Harmincnapos türelmi időt adott az ENSZ Biztonsági Tanácsa Teheránnak arra, hogy hagyjon fel urándúsítási programjával. A BT öt állandó tagja, valamint Németország csütörtökön megerősítette az Iránhoz intézett felszólítást, esetleges büntetőintézkedésekről azonban nem született döntés.
Az ENSZ grémiuma mintegy háromhetes vita után hozta nyilvánosságra nyilatkozatát a tárgykörről. A BT a dokumentumban arra kötelezi Teheránt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az ENSZ testülete felhívásának. A türelmi idő lejárta után Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője tájékoztatja a BT-t arról, eleget tett-e Irán a felhívásnak – közölte John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet. Egyelőre kérdés, mi történik akkor, ha Irán nem teljesíti az elvárásokat. Szankciókról ugyanis egyelőre nem volt szó.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának megállapodása annak köszönhető, hogy a szövegből – az oroszok kifogásai miatt – kihagytak egy részt, amelyben azt állították: az iráni atomprogram fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Amennyiben ugyanis a mondat benne maradt volna a tervezetben, Iránt eleve szankciókkal sújtották volna, amit Moszkva el akar kerülni. John Bolton közölte: teljesen egyértelmű üzenetet küldtek Iránnak. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter asszony pedig kifejtette, Irán minden korábbinál elszigeteltebbé vált. Andrej Gyenyiszov orosz ENSZ nagykövet is teljesen egyértelmű üzenetről beszélt, amellyel „a nemzetközi közösség nagy aggodalmát fejezték ki”.
Hivatalos iráni válasz nem érkezett ugyan, ám az iráni ENSZ nagykövet nem látszott különösebben elfogódottnak a határozat elfogadását követően: „Iránt nem lehet fenyegetésekkel térdre kényszeríteni” – fogalmazott Dzsavad Szaif. Elismételte, amit teheráni illetékesek már annyiszor hangoztattak, amely szerint Irán békés célra használja fel az atomenergiát. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter Genfben „néhány nyugati ország manőverezésének” nevezte a New Yorkban jóváhagyott nyilatkozatot. A NAÜ-höz rendelt iráni nagykövet tagadólag válaszolt arra, hogy Irán ismét felfüggeszti-e az urándúsítást. Az ország ENSZ-nagykövete szerint „allergiások vagyunk a nyomásgyakorlásra és a megfélemlítésre, az ilyesmikre nem jól reagálunk”. A nagykövet szerint a Biztonsági Tanács kettős mércével mér. Iránnak nincs atomfegyvere, s nem is óhajt ilyet, de szerinte ugyanez nem mondható el Izraelről, Izrael nyilvánvaló atomarzenálját még senki sem vonta ellenőrzés alá. Népszava-összeállítás