Forrás: ÉS

Zsigmond Anna

Egy jelentéktelen kiscsendőr

A Ságvári-vitában felmerült Cselényi Antal neve, akit Ungváry Krisztián jelentéktelen csendőrnyomozónak nevezett (Aki süket, ÉS, 2006/5.). Tetteiről azonban nem esett szó, pedig fontos kérdés: mit keresett a most felmentett Kristóf László 1944-ben Cselényi Antal társaságában?

A demokratikus magyar jogállam és igazságszolgáltatás feladata, hogy ezekre a kérdésekre választ adjon. A II. világháború előtti rendőrség prominens képviselőinek – elsősorban Tényi Mátyás, dr. Koltai László, Cser István, Hain Péter, Cselényi Antal, dr. Wayand Tibor – tevékenysége számos dosszié anyagában megtalálható. Ezek többsége a Cselényi Antal által májusban, júniusban és júliusban készített jelentések a budapesti baloldali csoportokról. A Történeti Levéltár fondjegyzéke szerint Hain Péter a németektől kapta meg az osztály átszervezésének feladatát. Az így létrejövő politikai rendőrség tevékenységével kiérdemelte a „magyar Gestapo” elnevezést. Állománya rendőrökből állt, létszámában kicsi, szélsőségesen nácibarát és antiszemita csoportról van szó. Cselényi Antal ennek a csoportnak volt tagja. Az Állambiztonsági Rendészet embereinek kegyetlenségéről a Degob (Deportáltakat Gondozó Bizottság) jegyzőkönyvei tanúskodnak.

Mi történt Cselényivel? A jelentéktelen kiscsendőr, aki Kristóf Lászlóval együtt Ságvári Endre megölésében részt vett, eltűnt a háború végén Magyarországról. A budapesti népbíróság, távollétében, az 1896. évi XXXIII.t.c 475 alapján elfogatóparancsot adott ki Cselényi (Zimmer) Antal magyar állampolgár ellen, aki gyanúsítható volt azzal, hogy mint Gestapo-detektív, Budapesten az 1944. évi német megszállás idején baloldali elemeket és zsidókat súlyosan bántalmazott. Cselényi Antal az ún. Juhász-csoport tagja volt, amely csoport feladata mint politikai rendőrségé, a kommunisták kihallgatása. Kihallgatásainak módszereiről olvashatunk a visszaemlékezők-túlélők írásaiban. A népbíróság elrendelte Cselényi Antal letartóztatását. Távollétében életfogytiglanig tartó kényszermunkára mint főbüntetésre, vagyonelkobzásra és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére mint mellékbüntetésre ítélte.

Cselényi Antal elmenekült, mint háborús bűnöst soha sem kérték ki.

A Legfelsőbb Bíróság felmentett egy – Ságvári Endre likvidálása miatt csaknem fél évszázada kivégzett – csendőrnyomozót. Kristóf László 1944. július 27-én részt vett abban az akcióban, amelyben egy budai cukrászdában megpróbálták elfogni az illegális kommunista Ságvárit, aki azonban fegyverrel ellenállt, és a tűzharcban életét vesztette. Az akcióban 1944. július 27-én a csillaghegyi nyomozócsoportnál szolgálatot teljesítő Cselényi Antal detektív, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók vett részt.

A halálraítélt Kristóf László hozzátartozója által kezdeményezett felülvizsgálati tárgyaláson az LB Ságvári Endre megölése ügyében felmentette az egykori csendőrt, más vádpontok esetében pedig elévülés, illetve büntethetőséget kizáró ok miatt megszüntette az eljárást [kiemelés tőlem – Zs. A.]. Melyek lehetnek a más vádpontok?

1944 végén Cselényi eltűnt Münchenben. A jeruzsálemi Jad Vasemben található, 1946-ban Münchenben felvett eredeti tanúvallomások alapján tudjuk (1946. december 16., München, Ettstrasse 4/4. Schnellgerichtes im Polizeiprasidium), hogy Cselényi és csoportja szövetséges pilótákat vallatott és kínzott. Vajon az amerikai közvélemény elfogadja ma ezek büntethetetlenségét?

Zsigmond Anna

Élet és Irodalom

50. évfolyam, 12. szám

Comments are closed.