Centrum Párt
A magát pragmatikus középpártként meghatározó politikai erőt gesztusai miatt inkább a baloldalhoz tartják közel állónak. 2001 novemberében 25 magánszemély, köztük több kis párt és mozgalom (KDNP, MDNP, Vállalkozók Pártja, Zöld Demokraták, Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület) vezetője, valamint Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere hozta létre. A 2002. évi országgyűlési választásokon 3,9 százalékos eredményt ért el, éves költségvetési támogatása 69,4 millió forint. Tagjainak száma 1297 fő, alapszervezeteié 93. Amilyen látványos volt a párt indulása, olyan gyors lett a leépülése is: a 2002-ben néhány hónap alatt felépített mérsékelt, középutas imázst már a választások másnapján lerombolta az elnök, Kupa Mihály „színvallása”, aki a második forduló előtt bejelentette, visszalép a szocialista jelölt javára. A bal- és jobboldaltól egyenlő távolságot tartó centrumpolitika feladása miatt az alapítók közül először az MDNP prominensei jelentették be kilépésüket. A KDNP pedig akkor szállt ki, amikor a Fidesszel együttműködő pártvezetés vette át az irányítást. Egy pénzügyi vita kapcsán utóbb Gyenesei István és Droppa György is távoztak. A Centrum egyválasztásos jellegét látszott bizonyítani, hogy vezetői – köztük Kupa – a 2002-es őszi önkormányzati választásokon már nem a Centrum színeiben mérették meg magukat.
A tetszhalál állapotába került párt tavaly óta próbál új lendületet venni. Azt hangoztatja, 2006-ban nem köt választási szövetséget egyetlen parlamenti vagy szélsőséges párttal sem, s nem is lép vissza ezek javára. Célja a jelenlegi politikai elit lecserélése s a kétkamarás parlament felállítása. Szigorú ellenőrzés alá helyezné a közbeszerzési eljárások, a privatizáció és a társadalombiztosítási rendszer „pénznyelő automatáit”. Az agráriumban szükségesnek tartja a gazdákat összefogó gazdaholding rendszer kiépítését. Ez végezné a beszerzéseket és az értékesítést. A párt elnöke Kupa Mihály, alelnöke Bosánszky Lajos. Az országos választmány elnöke Pászti Ágnes.
Fidesz-KDNP-lista
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (Fidesz)
Konzervatív-keresztényszociális gyűjtőpárt, melynek a kulturális szervezetektől a radikális polgári körökig terjedő bázisát Orbán Viktor személye köti össze. Liberális, nemzedéki csoportosulásként indult 1988. március 30-án Budapesten. A konzervatív fordulat után 1995-ben felvette a Magyar Polgári Párt utónevet, amit a 2003. májusi kongresszus Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre módosított. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé tagja, 2000 decembere óta az Európai Néppárthoz tartozik. Tagjainak száma 31 ezer, akik kilenc tagozaton, illetve 1050 helyi szervezeten keresztül kapcsolódnak a párthoz. A 2002-es önkormányzati választáson 53 polgármesteri, 415 képviselői és 18 megyei, illetve fővárosi posztot nyert el önállóan. Éves költségvetési támogatása 817 millió forint. Évi 430 millió forintos állami dotációval működő alapítványa a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány. Ifjúsági szervezete a Fidelitas, melynek hírlevele az UFi (korábbi nevén: Utolsó Figyelmeztetés). A párthoz közel álló sajtóorgánum az Orbán-kormány közreműködésével alapított Heti Válasz, amelynek szerkesztőbizottságát Borókai Gábor egykori kormányszóvivő, a Hír Tv alapító elnöke vezeti.
A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz – az MDF-fel közös – listája 41 százalékos eredményt ért el. Bár képviselőcsoportjának létszáma az 1998. évi 147 főről 164-re nőtt, ellenzékbe került. A párt a választásokat követően nélkülözni kényszerült Orbán személyes közreműködését, aki energiáit egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította, és csak a pártnak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett veresége után (a 19 megye közül 15-ben a kormánypártok győztek) tért vissza a pártelnöki székbe. A szervezeti reform jegyében a korábbi nyolcfős elnökség szerepét egy szűk, 5 tagú operatív elnöki testület vette át. Megszűntek a párt megyei-területi szervezetei, a politizálás súlypontja az egyéni választókerületekre helyeződött át. Az elnök nem tudta elérni legfőbb stratégiai célját, a széles jobboldali pártunió megteremtését. A pártnak a korábbi szövetségesein kívül (Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, Fidelitas, Kisgazda Polgári Egyesület, Lungo Drom) a KDNP-vel, az ex-MDF-eseket tömörítő Nemzeti Fórummal és az idei választásokra be sem jelentkezett Vállalkozók Pártjával (VP) sikerült együttműködési megállapodást kötnie – az MDF-fel viszont nem. A VP 4, a Nemzeti Fórum 11, a KDNP 24 helyet kap áprilisban a párt egyéni és listás jelöltjei között.
A szövetség 2003-as alapítólevele szerint már nem a hagyományos ideológiák, „hanem a hamis ígéretek és a valóban boldog és értelmes élet között kell választani”. A baloldali választók felé korábban zárt párt jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal – nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005) -, illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgai Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni a bázisát. A szövetség 2004-ben érte el legnagyobb sikerét: az európai parlamenti választásokon a szavazatok 47,4 százalékának megszerzésével 12 mandátumhoz jutott a Magyarországot megillető 24-ből. A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kórház-privatizációról, illetve a kettős állampolgárságról.
A Fidesz „Hajrá, Magyarország! A cselekvő nemzet programja” munkán alapuló, biztonságos Magyarországot akar. Radikális adó- és bürokráciacsökkentést tervez, s mérsékelni óhajtja a politikusok számát is (elegendőnek tartanák a legfeljebb 286 fős parlamentet). A második Széchenyi-terv keretében 500 ezer új munkahelyet ígérnek. Júliustól 19 százalékra csökkentenék a jelenleg 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2010-ig bevezetnék a 14. havi nyugdíjat. Választhatóvá tennék a családi jövedelemadózást. A családi gépkocsi program keretében eltörölné az 1600 köbcenti alatti autók regisztrációs adóját, autópályadíjukat pedig megfelezné.
A Fidesz elnöke Orbán Viktor; alelnökei Schmitt Pál és Pokorni Zoltán, illetve 2005 óta Varga Mihály és Pelczné Gáll Ildikó. Az országos választmány elnöke Kövér László; az országgyűlési frakciót Áder János vezeti.
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)
A Fideszbe ágyazódott, annak kereszténydemokrata platformjaként működő párt. Az 1947-es alapítású Barankovics István-féle Demokrata Néppárt (DN) jogutódjaként 1989. április 2-án alakult újjá Budapesten. Tagjainak száma 14 ezer, ötszáz helyi szervezete van. Az önkormányzatokban 11 képviselői és egy polgármesteri tisztséggel rendelkezik, az utóbbival a Baranya megyei Szágyon. Állami támogatást nem kap; cége, újságja nincs. A párt Barankovics Akadémia Alapítványát Kovács K. Zoltán vezeti.
A KDNP 1990 és 1994 között az MDF-fel és az FKGP-vel közös kormányban a népjóléti tárcát, majd (1992-től) a titkosszolgálatokat is irányította. A KDNP-t az MDF szatelitpártjaként működtető Surján László elnököt 1995-ben az önálló politikát hirdető Giczy György váltotta. A pártban ezt követően különböző csoportok hatalmi harca folyt, s bírósági perek követték egymást. A pártvezetés szembekerült a frakcióval, amely – miután kizárta soraiból az elnököt – 1997-ben felbomlott. Az 1998-as országgyűlési választásokon 13 egykori KDNP-képviselő a Fidesz támogatásával, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség színeiben jutott mandátumhoz, míg maga a KDNP parlamenten kívül rekedt. A 2002-es választások előtt Bartók Tivadar elnök a Centrum Pártba integrálta a KDNP-t. A Legfelsőbb Bíróság még ugyanebben az évben megismételtette a párt öt évvel korábbi, szabálytalan országos választmányi ülését. Ezen a Fidesz-szimpatizáns szárny kerekedett felül. A régi-új pártvezetés elhatárolódott az 1997 és 2002 közötti KDNP-től. Elnökké a 92 éves Varga Lászlót választották, aki utóbb, egy KDNP-rendezvényen elszenvedett baleset következtében meghalt, utóda 2003-ban a szintén Fidesz-MPSZ parlamenti frakciótag Semjén Zsolt lett.
Hittel, bizalommal, őszintén hazánkért, nemzetünkért című, 2005-ben elfogadott pártprogramja alapján a KDNP együttműködést ígér a keresztény, nemzeti és demokratikus értékek iránt elkötelezett politikai erőkkel. A párt megtiltatná, hogy a homoszexuálisok örökbefogadók lehessenek, és – a Fidesszel ellentétben – az abortusztablettákat sem engedélyezné. A családi adózás bevezetését és a privatizáció leállítását szorgalmazza. A KDNP a Fidesszel kötött választási megállapodás alapján 24 egyéni képviselőjelöltet indít a parlamenti választáson, két körzetben (Gödöllő, Pásztó) pedig az MDF-fel közös jelöltet támogat.
A párt elnöke Semjén Zsolt. Alelnökök: Básthy Tamás, Kalmár Ferenc, Mészáros József, Molnár Béla, Nógrádi László, Papp Tibor, Surján László. Ügyvezető főtitkára Csenger-Zalán Attila. Az országos választmány elnöke Latorcai János. Pártügyész Rubovszky György.
Harmadik Út-lista: Jobbik-MIÉP
Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik)
Jobboldali Ifjúsági Közösség néven 1999-ben alakult meg, majd felvette a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet. 2003 októberében szerveződtek párttá, elnöke azóta Kovács Dávid. A vezetőség és a tagság jó része – az elnökhöz hasonlóan – a MIÉP-ben szocializálódott, alelnöke például a MIÉP egykori parlamenti képviselője, Balczó Zoltán. A MIÉP-nél egy generációval „fiatalabb” Jobbik megalakulásában döntő szerepet játszott, hogy a Csurka István vezette pártot idejétmúlt és retorikájában elavult politikai formációnak tartották. Kifejezetten elutasították például a MIÉP antiszemita színezetű megnyilvánulásait. 2003 óta több MIÉP-es önkormányzati képviselő és politikus igazolt át a Jobbikba, a remélt áttörés azonban nem következett be: nem tudták átvenni a MIÉP helyét a „nemzeti jobboldalon”.
A 2004-es európai parlamenti választáson – a MIÉP-pel ellentétben – nem vettek részt, EU-ellenességük mindazonáltal Csurkáékéval rokonítható. A Jobbik 2004 tavasza után parlamenti képviselővel is rendelkezett: a Fideszből kivált Körömi Attila csatlakozott a mozgalomhoz.
2003 óta adventre fenyőgerendából ácsolt több méter magas kereszteket állítanak fel a Parlament előtt, a főváros forgalmasabb pontjain és néhány vidéki városban is. Több más utcai akcióval is igyekeztek felhívni magukra a figyelmet: 2004 végén demonstrációt tartottak a kínai kereskedők és dömpingáruk ellen, ez év márciusában pedig fekete lepellel borították le az általuk terroristának nevezett Ságvári Endre emléktábláját a Budakeszi úton. A legnagyobb feltűnést azzal keltették, amikor „Ne legyetek hazaárulók!” feliratú transzparenst lógattak le a parlament karzatáról a román EU-csatlakozási szerződésről szóló szavazás előtt. Jelenleg 105 szervezettel és 1250 taggal rendelkeznek, hivatalos orgánumuk a Magyarok Lapja című színes havi magazin. Az idei választáson – Harmadik Út néven – a MIÉP-pel közösen állítanak jelölteket, s közös társadalompolitikai célokat hirdettek meg.
Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP)
Nemzeti radikális párt. „Magyarország a magyaroké” – jelmondattal kampányol választási szövetségesével, a Jobbik Magyarországért Mozgalommal együtt. 1993-ban alakult Budapesten az MDF-ből kizárt „etnodemokrata” Csurka István vezetésével. Taglétszáma 8500 fő, alapszervezeteinek száma 320. A legutóbbi önkormányzati választásokon önállóan 106 képviselői, hét fővárosi és megyei közgyűlési, továbbá két polgármesteri mandátumot szereztek (utóbbit Pácin, illetve Tök községben). Nem hivatalos orgánuma az 1989-ben alapított, állítólag 40 ezer példányban megjelenő Magyar Fórum. A párt szervezeti és szellemi infrastruktúrájához tartozik a Magyar Út Körök Mozgalom, a Kincsem Rádió és az ahhoz kapcsolódó Magyar Kép és Hang Rt., továbbá a Bocskai István Szabadegyetem. Az utóbbi négy évben 87-87 millió forint költségvetési támogatásban részesült. A 2004-es európai parlamenti választáson 2,35 százalékos eredményt ért el, s nem tudott képviselőt küldeni Strasbourgba.
Az Országgyűlésből 2002-ben kibukott MIÉP a választásokat követően polgári engedetlenségre és nemzeti ellenállásra hívott fel. Azt megelőzően a Legfelsőbb Bíróságtól az eredmény megsemmisítését kérte, majd lemondásra szólította fel az Országos Választási Bizottságot. Az októberi önkormányzati választások után (ahol megint gyengébben szerepelt, mint négy évvel korábban) hamar láthatóvá váltak a párt belső törésvonalai. A radikálisok több egykori országgyűlési képviselője és volt képviselőjelöltje – például Rozgonyi Ernő, Bognár László, Grespik László – a kudarcokért Csurka élettársát és magát az elnököt tették felelőssé, akik szerintük hitbizományként kezelik a MIÉP-et.
A lázadás 2003 elején a pártelnökség csaknem felének, az úgynevezett reformszárnynak a kizárásával ért véget. Pár hónappal később távozott a korábbi parlamenti frakcióvezető-helyettes, Balczó Zoltán is. 2005 elején újabb elégedetlenségi hullám söpört végig a MIÉP-en, ennek nyomán több regionális és városi vezető is kilépett a pártból. A két válság között Csurka megint megpróbálkozott egy „Gandhi-féle” nemzeti ellenállási mozgalom beindításával – ismét eredménytelenül. A söjtöri Deák Emlékház 2003. őszi újjáavatásán a párt aktivistái tojással és krumplival fogadták a miniszterelnököt.
Az idei parlamenti választáson Harmadik Út néven a MIÉP közösen indul a Jobbikkal; országos listájukon azonos arányban kaptak helyet a két szervezet emberei. A Harmadik Út három gyermek után teljes adómentességet biztosítana a családoknak, egyébként pedig általánossá tenné a családi adózást. Támogatja a kettős állampolgárság megadását a „határon túli testvéreinknek”, s helyesli az autonómiatörekvéseket. A nők esetében 55, a férfiak esetében 60 évre szállítaná le a nyugdíjkorhatárt. Programjában a nemzetőrség felállítása és a halálbüntetés visszaállítása is szerepel, s a legfőbb célok egyikének a magyar föld magyar kézben tartását tekinti.
A MIÉP-et 13 év óta folyamatosan Csurka István vezeti, elnöki mandátumát – újabb két évre – 2005-ben hosszabbították meg legutóbb. A párt elnökhelyettese Kovács László, három alelnöke Bogdán Emil, Fenyvessy Zoltán és Kelemen Márta; szóvivője Győri Béla. A sajtóügyeket Csurka élettársa, Papolczy Gizella viszi.
Kereszténydemokrata Párt – Keresztényszociális Centrum Összefogás (KDP)
Deklaráltan azért választotta e nevet a pártelnök tihanyi lakhelyén 2005 nyarán bejegyzett szervezet, illetve az azt létrehozó 27 személy, hogy az idei választáson szavazatokat vegyen el a Fidesz szárnyai alatt induló KDNP-től. A párt elnöke a 2002 őszén bírósági döntéssel a KDNP éléről eltávolított Bartók Tivadar, alelnöke pedig Füzessy Tibor, az Antall-kormány titkosszolgálati minisztere. A négy évvel ezelőtti országgyűlési választáson a Bartók vezette KDNP még a Centrum Párt tagszervezeteként indult. Programjában a párt hangsúlyozza, hogy természetesnek tartja az ország EU-tagságát, de elítéli, hogy az eddigi kormányok elmulasztották felzárkóztatni a gazdaságot. A magyar agrártermelésben szükségét látja a nagyméretű, sok lábon álló szövetkezeteknek, de a jó tőkeellátottságú családi farmoknak is. A szabadság, egyenlőség, testvériség jegyében autonómiát követel „idegen uralom alá kényszerített honfitársainknak”. Korlátozni kívánja a külföldi állampolgárok letelepedését és ingatlanvásárlásait. A KDP „elutasítja a liberális globalizáció keresztény erkölcsök és egyházak elleni megnyilatkozásait, a legújabb kori keresztényüldözést”. Javasolja „az 1944. évi német megszállással megszakadt jogfolytonosság, a történelmi alkotmány helyreállítását a Szent Korona-tan alapján”. A párt 26 egyéni képviselőjelöltet tudott állítani, de Bartók pártelnök kénytelen volt visszalépni, miután kiderült, hamisan kiállított és más pártoknak címzett ajánlószelvényeket adott át sajátjaként a választási bizottságnak.
Magyar Demokrata Fórum (MDF)
A rendszerváltás vezető gyűjtőpártja; jelenleg a parlamentben maradásáért küzdő konzervatív tömörülés. Elnöke, Dávid Ibolya évek óta a legnépszerűbb pártpolitikus. A nemzeti mozgalomként Lezsák Sándor lakiteleki birtokán 1987. szeptember 17-én zászlót bontott MDF-et 1989. június 24-én jegyezték be. Hivatalos taglétszáma 10 ezer fő (2002-ben még 25 ezer), helyi szervezeteinek száma 540. 1990 óta az EUCD, illetve jogutódja, az Európai Néppárt tagja. A 2002-es önkormányzati választásokon a fórum 99 képviselői, húsz megyei, illetve fővárosi közgyűlési és tíz polgármesteri széket szerzett – az utóbbiakat például Ozorán, Dörgicsén, Kocséron és Emődön. Vállalkozását, a Temise Kft.-t 2003-ban végelszámolták. Éves költségvetési támogatása 284,1 millió forint. A párt Antall József Alapítványa az idén 118,8 millió forint állami támogatásban részesül.
A „hőskorában” – Antall József miniszterelnöksége idején – még 164 képviselői mandátummal rendelkező MDF jelöltjei a legutóbbi két választáson a Fidesz támogatásával indultak. 1998-ban 17 közös jelöltjük jutott a parlamentbe (a párt önálló listája 2,8 százalékot kapott), 2002-ben a Fidesszel közös listát állító MDF 24 fős frakciót alapított. Az elmúlt ciklusban bizonyítani próbálta: a Fideszen kívül is van élet a jobboldalon. Képviselőjelöltjei az idén önállóan méretik meg magukat. Dávid – aki az Orbán-kormányban igazságügy-miniszter volt – az utóbbi években többször szembekerült egykori szövetségesével, amely szerinte taktikai okokból feladta konzervativizmusát. Az MDF a parlament egyetlen, európai értelemben vett konzervatív pártjának tekinti magát, de több kísérletet tett a felmorzsolódott Centrum Párt helyének elfoglalására is a jobb- és a baloldal között. A 2004-es európai parlamenti választások előtt az MSZP és a Fidesz korrupciós pénzeken való állítólagos osztozkodásának mértékét jelző 70:30 „szlogennel” kampányoló MDF – rácáfolva az előrejelzésekre – átlépte az 5 százalékos küszöböt, s megszerzett egy képviselői mandátumot. Ennek ellenére folytatódtak a „Fidesz-barát” szárny és az önállóságért küzdő elnök környezete közötti viták. A frakció létszáma a ciklus végére – a kizárások, kilépések következtében – kilenc főre apadt. Távozott Lezsák Sándor alapító is, aki létrehozta a Fidesszel utóbb választási szövetséget kötött Nemzeti Fórumot. Kilenc évvel elszakadása után – 2005-ben újra egyesült viszont az anyapárttal a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP). Az MDF most a 2004-es EP-választásokon már bevált, „A normális Magyarországért” című programja új változatával indul el a választásokon. Egykulcsos, 18 százalékos személyi jövedelemadót szorgalmaz. Eltörölné az örökösödési illetéket. A vállalkozásoknak kötelező kamarai tagságot írna elő. Az egészségügyben a paraszolvencia kiváltására vizitdíjat vezetne be. A program kulcseleme a magyar középosztály megerősítése, ennek érdekében bővítené például a családtámogatások körét. A kampány utolsó heteiben az MDF bejelentette: csak akkor köt újra koalíciót a Fidesszel, ha a kormányfői megbízatást Dávid kapja meg.
Dávid Ibolya 1999 óta tölti be az elnöki tisztséget, helyettese Hock Zoltán. Alelnökök: Almássy Kornél, Szőke László, Szabó József. A parlamenti frakciót Herényi Károly, az országos választmányt Katona Kálmán vezeti.
Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt)
A kádári állampárt szellemi utódja, elnöke Thürmer Gyula. Örökös parlamenten kívüli erő: eddig mindig túljutottak az állami támogatásra jogosító 1 százalékos küszöbön, de a parlamentbe jutáshoz sosem kaptak elég voksot. Ehhez a legközelebb 1990-ben voltak, amikor 3,68 százalékos eredményt értek el (akkor a parlamenti küszöb még 4, és nem 5 százalék volt). Négy éve már csak 2,2 százalékot kaptak. A szervezetet az egykori állampárt MSZP-vé alakulására válaszul hozták létre 1989-ben Thürmer Gyula vezetésével. A múlttal való politikai folytonosságot jelezve e párt vitte tovább a régi (MSZMP) nevet 1993-ig, majd Munkáspártként működött tovább (ekkor egy kis csoport szakadt ki belőle, megtartva a Magyar Szocialista Munkáspárt nevet). Egy újabb fordulat nyomán 2005-ben felvették a Magyar Kommunista Munkáspárt nevet. Nem sokkal később Vajnai Attila exalelnök hívei létrehozták a Magyar Munkáspárt 2006-ot. A szakadárokhoz húzó megyei szervezeteket feloszlatták, majd a pártelnökhöz hű vezetőkkel újjáalakították azokat. Új jelszavuk: „A kommunisták mi vagyunk! Válaszd a vöröset!”
Az MSZP-től és a Fidesztől való azonos távolságot hangsúlyozó szervezet a kórház-privatizációt ellenző népszavazási kezdeményezésével – amihez a Fidesz is csatlakozott – átmenetileg a figyelem előterébe került. Választási programjukban 190-200 fős, mentelmi jog nélküli, visszahívható képviselőkből álló parlamentet követelnek. Javasolják, hogy vegyék vissza „magyar kézbe” a közlekedést, az energetikai ipart, a vízszolgáltatást, s a kormány biztosítsa a teljes foglalkoztatottságot. A gazdagok jövedelemadójának növelését sürgetik – különösen a „milliárdos tőkejövedelmek” esetében. Bevezetnék a vagyonadót, az 500 ezer forint feletti fizetéseket befagyasztanák. A létbiztonság jelszavával kampányoló párt a kádári nyugdíjkorhatárok (férfiaknál a 60., nőknél az 55. életév) visszaállítását sürgeti, s 100 ezer forintos minimálbért ígér.
A Thürmer Gyula elnök, Karacs Lajosné és Vajda Pál alelnökök vezette szervezet hetilapját A Szabadság címen a párt cége, a Progressio Kft. jelenteti meg. A szervezet mintegy 8 ezer taggal és négyszáz alapszervezettel rendelkezik. Az önkormányzatokban 2002-ben 55 önkormányzati képviselői és három polgármesteri posztot szereztek (önállóan), az utóbbiakat Ócsárdon, Borsodbótán és Egercsehiben. A párt ifjúsági szervezete a hatszáz fős Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szövetség.
Magyar Szocialista Párt (MSZP)
Szociáldemokrata tömegpárt, az MSZMP reformkommunistái alapították 1989-ben. 1994-1998 és 2002-2006 között a balközép koalíció vezető ereje. A Szocialista Internacionálé és az Európai Szocialisták pártjának tagja, az Európai Parlamentben (EP) kilenc képviselővel rendelkezik. Taglétszáma 36 436 fő, 462 helyi és 817 alapszervezete van. Az önkormányzatokban szocialista színekben 168 polgármester, 1868 önkormányzati képviselő, 429 megyei közgyűlési tag és 14 megyei közgyűlési elnök tevékenykedik. A párt állami támogatása e ciklusban évi 970 millió forint, tagdíjbevétele 50 millió körül mozog évente. Az MSZP egy céget vall a magáénak, a székházát működtető Köz-Tér-Ház Kft.-t. A párthoz vagy prominenseihez több alapítvány köthető, például a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök blogjának helyt adó honlapot működtető Alapítvány a Modern Baloldalért. A Táncsics Mihály Alapítvány évi 461 millió forint állami támogatásban részesül. Ifjúsági szervezete a Fiatal Baloldal.
Az MSZP a 2002-es országgyűlési választásokon (42 százalékos listás eredménnyel) 178 mandátumot szerzett. A húsz képviselői helyhez jutott SZDSZ-szel összefogva tízfős többségű koalíciót hozott létre. Noha a párton kívüli miniszterelnökéről, Medgyessy Péterről 2002 júniusában kiderült, hogy 1977 és 1982 között a kémelhárítás tisztje volt, a költségvetési juttatásokat bőkezűen osztogató kormányzat pártjai az őszi önkormányzati választásokon elsöprő győzelmet arattak. A népszerűség és a lendület egy évig tartott. A párt a ciklus közepén folyamatosan szenvedte el a kudarcokat. Az MSZP 2004 júniusában 12:9 arányban alulmaradt a fiataldemokratákkal szemben az EP választáson. A miniszterelnökkel szemben saját korábbi stratégiai főtanácsadója, a baloldal modernizálását régóta halaszthatatlannak minősítő Gyurcsány Ferenc bontott zászlót. Az egyre tehetetlenebbnek tetsző Medgyessytől előbb az SZDSZ, majd az MSZP is megvonta a bizalmat. Az elnökség által szinte egyhangúan favorizált Kiss Péter kancelláriaminiszterrel szemben az MSZP rendkívüli kongresszusának küldöttei 453:166 arányban Gyurcsányt jelölték miniszterelnöknek, akit nem sokkal később a koalíció egyhangúlag megszavazott.
A párt 2004. októberi tisztújító kongresszusán a hat év után távozó Kovács László helyébe 70 százalékos többséggel Gyurcsány szövetségesét, Hiller István történészt, oktatási minisztert választották elnökké. A kongresszus az elnökség kétharmadának menesztése után elfogadta a blairista (harmadikutas) ihletésű, Az új magyar szociáldemokrácia című programot. A párt megerősödése nem ment könnyen: 2005 júniusában a parlamentben az MSZP államfőjelöltje, Szili Katalin 185:182 arányban alulmaradt a jobboldal favoritjával, Sólyom Lászlóval szemben. A vereséget nem követte felelősségre vonás, Hiller a helyén maradhatott, ám az országos választmány nem sokkal később Gyurcsányt bízta meg az MSZP választási bizottságának vezetésével. A kormányfő így az áprilisi választásokig teljhatalmat kapott a párt irányítására.
A 2006 márciusára korábbi tekintélyes hátrányát ledolgozó MSZP „Erős köztársaság, sikeres Magyarország” című programja az eddigi intézkedéseket (pedagógusok és egészségügyiek béremelése, minimálbér adómentessége, 13. havi nyugdíj, fészekrakó program, áfacsökkentés, családipótlék-emelés) folytatva a közterhek további enyhítését ígéri. Gyámkodó állam helyett szolgáltató államot hirdet, amely elsősorban rászorultsági alapú jóléti ellátásokat biztosít. Programja „a baloldali kormány által az EU következő költségvetési ciklusára kiharcolt” forrásokból az országhatárokig elérő autópályákat, fővárosi körgyűrűt, hidakat, 200 ezer új munkahelyet ígér. 2010-re tervezik az euró bevezetését, s legfeljebb 2-3 százalékos éves inflációval számolnak, továbbá a „rászorulókat” kedvezményes áram-, gáz- és távfűtéstarifákkal kecsegtetik.
Az MSZP elnöke Hiller István, elnökhelyettese Szekeres Imre, alelnökei Juhász Ferenc és Újhelyi István. Az országos választmányt Simon Gábor, a parlamenti frakciót Lendvai Ildikó irányítja.
Magyar Vidék és Polgári Párt (MVPP)
2002 augusztusában Debrecenben alakult meg a Torgyán József elnökölte FKGP egyik „utódpártjaként”. 176 alapszervezete és húsz megyei, illetve budapesti szervezete van. Elnöke Bánk Attila, az FKGP egykori frakcióvezetője, aki az elkeseredett vidéki emberek érdekképviseleteként, nemzeti érzelmű, a keresztény eszmeiség talaján álló, független középpártként definiálja az MVPP-t. A párt ellenzi a génkezelt élelmiszerek forgalmazását, s elutasítja, hogy idegen mezőgazdasági cikkek árasszák el a magyar piacot. A 2500 fős szervezet egy voksoláson már próbálkozott: a 2004-es európai parlamenti választásokon közös listát állított a Zöld Párttal, ám az összegyűjtött 23 ezer ajánlószelvény jelentős részét formai okokból érvénytelennek minősítették a választási szervek. A párt alelnöke Paulina László.
MCF-Roma Összefogás Párt (MCF-RÖP)
2005 októberében alakult Kiskunmajsán, miután a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) úgy döntött: párttá alakul. Ezt megelőzően felmondták az MSZP-vel 2002-ben kötött választási együttműködési megállapodást. Az MCF a cigány közélet egyik legbefolyásosabb szervezete, elnöke, Kolompár Orbán jelenleg az Országos Cigány Önkormányzat vezetője is. Az új párt szintén Kolompár irányítása alatt száll harcba, átvéve az MCF minden megyére kiterjedő hálózatát. Saját bevallásuk szerint jelenleg hétszáz szervezettel és több mint 24 ezer taggal rendelkeznek. A párt idén januárban tovább erősödött: a Lungo Drom nevű cigány szervezet alelnöki pozíciójáról lemondó s Cigány Demokratikus Szövetség néven új szervezetet alapító ifjabb Bogdán János együttműködési megállapodást kötött az MCF-fel. A Roma Összefogás Párt programjában a telepfelszámolás mellett a roma identitás megerősítését is fontosnak tartja. Szorgalmazza, hogy a cigányzene kvótájának megteremtésével megjelenési lehetőséget kapjanak a közszolgálati médiumokban a tehetséges cigány zenészek. A párt szóvivője Fodor Ferenc.
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
Balközép politikai erő, a Kádár-korszak demokratikus ellenzékének örököse, nevét 2005-ben kiegészítette a Magyar Liberális Párt megjelöléssel. 1988. november 23-án alakult Budapesten. 1994-1998 és 2002-2006 között a balközép koalíció kisebbik pártja. Tagjainak száma 26 572 fő, helyi szervezetinek száma 687. AZ elmúlt négy országgyűlési választáson egyre gyengébb – 21, 20, 8, 6 százalékos – eredményt ért el, jelenleg húsz parlamenti mandátummal rendelkezik. Az önkormányzatokban – az 1990 óta folyamatosan birtokolt fővárosi főpolgármesteri tisztség mellett – négy ével ezelőtt 25 (önállóan elnyert) polgármesteri megbízatást, 244 képviselői és 41 fővárosi, illetve megyei közgyűlési helyet szerzett. A 2004. évi európai parlamenti választáson a voksok 7,75 százalékát kapta meg, s két képviselőt küldhetett Strasbourgba. Cége az Ella” 36 Kft. A párt ez utóbbi négy évben 1,128 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült. A Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány 2004 óta 316 millió forint központi támogatáshoz jutott. A párt a Liberális Internacionálé tagja 1993 óta.
Az elmúlt négy évben az SZDSZ programjának több népszerű eleme teljesült. A kötelező sorkatonaságot az Országgyűlés 2005-ben eltörölte, a diplomás minimálbér a ciklus elején a duplája lett az általános minimálbérnek, a 20, 30 és 40 százalékos személyijövedelem-adókulcs pedig 18, illetve 36 százalékosra mérséklődött. A szabaddemokraták személyi ügyekben többször is rá tudták kényszeríteni akaratukat az Országgyűlésben náluk kilencszerte nagyobb MSZP-re. Kezdeményező szerepet vittek Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. augusztusi menesztésében. A szabaddemokrata képviselők többségének tartózkodása, azaz gyenge „nem” szavazata miatt a szocialista Szili Katalin házelnök alulmaradt a jobboldal által favorizált Sólyom Lászlóval szemben a 2005. évi köztársaságielnök- választáson.
Az SZDSZ parlamenti erejét felülreprezentálva vett részt 2002 és 2006 között a kormányzásban: 14 minisztérium közül négyet mindvégig liberális miniszter irányított, s további öt politikai államtitkári tisztséggel is rendelkeztek. A többféle áramlatot egybefogó értelmiségi tömörülésből a pártvezetés hosszú munkával faragott egy, a korábbinál egységesebb pártformációt – ennek azonban nagy ára volt. Az SZDSZ elvesztette korábbi meghatározó politikusainak egy részét: 2002-ben Kis János és Hack Péter, 2004-ben Eörsi István, 2005-ben pedig Mécs Imre is elhagyta (utóbbi tagságát felfüggesztve) a szövetséget.
A párt Szabadság, verseny, szolidaritás című választási programja 30 ezerről 25 ezer főre vinné le a hadsereg létszámát. Több roma tisztségviselő munkába állítását, 20 százalékos (egységes) jövedelemadó-kulcs bevezetését és egy jelnyelvi törvény megalkotását sürgetik. Az ezeréves megyerendszerrel szemben a regionális szintű közigazgatás megteremtését pártolják. Ugyancsak szorgalmazzák az iskolai szegregáció felszámolását, a mintegy hétszáz cigány osztály megszüntetését, nem téve említést arról, hogy a liberális oktatási kormányzatnak hány ilyen osztályt sikerült megszüntetnie 2002 és 2006 között. Korlátoznák a birtokok egy kézben történő felhalmozását: egy földtulajdonos egy település külterületének maximálisan a 20 százalékát szerezhetné csak meg. Csökkentenék az államapparátus létszámát, a jelenleg 386 fős parlament helyett 250 tagú képviselőház megszervezését javasolják, s szélnek eresztenék az önkormányzati képviselők felét.
A párt elnöke 2001 óta Kuncze Gábor, ő vezeti a párt parlamenti frakcióját is. Az ügyvivő testület tagjai Csőzik László, Demszky Gábor, Eörsi Mátyás, Fodor Gábor, Gulyás József, Gusztos Péter, Horn Gábor, Kis Zoltán, Kovács Kálmán, Magyar Bálint, Pető Iván, Sándor Klára. Az országos tanácsot Bőhm András elnök vezeti.
