Ma 60 éves Spiró György Időpont: 2006-04-02 13:28:54
Április 4-én ünnepli hatvanadik születésnapját Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író. Az irodalmi életben nevére először 1974-ben, Kerengő című regényének megjelenésekor figyelt fel a kritika, ezt követően verseskötete jelent meg História címmel.
A nagy kiugrást és a sikert, vele a József Attila-díjat az 1981-es Az Ikszek című regénye hozta el számára. 1983-ban Székely Gábor, a Katona József Színház akkori igazgatója megkérte Spirót, hogy írjon egy darabot Gobbi Hilda számára, ekkor született meg a Csirkefej című drámájának alapgondolata. 2005 tavaszán jelent meg újabb nagyprózája, a Fogság című történelmi regény.
Az ifjú Spiró egy ideig zeneszerzőnek készült, tehetségesen hegedült, majd mégis inkább a fizikusi pálya vonzotta. Gimnáziumi évei alatt azonban rájött, hogy Magyarországon nincs elég pénz a tudományra, s 16 éves korában elhatározta, hogy drámaíró lesz. 1964-ben apját Belgrádba helyezték, az ottani nagykövetség mellett működő gazdasági együttműködési iroda vezetője lett.
A kiküldetésbe családja is elkísérte, Spiró nagyon hamar megtanult szerbül és horvátul is. Egy év múlva visszatért Budapestre, ahol az ELTE magyar-filozófia szakára jelentkezett, de átirányították magyar-orosz szakra. Mivel oroszul nem igazán tudott, rövid időn belül el kellett sajátítania a nyelvet, ami két hónap alatt sikerült neki. Ezt a tempót később is tartotta, igen hamar megtanult még lengyelül, angolul, csehül, szlovákul, németül, franciául, olaszul, bolgárul és románul is, később fordított is e nyelvekből.
1970-ben lediplomázott, s egy évig a Magyar Rádió külpolitikai rovatánál volt újságíró-gyakornok. Innen a Corvina Kiadóhoz került szerkesztőnek, majd 1976-78 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének munkatársa volt. 1978 óta az ELTE tanára, előbb a Világirodalmi Tanszéken, majd 1991 óta az Esztétika Tanszéken. 1981-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa, 1997 óta habilitált egyetemi docens.
A kutatói-tanári munka mellett a színházi életben is aktívan részt vett: 1975-77-ben és 1978-79-ben a budapesti Nemzeti Színház, 1981-92-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992 és 1995 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt, 1990-től 1997-ig tanított a Színházművészeti Főiskolán is. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt.
A nagy kiugrást és a sikert, vele a József Attila-díjat az 1981-es Az Ikszek című regénye hozta el számára. Az Ikszek sikere után a közönség figyelme egyre inkább a szerzőre irányult, aki hamarosan drámagyűjteménnyel (A békecsászár), novelláskötettel (Álmodtam neked), s több esszékötettel is jelentkezett.
A kilencvenes évek elején ismét nagyprózával jelentkezett Spiró, ám A Jövevény című regény visszhangtalan maradt, s ugyanerre a sorsra jutott a 2001-es A jégmadár című regény is, amely azonban elnyerte a Szépírók Társaságának díját. Drámáival folyamatosan jelen volt a színpadokon, a közönség és a kritika is elismeréssel fogadta a nyilasuralom időszakában játszódó Elsötétítés című kamaradarabját, majd a 2004-ben bemutatott, a jelenkor problémáit taglaló Koccanás című színművét.
Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett szerző korábban is több elismerést kapott, így 1993-ban Déry Tibor-, 1994-ben Madách Imre-, 2004-ben Szép Ernő-díjat, 1998-ban babérkoszorús író lett, 2005-ben pedig átvehette a Magyar Művészetért-, a Füst Milán- és a Magyar Zsidó Kultúráért-díjat, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét.
MTI
