Sábesz még csütörtökön is
„A Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület több mint másfél évtizede fejti ki egész Magyarországra kisugárzó áldásos tevékenységét…
….És szólnunk kell a 2005. januárjában megalakult EMIH-ről, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségről, amely a Statusquo irányzatot képviseli nagy hitelességgel és a Chábád Lubavics küldetését és nagy munkáját segíti, támogatja.
A Chábád Lubavics Egyesület tevékenysége nemcsak arra terjed ki, hogy zsidókat hódít vissza a zsidóságnak, hanem a zsidó könyvkiadásban is élen jár, különösen az imakönyvek kiadásában. E téren több, mint 60 éves szünetet tört meg Sámuel imája című Szidúrjával, amit több újabb imakönyv, két Máchzor, vagyis ünnepi imakönyv és a Peszáchi Hágádá, vagyis a Peszách ünnep előestéjének „szövegkönyve” követett.”- halhattuk Borsányi Schmidt Ferenc előadásában. A történész, a rabbiképző és zsidó egyetem könyvtárának igazgatója e „csodálatos imakönyv” kiadását nagyon hasznosnak nevezte, „mert a péntek esti és a szombati imák eredeti héber szövegét” azok is megismerhetik, akik „még nem tökéletesen … olvassák a héber betűket, de héberül akarnak imádkozni”.
Chábád imakönyv a lakatlan szigetre
„A Chábád magyarországi tevékenységének legnagyobb sikere az imakönyvek és a Hertz Biblia kiadása.” – indított előadásával Deutsch Gábor az Or-Zse tanára. Az imakönyvek sorából a Sámuel imáját emelte ki külön, mert „ha egy lakatlan szigetre menne, ahová csak egy könyvet vihetne,” akkor Sámuel imáját vinné magával. Külön előnye az imakönyveknek – Deutsch Gábor szerint -, hogy „bőséges magyarázattal, imatörténettel vannak ellátva.” Deutsch tanár úr is méltányolta a törekvést, hogy imaszövegek fonetikus átírásával „az önhibájukon kívül… ismeretséget nem szerzetteknek segítséget nyújtsanak az Istentiszteletek követésében, hogy az ima alatt … az előimádkozóval haladva olvashassák a fohászokat.”
