Forrás: MA

Magyarország felszabadításának napja, 1945. április 4, Magyarország nemzeti ünnepe 1950. április 2-től 1989-ig.

2006.04.04 06:00 wikipedia.hu

Az elnevezés alkalmazhatósága – hogy a szovjet hadsereg felszabadítónak, tevékenysége felszabadulásnak tekinthető-e a mai demokratikus körülmények között – máig heves viták tárgya. Sokak szerint inkább megszállást, mások szerint pedig egyszerűen hatalomváltást kellene mondani. A Magyarországon harcoló szovjet Vörös Hadsereg ezen a napon szabadította fel az utolsó magyar települést, Nemesmedvest a német hadsereg uralma alól.

Április 4., mint ünnep

Április 4-ét később a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletében nemzeti ünneppé nyilvánította. Minden évben ezen a napon emlékeztek meg a Magyarországon hősi halált halt szovjet katonákról. A felszabadulásra való megemlékezés katonai díszszemlékkel, a hősök sírjainak megkoszorúzásával történt. A budapesti Dózsa György úti felvonulási téren állami vezetők előtt tartották a katonai díszszemléket. 1989. után, az utolsó pártállami kormány április 4-ét törölte Magyarország nemzeti ünnepei közül.

Felszabadulás vagy megszállás?

A felszabadulás fogalma a mai napig heves vita tárgyát képezi. Egyénileg sok magyar számára valóban felszabadulást jelentettek az 1945-ös események, mivel megmenekültek egy népirtás veszélyétől. Az ország lakosságának nagy része számára azonban maga a szovjet hadsereg jelentette a háború borzalmait.

Bár a két nézet kibékíthetetlen, mégis szinte rögtön 1945-től a felszabadulás megnevezés vált általánossá. Ennek legfontosabb oka az volt, hogy a szovjet haseregnek, mint megszálló hatalomnak jogában állt a sajtót cenzúrázni illetve letartóztatásokat véghezvinni.

Egy ideig még élt a remény, hogy a békeszerződés megkötése után a Vörös hadsereg kivonul az országból és valóban elindulhat egy szabad, polgári fejlődés Magyarországon. De nem ez történt, a győzelem után megkezdődött a proletárdiktatúra kiépítése és a megszállók több, mint 200 000 civilt hurcoltak a Szovjetunióba.

A mai magyar lakosság továbbra is megosztott abban, milyen elnevezést tart megfelelőnek. A Medián közvélemény-kutató egyik felmérése szerint a korábbi MSZMP tagok kétharmada és az összes megkérdezett egyharmada ért egyet a „felszabadulás” minősítéssel. A megkérdezettek másik harmada a „megszállás” kifejezést tartja helyesnek, míg további egyharmad szerint sem a felszabadulás, sem a megszállás nem megfelelő. (ld. Riba)

Az ezzel kapcsolatos, évek óta folyó viták során felmerült a „megszabadulás” kifejezés használata is, mely utalna a korábbi diktatúrától való megszabadulásra ám nem sugallná azt, hogy ezután valódi szabadság következett az ország számára.

Mindazonáltal a magyar nép jó részének egyfajta felszabadulást jelentett a szovjet hadsereg érkezése, gondoljunk akár a megtizedelt magyar zsidóságra/cigányságra.