyurcsány Ferenc meghirdeti Új Magyarország programját. Az MSZP ezzel választási programjaként tünteti fel a közpénzből – a pártatlanságot fogadó kormányzati apparátus közreműködésével – készített II. nemzeti fejlesztési tervet.
MÁRCIUS 28.
A magyar titkosszolgálat hivatalos értesítést kapott, hogy külföldi bűnözői csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálása szándékával robbantásokat kívánnak elkövetni az országban a választási nagygyűléseken – jelenti be Gyurcsány Ferenc. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Kövér László viszont úgy fogalmaz: nincs egyértelmű válasz arra, kik, hol, mikor, kik ellen, miért, kinek a megbízásából akartak robbantani, illetve megalapozottak voltak-e egyáltalán a fenyegetettségre vonatkozó információk.
