Az utóbbi négy esztendő történéseit vesszük sorra, szinte napról napra. Az események felsorolásakor főként arra törekedtünk, hogy a belpolitikai élet – parlament, pártok, kormány – főbb mozgásait kövessük.
2002
Február 8. Megkezdődik a kopogtatócédulák gyűjtése; a bejelentkezett 39 pártból 23 tud jelöltet állítani.
Február 24. Megnyílik a Terror Háza.
Március 11. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos felszólítja az MSZP-t, semmisítse meg adatbázisát, mert jogellenesen használta 3 millió polgár adatait, amikor kampánylevelet küldött nekik.
Március 15. Madách Imre Az ember tragédiája című művével nyit az új Nemzeti Színház.
Március 19. Nyolc párt állít országos választási listát.
Április 1. A Bánk bán című operafilmmel nyit a felújított Uránia Nemzeti Filmszínház.
Április 2. A Népstadion új neve Puskás Ferenc Stadion – így dönt a kormány.
Többezres tüntetés a Fidesz-székház közelében Kövér László vidéken tett „köteles” kijelentése miatt.
Április 5. Medgyessy Péter MSZP-s és Orbán Viktor fideszes miniszterelnök-jelöltek tévévitája.
Április 7. A szavazásra jogosultak 70,5 százaléka vesz részt a választás első fordulóján. Az MSZP 42, a Fidesz-MDF 41, az SZDSZ 5,6 százalékot kap, a MIÉP és az FKGP kiesik a parlamentből. Az első fordulóban 25 MSZP-s és 19 fideszes szerez egyéni mandátumot.
Április 9. Orbán Viktor beszéde a Testnevelési Egyetemen.
Április 10. Hét MSZP-s jelölt visszalép az SZDSZ javára, a többi SZDSZ-es a szocialistákéra. A MIÉP a Fidesz javára lépteti vissza jelöltjeit.
Április 11. Nem lesz gázáremelés, ha az MSZP kerül kormányra – jelenti ki Lendvai Ildikó MSZP-s politikus.
A Centrum Párt, amely az első fordulóban 3,9 százalékot kapott, a képviselőjelöltjeire bízza, visszalépnek-e, és kinek a javára.
Április 13. Fidesz-nagygyűlés a fővárosi Kossuth téren.
Április 15. Torgyán József kisgazda pártelnök visszalép a második fordulós megméretéstől a mátészalkai választókerületben.
Április 16. Júniustól januárig visszamenőleg 4,5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – így dönt a kormány.
Április 18. Demokrácia Központot hoz létre a Fidesz a választási visszaélések dokumentálására.
Április 21. A választások második fordulójában a kialakuló parlamenti erősorrend: Fidesz-MDF 188, MSZP 178, SZDSZ 20 mandátum.
Április 23. Belehal sérüléseibe Simon Tibor volt válogatott labdarúgó, akit egy diszkó előtt támadtak meg. Az emiatt indított eljárásnak máig nincs vége.
Április 24. Önálló parlamenti frakciót alakít 24 fővel az MDF – közli Dávid Ibolya pártelnök.
Április 30. Több százezer hektár termőföld eladásáról dönt a kormány.
Május 3. Schmitt Pál a Fidesz főpolgármester-jelöltje.
Május 4. Minden választási kifogást elutasít a Legfelsőbb Bíróság.
Az FKGP új elnöke Réti Miklós; Torgyán József ellen fegyelmit indítanak pártjában.
Május 7. Orbán Viktor a budai Várban nagygyűlésen kijelenti: „a haza nem lehet ellenzékben”, s felszólítja a jelenlévőket, alkossanak polgári köröket.
Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia 18. elnöke.
Május 9. Az Erste Bank móri fiókjában ismeretlenek nyolc embert agyonlőnek, 7,3 millió forinttal távoznak.
Május 15. Megalakul az új Országgyűlés, Mádl Ferenc államfő Medgyessy Pétert kéri fel kormányalakításra.
Május 25. Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozást rendel el a rendőrség a Happy End Kft. ellen.
Május 26. MSZP-SZDSZ koalíciós megállapodás. Orbán Viktor részvételével megalakul a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör.
Május 27. Az Országgyűlés Medgyessy Pétert választja kormányfővé, tíz MSZP-s és négy SZDSZ-es alkotja a kormányt.
Május 28. Leváltják az ÁPV Rt. vezetését és Orbán Péter országos rendőrfőkapitányt.
Május 31. Első ülésén a kormány dönt az 50 százalékos közalkalmazotti béremelésről, a nyugdíjasoknak fizetendő 19 ezer forintos támogatásról, az adómentes minimálbérről.
Június 3. Király László György az APEH új elnöke.
Június 6. Felmentik a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit.
A kulturális tárca pályázatot ír ki a Nemzeti Színház Rt. igazgatói posztjára, az egy héttel korábban kinevezett Huszti Péter lemond.
Június 16. A nagytőke alapított kormányt – jelenti ki Orbán Viktor a polgári körök első országos találkozóján.
Június 18. Medgyessy Péter az 1970-es évektől a Belügyminisztérium III/II-es, kémelhárító csoportfőnökségének szigorúan titkos tisztje volt D-209-es kóddal – ilyen tartalmú dokumentumot közöl a Magyar Nemzet. E napon Medgyessy még tagadja, majd másnap az államtitok alóli belügyminiszteri felmentésre hivatkozva elismeri, hogy kémelhárító tiszt volt. Frakcióülésén az SZDSZ megvonja tőle a bizalmát.
Június 19. Az SZDSZ-frakció mégis bizalmáról biztosítja a kormányfőt; nincs koalíciós válság – közli Kuncze Gábor pártelnök-frakcióvezető.
Június 24. A kormánypártok és a Fidesz is benyújtja ügynöktörvény-tervezetét, az MDF pedig Fidesz-támogatással vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a kormányfő kémelhárítói múltjának vizsgálatára.
Június 25. Lomnici Zoltánt az Országgyűlés csaknem egyhangúan a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választja.
Bőhm András és Zwack Péter szabaddemokrata képviselők vizsgálóbizottságot kezdeményeznek az 1990 utáni kormányzati politikusok egykori állambiztonsági kapcsolatainak kiderítésére. A bizottság működése törvénytelen – mondja ki novemberben az Alkotmánybíróság.
Június 26. A kormánypártok visszavonják ügynöktörvény-tervezetüket.
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Orbán Viktor ellen három szocialista képviselő.
Felmenti az Operaház vezetőit Görgey Gábor kulturális miniszter, majd másnap Szinetár Miklós lép a helyükre.
Június 28. A kormány törvényjavaslata a közéleti szereplők állambiztonsági múltjának nyilvánosságáról.
Július 1. A nagyfogyasztóknak drágul a gáz, a lakosságnak nem.
Július 3. Lemond a Fidesz elnöki és frakcióvezetői posztjáról Pokorni Zoltán, miután kiderült, hogy édesapja évtizedekig együttműködött az állambiztonsági szolgálatokkal.
Közpénz ellenőrzésére politikai államtitkárságot hoz létre a Miniszterelnöki Hivatal Keller László vezetésével.
Július 4. Tüntetők torlaszolják el az Erzsébet hidat, az áprilisi választások szavazatainak újraszámlálását követelve.
Július 15. Áder János a Fidesz új frakcióvezetője.
Július 16. A Fidesz is megszavazza az Országgyűlésben a költségvetés módosítását.
Lemond a Magyar Televízió elnöke, Mendreczky Károly.
Július 19. Fidesz-MDF-döntés: közös lista lesz a budapesti önkormányzati választásokon.
Július 22. Megkezdődik az áprilisi választások szavazócéduláinak megsemmisítése.
László Csaba pénzügyminiszter levelet ír az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség, a Magyar Államkincstár, a Szerencsejáték-felügyelet vezetőinek, hogy a kormányváltáskori teljes adatállományt mentsék le, és adják át a Pénzügyminisztériumnak. Ezt az APEH nem teszi meg, a lementett adatokat maga őrzi.
Július 24. Letartóztatják a móri gyilkossággal gyanúsított Kaiser Edét és Hajdú Lászlót.
Augusztus 1. Medgyessy a kémmúltját kutató bizottság előtt.
A mentelmi bizottság MSZP-s elnöke közli: nem indít eljárást Orbán Viktor vagyonnyilatkozatával kapcsolatban.
Augusztus 9. Kilép az SZDSZ-ből a párt egykori elnöke, Kis János, valamint Hack Péter volt parlamenti képviselő.
Augusztus 12. A kormányfő titkosszolgálati tevékenysége nem ütközött jogszabályba vagy erkölcsi normába, segítette az ország pénzügyi érdekeinek érvényesítését – írják jelentéstervezetükben a Medgyessy-bizottság MSZP-s tagjai. Végül jelentés nélkül fejezi be munkáját a bizottság.
Augusztus 17. Elönti a Duna a Hajógyári-szigetet, Budapesten 848 centiméteren tetőzik az árvíz; lefújják az augusztus 20-ai vízi és légi parádét.
Augusztus 20. Torgyán József az FKGP új elnöke.
Augusztus 21. A Fidesz és az MDF 11 megyében közös listát állít az önkormányzati választásokon, nyolc megyében nem tudnak megegyezni.
Augusztus 26. Boross Imre MDF-es képviselő elismeri, zsarolás hatására egykor együttműködött az állambiztonsággal; pár nap múlva a frakció elhagyására szólítja fel a pártelnökség.
Augusztus 30. Mécs Imre nyilvánosságra hozza az általa vezetett parlamenti bizottság kormánypárti képviselői által egykori titkosszolgálati kapcsolatokkal érintettnek talált volt kormánytagok neveit. Egy SZDSZ-es kormánytag iratait 1995-ben eltüntették a Belügyminisztérium irattárából – állítja Kövér László. Később kiderül, Szalay-Berzeviczy Gábor gazdasági minisztériumi államtitkárról van szó. Kuncze Gábor akkori belügyminiszter szerint Szalay nem együttműködő volt, hanem a hálózatok csapdájába került.
Szabadság téri gyűlésén egy bal- és egy jobboldali közszolgálati televízió felállítását kezdeményezi Orbán Viktor.
Szeptember 1. Átlagosan 50 százalékkal emelkedik 640 ezer közalkalmazott bruttó bére, a minimálbér adómentes lesz.
Szeptember 20. Szent István-terv kidolgozását kéri Orbán a Professzorok Batthyány Körétől; a terv 2005 nyarára készül el.
Szeptember 26. Befejezi tevékenységét a volt kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság, az ellenzék nem vett részt a munkában.
Jogerősen 17 évi fegyházra ítélik Ambrus Attilát, a viszkis rablót.
Október 1. A Legfelsőbb Bíróság kimondja: Torgyán Józsefet törvényesen váltotta le pártja májusi nagyválasztmánya.
Október 2. Emberiség elleni bűntett miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli a Fővárosi Bíróság az 1956-os Kossuth téri sortűz egyetlen vádlottját.
Október 7. Jogerősen egy év, két évre felfüggesztett börtönre ítélik Várhegyi Attilát, a Fidesz pártigazgatóját. Lemond képviselői mandátumáról.
Október 10. Kertész Imre kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Október 20. Elsöprő kormánypárti siker az önkormányzati választásokon, csak három megye lesz ellenzéki vezetésű, a fővárosban immár negyedszer az SZDSZ-es Demszky Gábor győz.
Október 22. Semmissé nyilvánítja a Legfelsőbb Bíróság az eddigi Tocsik-ítéleteket, és visszautalja az ügyet az elsőfokú bíróságra.
Október 28. Jordán Tamás a Nemzeti Színház Rt. élén.
Október 29. A családi pótlék 20 százalékos emeléséről dönt az Országgyűlés.
November 5. Nem volt „hosszú bájtok éjszakája” Simicska Lajos elnöksége idején – állapítja meg az adóhivatal vezetése.
November 9. Medgyessy Péter Bush amerikai elnökkel tárgyal Washingtonban.
November 12. Új adótörvény: bevezetik az egyszerűsített vállalkozói adót (evát), s változnak az jövedelemadó-sávok is.
November 26. Elvi alapon ellenzi a státustörvényt, ezért annak módosított változatát sem fogadja el – közli Dzurinda szlovák kormányfő Budapesten.
November 29. Nastase román miniszterelnök elégedett a magyar státustörvénnyel – derül ki budapesti látogatásán.
December 1. Medgyessy Péter kormányfő a román követségen ünnepli kollégája, Adrian Nastase társaságában Románia nemzeti ünnepét, amely egyúttal Erdély Magyarországtól való elszakításának napja.
December 7. Erdő Péter az új esztergom-budapesti érsek.
December 12. Jogerősen hat év fogházra ítélik Székely Zoltán egykori kisgazda képviselőt.
December 13. Magyarország Koppenhágában elfogadja az EU-csatlakozás pénzügyi feltételeit.
December 17. Ötvenfős magyar egészségügyi alakulat afganisztáni szerepvállalásához járul hozzá az Országgyűlés.
December 20. Készpénzzel rendezi Magyarországgal szembeni adósságát Oroszország – állapodik meg Moszkvában Vlagyimir Putyin elnökkel Medgyessy Péter. Elvi egyezség születik arról, hogy a második világháború után elhurcolt magyar műkincsek 2003-ban visszakerülhetnek Magyarországra.
December 23. Az SZDSZ az átvilágítandók körének szűkre szabása miatt nem szavazza meg az ügynöktörvényt.
2003.
Január 10. Az inflációnál nagyobb mértékben emeli a kormány a lakossági gáz és áram árát.
Január 12. Az Országos Cigány Önkormányzat választásán a Demokratikus Roma Koalíció győz; a vesztes Farkas Flórián elnök bírósághoz fordul.
Január 16. Az MNB 6,5 százalékra csökkenti a kamatot, ezután meredeken zuhant a forint árfolyama. A spekulánsok ekkor a forint erősödésére játszottak, az MNB becslések szerint 40-50 milliárd forintot keresett a lépésen.
Január 22. A Parlamentből a budai Várban lévő Sándor-palotába költözik Mádl Ferenc köztársasági elnök és hivatala.
Január 30. Az USA Irak-ellenes háborús politikáját támogató cikket tesz közzé nyolc európai kormányfő, köztük Medgyessy Péter.
Február 6. Orbán Viktor bírálja az uniós tagság feltételeit, de úgy látja, a belépés mellett több érv szól, mint ellene.
Február 15. Ismét Dávid Ibolyát választja elnökévé az MDF.
Február 20. Egy amerikai tankergép és hat helikopter repül át a magyar légtéren, megsértve az ország szuverenitását; a kormány szóbeli jegyzékben tiltakozik.
Február 21. Lemond Kiss Elemér kancelláriaminiszter, miután kiderül, ügyvédi irodája több állami megrendelésre is szert tett. Utóda Kiss Péter addigi munkaügyi miniszter, az ő helyére Burány Sándor kerül.
Február 24. Az Országgyűlés hozzájárul, hogy NATO-szállítmányok haladjanak át az országon Törökország felé.
Vezérkarifőnök-váltás: Fodor Lajos utóda Szenes Zoltán.
Március 1. Kuncze Gábor újra az SZDSZ elnöke; kihívója, Bauer Tamás még a párt ügyvivői testületébe sem kerül be.
Új választás az Országos Cigány Önkormányzatnál; a legtöbb szavazatot Horváth Aladár kapja, s bekerül a testületbe Farkas Flórián addigi elnök is, néhány nappal később Horváthot elnökké választják.
Március 10. Hajdú Istvánt választja a parlament az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé. A Fidesz nélkül döntenek az MTV-kuratórium további két tagjáról, így e posztok az MDF-nek jutnak.
Március 28. Lemondásra szólítják fel tisztségükről Csehák Juditot és Gál Zoltánt az átvilágítóbírák.
Március 29. Kovács László az MSZP elnöke, elnökhelyettes Szili Katalin, alelnök Hiller István és Szekeres Imre.
Április 7. Üvegzsebtörvényt fogad el a parlament.
Április 8. Felmenti Tocsik Mártát, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt a Legfelsőbb Bíróság; Szokai Imrét, az ÁPV Rt. egykori elnökét másfél év felfüggesztett fogházbüntetésre ítélik.
Április 11. Üzemzavar a paksi atomerőműben, megsérülnek a kettes reaktor fűtőelemei, máig sem távolították el őket. A reaktorblokkot csak 2005 márciusában indítják újra.
Április 12. Népszavazáson 45,56 százalékos részvétel mellett a választópolgárok több mint 83 százaléka támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz.
Stockholmba indulnak az első fapados repülőjáratok Budapestről.
Április 16. Az EU-bővítésről szóló szerződés aláírása Athénban.
Április 30. Nem indul Magyarország a 2012-es olimpia rendezési jogáért – így dönt a kormány.
Május 4. A könnyű drogok liberalizációjáért tüntet a Kendermag Egyesület a Vörösmarty téren, a résztvevők összetűzésbe kerülnek az ellentüntető polgári körösökkel.
Május 12. Hiller István az új kulturális, Persányi Miklós a környezetvédelmi, Lévai Katalin az esélyegyenlőségi, Juhász Endre az európai koordinációért felelős, Gyurcsány Ferenc pedig a sportminiszter. Utóbbi előzőleg bejelenti: minisztersége idejére cégeinél szünetelteti tulajdonosi jogait.
Május 14. Útlezárásokkal tüntetnek a gazdák 12 megyében.
A kormány dönt a budapesti 4-es metró építéséről.
Május 17. Szövetséggé alakul a Fidesz; elnöke Orbán Viktor, alelnökei Pokorni Zoltán és Schmitt Pál. 93 éves korában elhunyt Varga László KDNP-elnök, fideszes képviselő.
Május 27. Az MDF kurátorainak támogatásával Ragáts Imre az MTV új elnöke.
Május 28. Korrupció van az oktatási tárcánál – közli Répássy Róbert fideszes képviselő. Magyar Bálint miniszter tagad, ám két nappal később felmenti több munkatársát. Június elején lemond Sári Lajos helyettes államtitkár is.
Május 30. Tömegverekedés a Fradi-pályán, miután a csapat elvesztette a bajnoki címet. Az ellenfél edzőjét és fradis focistákat bántalmaznak a Fradi szurkolói.
Június 2. Pár hónapos vita után egyhangúlag szavazza meg az Országgyűlés az iraki békefenntartó missziót. A Fidesz csak azután támogatja, hogy az ENSZ BT jóváhagyta a küldetést.
Június 4. A kormány kezdeményezésére az MNB áthelyezi a forint intervenciós sávját. Takarékossági programról is dönt a kormány, a költségvetési intézményeknek 76 milliárd forintról kell lemondaniuk.
Június 5. Gyengül a forint; a Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálódik, kiszivárogtak-e hírek a forint leértékeléséről.
Június 6. Orbán Viktor kezdeményezésére a Kereszténydemokrata Internacionálé megállapítja: Magyarországon sérülnek az emberi jogok.
Június 10. Az MNB 7,5 százalékra emeli a kamatot.
Június 16. Megverik az utcán Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét.
A parlament elfogadja a kórháztörvényt.
Június 17. A PSZÁF közlése szerint törvénytelenségek történtek a Pannonplast-részvények felvásárlásánál.
A felsőoktatási törvény módosításával a parlament 2005-től eltörli a felvételi vizsgát.
Június 19. Az euró forintárfolyama 268-ig kúszik, az MNB 9,5 százalékra emeli az alapkamatot.
Június 23. A köztársasági elnök által visszaküldött kórháztörvényt a parlament tárgyalás nélkül újra elfogadja. A Fidesz és az MDF ezért az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul.
Megváltoztatja a parlament a közoktatási törvényt: az alsó tagozat első három évében tilos buktatni, a pedagógusoknak titoktartási kötelezettségük lesz a szülőkkel szemben, bevezetik a kétszintű érettségit. Módosítja a parlament a státustörvényt.
Június 25. Aszály sújtotta területnek nyilvánítja a kormány az ország egész területét.
Horváth Aladár helyett Kolompár Orbánt választja elnökké az Országos Cigány Önkormányzat.
Június 28. A Fidesz országos választmánya Kövér Lászlót választja elnökévé. A KDNP új elnöke Semjén Zsolt.
Június 30. Holló András az AB új elnöke.
Mádl Ferenc államfő aláírja a kórháztörvényt, de az AB-hez fordul, amiért a visszaküldött tervezetre megfontolás nélkül mondott igent a koalíció.
Július 1. Gergényi Péter Budapest új rendőrkapitánya.
Dávid Ibolya MDF-elnök közli Orbán Viktorral, hogy pártja önállóan indul a következő évi Európa parlamenti választáson.
Az ítélőtáblák megkezdik működésüket.
Július 7. Sikkasztás gyanújával nyomozást indít a rendőrség Kulcsár Attila, a K&H Equities brókere ellen; másnap Keller László bejelentése nyomán nyomozást rendel el a Fővárosi Főügyészség a PSZÁF ellen.
Július 10. Lemond a K&H Bank vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor.
Július 16. 2008. január 1-jén vezetik be az eurót Magyarországon – jelenti be Medgyessy Péter.
Július 17. Nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki Kulcsár Attila ellen, este Bécsben el is fogják.
Július 18. A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról állapodik meg Bukarestben a két külügyminiszter.
Július 19. Népszavazást kezdeményez a kórháztörvény megsemmisítéséért a Munkáspárt.
Augusztus 13. 60 milliárd forintot zárol a minisztériumoknál a kormány.
Augusztus 15. Annyiért bérelte vissza az állam a balatonőszödi üdülőt Gyurcsány Ferenctől, amennyit ő lízingdíjként fizetett érte – derül ki újságcikkekből.
Augusztus 19. Vádemelés Rácz Péter, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének elnöke ellen hűtlen kezelés miatt egy csillebérci ingatlan ügyében.
Augusztus 22. Országos aláírásgyűjtést kezdeményez az MDF a kettős állampolgárságról.
Augusztus 28. Hűtlen kezelés és 56 rendbeli magánokirat-hamisítás miatt szeretné kikérdezni az Országos Rendőr-főkapitányság Szász Károlyt; a Fővárosi Főügyészség egyelőre nem járul hozzá. Őrizetbe vesznek egy szír állampolgárt, pénzmosás gyanúja miatt; Szász Károly feljelentése szerint a gyanúsított másodmagával 6 milliárd forintot vett fel az Inter-Európa Bankból, amikor Medgyessy Péter volt az elnöke. A másik szír gyanúsított elmenekül az országból.
Szeptember 1. A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán negyedmillió kismama kapja meg az elmaradt jövedelempótlékát 33 milliárd forint értékben – jelenti be a Magyar Államkincstár.
Szeptember 3. Lemond Csehák Judit egészségügyi miniszter, utóda Kökény Mihály.
Szeptember 5. A határon őrizetbe veszik Rejtő E. Tibor volt K&H-vezért.
Szeptember 8. Megszünteti az ügyészség az eljárást a Happy End Kft. ügyvezető igazgatója, a Mert 2000 Rt. vezérigazgatója és az Országimázs Központ osztályvezetője ellen. Keller László államtitkár panasszal él a döntéssel szemben.
Orosz-magyar miniszterelnöki tárgyalások Budapesten.
Szeptember 10. Elhunyt Teller Ede.
Szeptember 15. Hamisított levél jelenik meg Teller Ede nevében a Népszabadságban, emiatt később a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szigorú megrovásban részesíti Eötvös Pál főszerkesztőt, aki öt hónappal később lemond.
Szeptember 17. 20 százalékos létszámleépítést rendel el a minisztériumoknál és intézményeiknél a kormány, a cél 2004-ben 300 milliárd forint megtakarítása.
Szeptember 25. Az Erste Bank veheti meg 101 milliárd forintért a Postabankot.
Kondor Katalin rádióelnök 1990 előtt az állambiztonsági szolgálatok munkatársa volt – állítja a Népszava. Emiatt később Kondor pert nyer az újság ellen.
Október 8. A minisztériumokban és intézményeiknél 10, a helyi költségvetési szervezeteknél 6 százalékos leépítést kell végrehajtani – dönt a kormány.
Október 10. A Vegyépszer nyeri az M7-es továbbépítésére kiírt pályázatot.
Október 16. Meghal Papp László, háromszoros ökölvívó olimpiai bajnok.
Október 18. MIÉP-szimpatizánsok tojással és krumplival dobálják a kormány tagjait Söjtörön.
Október 21. Bíborossá avatja a pápa Erdő Péter esztergom-budapesti érseket.
Október 24. Párttá alakuló nagygyűlést tart a Jobbik Magyarországért Mozgalom.
Október 27. 53 ezer forint lesz a minimálbér 2004-től – állapodik meg az Országos Érdekegyeztető Tanács.
Október 29. Elutasítja a kormány a PSZÁF éves beszámolóját, s olyan törvénymódosításról dönt, amelynek nyomán le lehet váltani Szász Károly elnököt.
November 6. Jogerősen felmenti a közösség elleni izgatás vádja alól az első fokon másfél évi börtönre ítélt ifj. Hegedűs Loránt református lelkészt a Fővárosi Átélőtábla.
November 18. 80 jelentős bűnszövetkezet működik Magyarországon – jelenti be a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság.
November 20. Amerikai katonák lelőnek egy magyar munkavállalót Irakban.
Leváltják Mellár Tamást, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, aki másfél év múlva megnyeri munkaügyi perét a hivatallal szemben.
November 27. Csatlakozik a Fidesz a Munkáspárt kórháztörvény-ellenes aláírásgyűjtő akciójához.
November 28. Az MNB 12,5 százalékra emeli az alapkamatot, miután spekulációs támadások miatt napok óta folyamatosan esik a forint árfolyama.
Bűnpártolás és államtitoksértés miatt vádat emel a katonai ügyészség Bácskai János tábornok ellen. Azóta sincs jogerős ítélet.
November 29. Több mint 5 milliárd forintos lottónyeremény.
December 1. Feloszlatja a rendőrség a miniszterelnök háza elé vonulni kívánók gyülekezését, 51 embert előállítanak.
Monet-tárlat nyílik Budapesten a Szépművészeti Múzeumban.
December 2. Molnár Csaba alezredes, a K&H-ügy nyomozója ellen eljárás indul alvilági kapcsolatai miatt.
December 8. A közösség elleni izgatás tényállását módosítja a parlament a Btk.-ban.
December 10. A kormány csökkenti a lakáshitel-kedvezményeket.
December 15. Egyhangúlag elfogadja az Országgyűlés az EU bővítéséről Athénban aláírt csatlakozási szerződést.
Megsemmisíti a kórháztörvényt az AB.
December 16. A parlament elfogadja a PSZÁF elnökének leváltását lehetővé tévő törvényt.
December 17. Korrupciógyanús ügyek miatt távozik posztjáról Ragáts Imre MTV-elnök.
December 22. Normakontrollra küldi az AB-hez Mádl Ferenc köztársasági elnök a lex Szászt és a közösség elleni izgatás miatti Btk.-módosítást.
December 24. Kiirtaná az összes keresztényt – mondja a Tilos Rádióban ittasan az egyik műsorvezető. Másnap a rádió bocsánatot kér, s bejelenti: elküdte a műsorvezetőt.
2004.
Január 7. László Csaba pénzügyminiszter felmentését jelenti be Medgyessy Péter, az utód február közepétől Draskovics Tibor.
Január 11. A Tilos Rádió betiltását követelik tüntetők a rádió épülete előtt. Közben elégetnek egy izraeli zászlót, ami miatt közösség elleni izgatás ügyében nyomozás indul.
Január 13. Bírósághoz fordul a Károli Gáspár Református Egyetem egyik lelkésznek tanuló, homoszexuális diákja, mert eltanácsolták az egyetemről.
Január 14. A kormány jóváhagyja a 4-es metró építési tervét: a 195 milliárdos költségből 154-et fizet, s kezességet vállal a főváros hitelére is.
Január 21. Az ORTT harminc napra felfüggeszti a Tilos Rádió adását, s fél évre kizárja a pályázati lehetőségekből.
Tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélik nem jogerősen Bencsik Andrást, a Magyar Demokrata főszerkesztőjét Mécs Imre megrágalmazásáért.
Január 28. A kormány 155 milliárd forintos megtakarítási tervet hagy jóvá.
Február 2. Balázs Pétert jelöli a kormány az Európai Bizottság magyar tagjának.
Február 7. Megszünteti az Országimázs Központ ügyében a nyomozást a Fővárosi Főügyészség.
Gyurcsány Ferenc az MSZP Győr-Sopron megyei új elnöke.
Február 9. 185 milliárd forintot kell spórolni az év folyamán – jelenti ki a pénzügyminiszter.
Február 11. Tüntetők a Zengő-hegyen megakadályozzák egy lokátor építésének megkezdését.
Február 16. Közvetlen köztársaságielnök-választást, kisebb parlamentet és az európai parlamenti választásokra közös magyar pártlistát javasol Medgyessy Péter.
Gazdatüntetések kezdődnek.
Február 25. Befejeződik a gazdák sztrájkja, miután megállapodnak a kormánnyal.
Március 5. Rudi Zoltán az MTV új elnöke.
Március 9. Aláírja az M5-ös autópálya 40 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról szóló szerződést a kormány.
Március 15. Bezár a Monet-kiállítás, amely több mint 200 ezer látogatót vonzott.
Március 23. Alkotmányellenesek a lex Szász egyes részei – dönt az AB.
Március 27. Szövetségi gyűléssel zárja átalakítását a Fidesz, az egyéni választókerületek élére a pártelnöktől függő vezetők kerülnek. Orbán Viktor hat követelést tartalmazó nemzeti petíciót kezdeményez, amit 1 millióan írnak alá.
Március 29. Kovács György az ORTT új elnöke.
Április 1. A kormány befagyasztja a gyógyszerárakat, több ezer gyógyszer árát 15 százalékkal csökkenti is. Az AB május végén eltörli az erről szóló rendelkezést.
Április 2. Meghal Isépy Tamás fideszes képviselő.
Április 5. Felfüggeszti a munkát a Zengő-hegyen a honvédelmi tárca.
Újra megszavazza a lex Szászt a parlament.
Április 7. Újabb 13 milliárd forintot zárol a kormány.
Április 13. Magyarországon tárgyal Mose Kacav izraeli államfő. Terrorcselekmény előkészítésének gyanújával őrizetbe veszik Saleh Tayseer fogorvost, a magyarországi Iszlám Egyház vezetőjét, de fél év múlva a Fővárosi Főügyészség kellő bizonyítékok hiányában megszünteti az eljárást.
Átlép a Fideszből a Jobbik Magyarországért Mozgalomba Körömi Attila képviselő, és a parlamentben átül a függetlenek közé.
Április 20. Eredménytelenül fejezi be munkáját a brókerbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság.
Április 26. Jóváhagyja a parlament az uniós csatlakozásról szóló törvényt.
Április 27. Végleg elfogadják a lex Szászt, amelynek eredményeképpen a kormány lecserélheti a PSZÁF elnökét.
Május 1. Magyarország az EU tagja.
Május 13. 2010-ben lesz csak euró Magyarországon – jelenti be a pénzügyminiszter.
Május 17. A magas üzemanyagárak miatt a jövedéki adó mérsékléséről dönt a parlament.
Farkas István a PSZÁF új elnöke.
Május 19. Osztrák kézbe kerül a budapesti tőzsde.
Május 24. Az AB döntése szerint az alkotmányba ütközik a gyűlöletbeszéd szigorításáról szóló Btk.-módosítás.
Június 9. A kormány döntése szerint a még szolgáló sorkatonák leszerelésével megszűnik Magyarországon a sorkatonaság.
Június 10. Őrizetbe veszik Kerék Csabát, Kulcsár Attila üzlettársát az ártándi határátkelőnél.
Június 13. A Fidesz 12, az MSZP 9, az SZDSZ 2, az MDF 1 mandátumot szerez az európai parlamenti választáson.
Június 14. Kovács László MSZP-elnök bejelenti: az októberi rendkívüli kongresszuson nem indul újra e posztért.
Június 15. Megállapodik a kormány a gyógyszergyártókkal, hogy 2004-ben már nem emelkednek az árak.
Június 17. Aknatámadás következtében meghal Irakban egy magyar katona, Nagy Richárd.
Június 19. Hatnapos látogatásra indul Medgyessy Péter az USA-ba, találkozik Bush elnökkel is.
Június 22. Megalakul az MDF Lakitelek munkacsoportja, amelynek tagja lesz a frakció 23 tagjából 13.
Június 23. Kilép az MDF-ből és frakciójából Hende Csaba, a polgári körök koordinátora.
Július 2. A Magyarok Világszövetsége 320 ezer aláírást gyűjtött össze a kettős állampolgárságról szóló népszavazásért – jelenti be Patrubány Miklós elnök.
Jogerősen felfüggeszti a Bencsik Andrásra, a Magyar Demokrata főszerkesztőjére első fokon kirótt fogházbüntetést a bíróság.
Július 5. Vádat emel az ügyészség Molnár Csaba, a korábban a K&H-ügyben nyomozó rendőrtiszt ellen hivatali visszaélés és államtitoksértés miatt.
Július 22. Felmentését kéri Salgó László országos rendőrfőkapitány.
Július 27. Az amerikai vízumkiadási eljárás könnyítését ígéri Budapesten Colin Powell külügyminiszter.
Augusztus 1. Medgyessy Péter miniszterelnök leváltja Gál J. Zoltán kormányszóvivőt, utóda Gulyás Erika.
Augusztus 2. Az EU energetikai biztosnak szánja a kormány által jelölt Kovács Lászlót.
Augusztus 5. Robbanás Törökbálinton egy pirotechnikai üzemben.
Augusztus 16. Kilép az SZDSZ-ből Eörsi István író, miután a párt ügyvivői nem találtak kivetnivalót Wekler Ferenc szabaddemokrata képviselő szőlőtelepítésre kapott állami támogatásában.
Augusztus 18. Medgyessy Péter kormányfő leváltja Gyurcsány Ferenc sport-, Burány Sándor munkaügyi és Csillag István gazdasági minisztert, Keller László és Tóth András államtitkárokat. Az SZDSZ bejelenti, nem fogadja el Csillag leváltását, és nincs kellő bizalma a kormányfő iránt.
Augusztus 19. A kormányfő bejelenti, egy hét múlva benyújtja lemondását, ha az SZDSZ nem biztosítja támogatásáról. Az SZDSZ az MSZP-vezetéssel Medgyessy távozásáról és utódlásáról tárgyal. Az MSZP elnökségének ülésén Kiss Péter kormányfői kinevezéséről döntenek, Toller László pécsi polgármester emiatt lemond elnökségi tagságáról.
Augusztus 21. Az MSZP országos választmánya Kiss Pétert és Gyurcsány Ferencet jelöli kormányfőnek.
Annus Adrián kalapácsvetésben olimpiai bajnok Athénban, másnap pedig Fazekas Róbert diszkoszvetésben, de pár napon belül doppingvád miatt mindketten elveszítik helyezésüket.
Augusztus 22. Felavatják a polgári körök házát Budapesten.
Augusztus 25. Gyurcsány Ferencet jelöli miniszterelnöknek az MSZP rendkívüli kongresszusa. Medgyessy Péter lemond.
Augusztus 26. Még harminc napig teljes jogkörű a Medgyessy-kormány – közli Bárándy Péter igazságügyi miniszter a köztársasági elnökkel folytatott konzultáció után.
Augusztus 27. Gyurcsány Ferenc helyettesíti ezután a miniszterelnököt – így módosítja a helyettesítésről szóló rendeletet a kormány.
Szeptember 2. Kizárnak öt képviselőt az MDF parlamenti frakciójából, akik emiatt bírósághoz fordulnak.
Szeptember 8. Hűségnyilatkozatot tesz a Lakitelek munkacsoport az MDF vezetésének.
A Magyar Jövő Csoport vezetője, Bácsfi Diána nyilas szórólapjai miatt összehívják a nemzetbiztonsági kabinetet, öt nap múlva közösség elleni izgatás gyanújával őrizetbe veszik és kihallgatják Bácsfit.
Szeptember 13. Ügydöntő országos népszavazást rendel el a parlament a kettős állampolgárság ügyében.
Szeptember 15. 24 százalékos banki nyereségadó tervét jelenti be a kormány, majd Gyurcsány Ferenc megállapodik bankvezetőkkel, hogy ez csak két évre szól.
Szeptember 16. Bene László az új országos rendőrfőkapitány.
Szeptember 17. Csillebérc sosem lett az úttörőké – dönt jogerősen a Fővárosi Átélőtábla.
Szeptember 20. Orbán Viktor feleségének cége szőlőtelepítési támogatást kapott a Fidesz-kormány alatt – derül ki parlamenti kérdés nyomán.
Szeptember 21. 525 milliárd forint bérleti díjat fizet a kormány 2030-ig az M5-ös autópályáért – áll a koncessziós céggel kötött szerződésben.
Szeptember 25. Dávid Ibolyát választja ismét elnökké az MDF országos gyűlése, a résztvevők közel negyede szavazott ellene.
Szeptember 27. Miniszterelnöknek kéri fel Gyurcsány Ferencet Mádl Ferenc államfő.
Szeptember 28. Lehet ügydöntő népszavazást tartani a kórház-privatizáció ügyében – dönt az AB.
Szeptember 29. Gyurcsány Ferenc kormányfői beiktatása.
Október 4. Leteszi az esküt az új kormány. A helyén marad Lamperth Mónika belügy-, Draskovics Tibor pénzügy-, Juhász Ferenc honvédelmi, Magyar Bálint oktatási, Hiller István kulturális, Németh Imre földművelési, Kovács Kálmán informatikai, Persányi Miklós környezetvédelmi és Kiss Péter kancelláriaminiszter. Kóka János lesz a gazdasági, Petrétei József az igazságügyi, Csizmár Gábor a munkaügyi, Rácz Jenő az egészségügyi, Göncz Kinga pedig az ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi tárca vezetője. Kovács László külügyminiszter helyét november 1-jétől Somogyi Ferenc veszi át.
A privatizáció leállításáért népszavazást akar kezdeményezni a Fidesz – jelenti be Orbán Viktor.
Október 6. Összeférhetetlen Demszky Gábor európai parlamenti képviselősége és a főpolgármesteri poszt – dönt Forgács Imre, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal újonnan kinevezett vezetője. Demszky az előbbi tisztről lemond.
Október 11. Az önkényuralmi ideológiák elleni négypárti nyilatkozatot fogad el a parlament.
Október 12. Zuschlag János szocialista képviselő a holokauszt áldozatain viccelődik a Terror Háza előtt, emiatt néhány nap múlva lemond parlamenti mandátumáról. Utóda Alföldi Albert.
Október 16. Hiller Istvánt választja pártelnökké az MSZP tisztújító kongresszusa. Az elnökhelyettes Szekeres Imre, a két alelnök Juhász Ferenc és Újhelyi István.
Az MDF országos választmánya felszólítja Lezsák Sándort, a párt egyik alapítóját, lépjen ki a szervezetből. Lezsák ezt megtette, majd létrehozza a Nemzeti Fórumot.
Október 19. Draskovics Tibor pénzügyminiszter utasítására az adóhivatal visszatart összesen 150 milliárd forintra tehető áfa-visszaigénylést, és azt csak 2005 tavaszán folyósítják.
Október 20. Az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen kritériumot sem teljesített eddig Magyarország – áll az Európai Bizottság jelentésében.
Október 21. Novák Dezső volt labdarúgó elismeri, hogy egykor a belügy III/III-as csoportfőnökségének volt az ügynöke.
Október 22. Bírálja a magyar védelmi kiadások csökkentésének tervét a NATO főtitkára.
Október 26. Szabad utat ad az AB a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak.
Október 27. A parlament ügyrendi bizottsága Herényi Károlyt tekinti az MDF frakcióvezetőjének. A frakció kizárja soraiból Lezsák Sándort és Balogh Lászlót, további hét képviselő pedig bejelenti, hogy kiválik; ezzel az MDF-frakció létszáma az előírt minimális alá süllyed.
A kormány azonnali hatállyal felfüggeszti a fűszerpaprika forgalmazását, mert mérgezett őrölt paprika került forgalomba.
Október 29. Rómában aláírja az EU alkotmányos szerződését a 25 tagország vezetője, köztük a magyar miniszterelnök.
November 2. Az SZDSZ és az ellenzék leszavazza a parlamentben a tőzsdei árfolyamnyereség-adó tervezetét.
November 3. Leszerelnek az utolsó sorkatonák.
November 5. A Mol eladja gázüzletága nagy részét az E.On-Ruhrgas német cégnek.
November 8. Kétkulcsos lesz az szja 2005-től – dönt a parlament.
Nyolc taggal újjáalakul az MDF frakciója, amit Szili Katalin házelnök elfogad.
Módosítja az Országgyűlés a sorkötelezettséggel kapcsolatban az alkotmányt.
November 10. Külhoni magyar útlevelet, Szülőföld Alapot és gazdaságfejlesztési támogatást ígér Hiller István a határon túli magyaroknak, és a népszavazáson nemmel való szavazásra szólít fel. Az MSZP szerint a kettős állampolgárság akár 800 milliárd forintjába is kerülhet az államnak.
November 15. A parlamenti ellenzék nem járul hozzá a magyar katonák iraki küldetésének meghosszabbításához, így a katonák december 31-éig hazatérnek.
November 18. Az európai parlamenti képviselők megszavazzák az új Európai Bizottság összetételét, Kovács László adóügyi biztos lesz.
A Láng Kiadó veheti meg a Nemzeti Tankönyvkiadó részvényeinek 70 százalékát 3,2 milliárd forintért; a tender első fordulójában még többet ajánlott.
November 23. Vadásztrófeái bemutatására kéri a parlament mentelmi bizottságának elnöke Polt Péter legfőbb ügyészt.
November 24. Nem indul a soproni időközi képviselő-választás második fordulójában az MSZP-s Kránitz László, mert vásárlási utalványokat osztogatott a nyugdíjasoknak.
November 28. Érvénytelen a soproni választás, mert a választópolgárok 25 százalékánál kevesebben mentek el szavazni. Szécsényben a Fidesz jelöltje, Nagy Andor győz.
December 5. A jogosultak 37,5 százaléka vesz részt a népszavazáson, mindkét kérdésre több az igen, ám az alacsony részvétel miatt a kettős állampolgárság és a kórház-privatizáció ügyében is sikertelen a kezdeményezés.
December 8. Új ügynöktörvényt kezdeményez Gyurcsány Ferenc.
December 14. Kisebb változtatással újra elfogadja a parlament a jegybanktörvény módosítását.
December 20. Jóváhagyja az Országgyűlés az európai alkotmányról szóló szerződést.
9,5 százalékra csökken a jegybanki alapkamat.
2005.
Január 4. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere az állambiztonság ügynöke volt Krakus Péter fedőnéven – állítja az Index internetes újság. Szita tagad.
Január 6. Lemond Szenes Zoltán vezérkari főnök.
Ötpontos nemzetpolitikai programot vázol a kormányfő. Szerepel benne a bevándorlás és a honosítás könnyítése és nemzeti vízum ígérete.
Január 12. Fészekrakó nevű lakásprogramot indít a kormány.
Január 13. A Pénzügyminisztérium továbbra is visszatartja az áfát. Draskovics ellen emiatt hivatali visszaélés címén nyomozás indul, ám a rendőrség azt rövidesen megszünteti.
Január 19. Átvállalja azok adósságát a kormány, akik 1988. december 31-e előtt vettek fel lakáshitelt az OTP-től.
Január 29. Bácskai Tamás közgazdász elismeri, hogy ügynök volt.
Január 31. A kormány javaslatára négy fővel bővül az MNB monetáris tanácsa.
Február 1. A kormány nem folytatja az előző évben vállalt gyógyszerár-támogatási politikáját, ezért 7,5 százalékkal emelkedik a támogatott gyógyszerek ára. A lakossági áram díja is 6,8 százalékkal nő, a szociálisan rászorultaknak ennél kevesebbel.
A Fidesz alkotmánymódosítási tervezete szerint ki kellene zárni a közhatalomból azokat, akik 1990 előtt szabad akaratukból magyar állampolgárokkal szemben állambiztonsági munkát végeztek.
Havril András az új vezérkari főnök.
Február 4. Sikeres Magyarországért Mozgalmat indít az MSZP.
Február 5. „A szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista volt, a mi fiaink pedig halált megvető bátorsággal küzdöttek ezen terroristák ellen” – viccelt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar-szaúdi futballmeccs után, majd többször bocsánatot kér, a szaúdiak ennek ellenére hazahívják nagykövetüket.
A Magyar Vizslát kiadó Adózók Érdekvédelmi Szövetsége nevű új civil szervezet alakuló ülésén Orbán Viktor azt kéri, próbálják meg kideríteni, mi lett a 2002 óta felvett 3500 milliárd forintnyi hitel sorsa.
Február 7. Bozóki András politológust kéri fel kulturális miniszternek a kormányfő.
Február 9. Adóreform-bizottság alakul.
Alternatív szavazatszámláló rendszer kiépítését tervezi a Fidesz, hasonlóan a szocialisták 2002-es rendszeréhez – jelenti be Orbán Viktor.
Bemutatják a Sorstalanság című filmet, amit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1 milliárd forinttal támogatott.
Február 16. Lemond Király László György APEH-elnök.
Február 18. Leállítja a zengő-hegyi NATO-lokátor építését a miniszterelnök.
Február 21. Gazdademonstráció kezdődik Budapesten.
Február 23. A Védegylet kezdeményezésére 110 értelmiségi nyílt levélben támogatja Sólyom László köztársasági elnökké jelölését.
Február 25. Két év próbára bocsátja a bíróság első fokon Bácsfi Diánát tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt.
Február 26. Csurka Istvánt választja elnökévé a MIÉP országos gyűlése.
Február 27. Újabb magyar ügynöklista jelenik meg egy amerikai honlapon, egyes politikusok szerint hasonló ahhoz, amit Németh Miklós adott át 1990-ben Antall Józsefnek.
Március 1. Szikora János az APEH új elnöke.
Március 8. 50 ezer forintos büntetésre ítélik azt a férfit, aki 2003-ban tojást dobott a kormány tagjai felé Söjtörön.
Március 9. Nemzeti Konzultációs Testületet alakít Orbán Viktor, tagja lesz Pozsgay Imre is.
Március 11. Felesége cégének közgyűlésein Orbán az állami támogatással kapcsolatos tanácsokat adott, pedig akkor kormányfő volt – állítja cikkében az Élet és Irodalom.
Március 13. Aláírják a gazdák az agrármegállapodást, s elvonulnak Budapestről.
Március 14. Megnyitják a Művészetek Palotáját.
Március 19. Kuncze Gábor marad az SZDSZ elnöke, miután több szavazatot kapott, mint kihívói, Fodor Gábor és Kiss Zoltán.
Vállalni kell a Kádár-rendszer erényeit – jelenti ki Orbán Viktor egy nyugdíjasfórumon.
Március 23. Szeptembertől ingyenes lesz az étkezés az alsó tagozatos rászoruló gyermekeknek – dönt a kormány.
Március 29. Elhunyt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács egykori elnöke.
Március 30. Vizsgálóbizottság felállításáról dönt a parlament Orbán Viktor szőlőügyében.
Április 1. Az SZDSZ államfőjelöltjének nyilvánítja Gombár Csaba szociológust, a Rádió egykori elnökét.
Elkészül az adóreform-bizottság végleges javaslata. A miniszterelnök szerint ezek csak összehordott ötletek, amikből nem köszön vissza a kormány szándéka.
Vizsgálóbizottságot kezdeményez a Fidesz Gyurcsány Ferenc vagyona eredetének kiderítésére.
Április 2. Egyesül az MDF és az MDNP.
Április 4. Balsai István, az MDF korábbi frakcióvezetője átül a Fidesz padsoraiba.
A magyar kormány gyásznappá nyilvánítja II. János Pál pápa temetése napját.
Április 5. Amszterdamban elfogják Varga Tamás üzletembert, a Fidesz korábban elítélt egykori gazdasági tanácsadóját.
Április 6. Az SZDSZ vezetése közli: nem támogatja Szili Katalin államfővé jelölését.
Április 9. Az MSZP választmányában felmerül államfőjelöltként Glatz Ferenc korábbi akadémiai elnök neve is.
Április 13. Az SZDSZ elfogadná Glatz Ferencet vagy Bárándy Pétert köztársasági elnöknek – tudatja Kuncze Gábor a szocialisták vezetőivel.
Szimpátiaszavazást indít a Fidesz, kit szeretnének az emberek köztársasági elnöknek. Az MDF közvetlen elnökválasztást szorgalmaz.
Április 15. Az MSZP rendkívüli kongresszusa Szili Katalint választja a párt államfőjelöltjévé. A kormányfő meghirdeti a száz lépés programját.
Április 18. Távozik Draskovics Tibor pénzügyminiszter, utóda Veres János.
Mádl Ferenc bejelenti, nem vállalná újra a köztársasági elnöki posztot.
Április 21. Veres János szerint 2008-ig teljesülnek az euróbevezetés feltételei.
Április 22. Sólyom Lászlót javasolja köztársasági elnöknek az MDF.
Április 25. A miniszterelnök kezdeményezi Németh Imre agrárminiszter felmentését, utóda Gráf József.
Április 28. Kérdőívet küld minden háztartásba a Nemzeti Konzultációs Testület – jelenti be a Fidesz elnöke.
Május 2. Módosítják a munkavállalási szabályokat, munkanélküli-segély helyett álláskeresési támogatást vezetnek be – jelenti be a kormányfő.
Május 3. Újra Vizi E. Szilvesztert választják az Akadémia élére.
Közteherjegyet vezet be az alkalmimunka-vállalás legalizálására a kormány.
Május 4. Megsemmisíti a Kulcsár Attila lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazó jegyzőkönyveket a Nemzetbiztonsági Hivatal.
Május 6. Távozik posztjáról Szinetár Miklós, az Operaház főigazgatója.
Május 8. A fideszes Firtl Mátyás a soproni időközi választáson a szavazatok 71,77 százalékát nyeri el, csaknem háromszor annyit, mint szocialista ellenfele.
Május 9. Botrányos érettségi: az interneten megjelennek a feladatsorok. Történelemből új tételeket készíttet a kormány, amit hajnalban kell átvenniük az iskolaigazgatóknak. A matematika- érettségit valamennyi diáknak újra kell írnia.
Május 18. Első fokon az ÉS nyer az Orbán-féle tokaji szőlőperben.
Május 23. Új felsőoktatási törvényt fogad el a parlament.
Május 27. Sólyom László elfogadja a felkérést az államfőjelöltségre, miután a Fidesz is megkeresi őt e kéréssel.
Május 30. Az SZDSZ bejelenti, nem vesz részt a köztársasági elnök megválasztásán.
Újabb ügynöktörvényt fogad el a parlament, ám a kormánypártok felkérik az államfőt, kérjen AB-kontrollt.
Május 31. Az AB-hez küldi a felsőoktatási törvényt az államfő.
Június 1. Megkezdik munkájukat az „Apró-Gyurcsány-érdekkör”, illetve az Orbán család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottságok.
Nem voltak titkosítva az érettségilapok, így a rendőrség bűncselekmény hiányában megszünteti a nyomozást, amit később vesztegetés gyanújával mégiscsak folytat, ám ennek még ma sincs vége.
Június 3. Mécs Imre SZDSZ-es képviselő bejelenti, pártja döntése ellenére szavazni fog az államfőválasztáskor.
Június 6. A Fidesz nem szavaz a köztársaságielnök-választás első fordulójában. A pártok egymást vádolják a szavazás titkosságának a megsértésével, a Fidesz a másnapi szavazásokon ellenőrizni szeretné képviselői szavazócéduláit.
Június 7. Sólyom László közli Orbánnal, visszalép, ha megsértik a szavazás titkosságát. A harmadik fordulóban Sólyom Lászlót megválasztja köztársasági elnöknek a parlament.
Június 8. A Legfelsőbb Bíróság szerint a Károli Gáspár Református Egyetemnek joga volt kizárni a lelkészképzésből a homoszexuális hallgatót.
Június 9. Együttműködési megállapodást köt a Fidesz és a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum.
Június 11. Hibázott, amikor nem beszélt arról, hogy nem tartaná jó jelöltnek Szili Katalint – jelenti ki Gyurcsány Ferenc az MSZP rendkívüli kongresszusán. Hiller István pártelnök bizalmi szavazást kér maga ellen, de elnök marad.
A Fidesz kongresszusán Orbán Viktor újra Fidesz-elnök, alelnökök Pokorni Zoltán, Schmitt Pál, Pelczné Gáll Ildikó és Varga Mihály.
Június 14. Az AB-hez fordul Mádl Ferenc köztársasági elnök az ügynöktörvény miatt.
Gazdasági konzultációt indít Matolcsy György vezetésével a Fidesz.
Június 23. A Fővárosi Átélőtábla jogerősen az ÉS-t marasztalja el a tokaji szőlőperben.
Június 25. Gyurcsány Ferencet választja az MSZP választmánya a párt választási bizottságának elnökévé, ezzel gyakorlatilag ő a párt első embere.
Június 27. Ötéves adócsökkentési programot hirdet a kormány.
Július 8. Nyilvános vitát folytat a Parlament épületében Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor.
Július 12. A jogegyenlőséget nem, az esélyegyenlőséget viszont sérti a felvételi pontszámítás – dönt az AB.
Július 22. Hegyi Árpád Jutocsa az Operaház új főigazgatója – jelenti be a kulturális miniszter.
Július 23. „A baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére” – jelenti ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn.
Július 28. Megalakul a Szülőföld Alap tanácsa; vezetője Kiss Elemér.
Augusztus 2. A kormány kötelezi a tárcákat, hogy év végéig összesen 550 milliárd forintot takarítsanak meg.
Augusztus 5. Beiktatják Sólyom László köztársasági elnököt.
Augusztus 22. Kirobban a „Mucuska-gate” a Magyar Nemzet cikke után, amely szerint román kémeket szorítottak ki az országból, akik kapcsolatban álltak Hiller Istvánnal és Magyar Bálinttal.
Augusztus 24. Vádat emelnek a brókerbotrány 21 gyanúsítottja ellen.
Augusztus 27. Felülvizsgálná azokat a privatizációkat is a Fidesz, amelyek szabályosak, de nemzetgazdasági érdekből hátrányosak voltak – jelenti be Orbán Viktor Kőszegen.
Szeptember 7. Erdő Péter esztergom-budapesti bíboros-prímás a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia új elnöke.
Szeptember 16. Nem lehet az autópálya-építéseket kivonni az államháztartás köréből – derül ki az EU pénzügyi biztosának magyarországi tárgyalásain, így a tervezettnél biztosan több lesz az államháztartás hiánya.
Szeptember 19. A 25 százalékos áfakulcs 20 százalékra csökken 2006-tól – jelenti be a miniszterelnök, a benziné és a gázolajé már október 1-jétől.
A jegybanki alapkamat 6 százalékra csökken.
Szeptember 22. Havi 300 ezer forintért saját fotósa van Juhász Gábor belügyi államtitkárnak – írja egy internetes lap.
Szeptember 26. Bragyova Andrást és Kovács Pétert alkotmánybíróvá választja az Országgyűlés.
Szeptember 27. Az USA 25,5 millió dollárt fizet a második világháború után az úgynevezett aranyvonatról amerikaiak által eltüntetett magyarországi zsidó javakért zsidó szervezeteknek.
Október 3. A vajdasági magyarverések állnak Borisz Tadics szerb elnök magyarországi tárgyalásainak középpontjában.
Október 4. Alkotmányellenes az ügynöktörvény – dönt az AB.
Október 7. Harmadik Út néven közös listát állít a parlamenti választásokra a MIÉP és a Jobbik – jelenti be a két párt vezetője, Csurka István és Kovács Dávid.
Október 8. Bush amerikai elnök fogadja Gyurcsány Ferencet.
Október 9. Élőlánc Magyarországért néven Lányi András vezetésével új párt alakul Budapesten.
Október 11. Bihari Mihályt választja új elnökévé az AB.
Október 20. A román és a magyar kormány együttes ülésén megegyeznek a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásáról.
Elmarasztalja Magyarországot az Európai Bizottság a magas államháztartási hiány miatt.
Október 25. Számos ponton alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény – dönt az AB.
Október 27. Jogerősen feloszlatja a szélsőjobboldali Vér és Becsület Kulturális Szervezetet a Fővárosi Átélőtábla.
November 1. A nagyfogyasztóknak 19 százalékkal emelkedik a gázár.
November 7. Az adótörvények módosításával 2006-tól csökken az szja felső kulcsa.
Nemzeti garanciatörvényre tesz javaslatot Orbán Viktor, aki ebben a ciklusban először szólal fel a parlamentben.
November 14. Újra teljes az AB, miután a parlament újraválasztja a bíróság tagjának Holló Andrást, s megválasztja Balogh Elemért.
November 15. Bűncselekmény hiányában megszünteti az eljárást az ügyészség Szász Károly, a PSZÁF korábbi vezetője ellen.
November 16. Nem fogad el jelentést a Gyurcsány-bizottság.
November 21. A luxusprofit elleni törvényalkotást kezdeményez a parlamentben a Fidesz-elnök, különös tekintettel a háztartási villamosenergia árára. A kormány már tervezi az áramszerződések újratárgyalását – jelenti be a kormányszóvivő.
Az Országgyűlés hozzájárul, hogy húsz évvel meghosszabbítsák a paksi atomerőmű építési engedélyét.
November 23. A Zengő helyett a Pécs melletti Nagy-Tubes-hegyre szeretné telepíteni a NATO-lokátort a kormány, amit Sólyom László államfő támogat.
November 25. A következő évben 62 500 forint lesz a minimálbér – állapodnak meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.
November 26. Vadászat közben halálosan megsérül Urbán Árpád szocialista képviselő.
A lakossági gázár nemcsak piacgazdasági, de szociális kérdés is, ezért jövő január 1-jétől nem emelkednek a gázárak – jelenti be a kormányfő.
November 28. Megint elfogadja az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt.
November 29. Elfogadhatatlan Magyarország számára a brit miniszterelnök javaslata a 2007-2013 közötti EU-büdzséről – közli a miniszterelnök.
Mécs Imre bejelenti: 2006-ban az MSZP listáján indul.
December 2. Tony Blair Budapesten tárgyal a visegrádi négyekkel az EU-s költségvetésről.
December 8. A BAA brit cég veheti meg több mint 464 milliárd forintért a Budapest Airport többségi részvényeit és egyben a repülőtéri üzemeltetés 75 évre szóló jogát.
December 17. Megállapodnak az EU hétéves költségvetéséről; Magyarország az eredetileg tervezettnél kevesebbet, ám Blair tervéhez képest többet kap majd.
December 20. Közös magyar-osztrák kormányülés Bécsben.
December 27. A Fidesz székházából faxolnak el másolatot a Postának a Magyar Vizsla korrektúrázás előtti példányáról.
December 28. Nincs veszélyben a magyar gázellátás – reagál az ukrajnai problémákra Kóka János gazdasági miniszter. Magyarországra a következő hetekben a szerződésben rögzítettnél kevesebb orosz gáz érkezik.
December 30. Az államfő visszaküldi a parlamentnek a pártok ingatlanhasználatáról szóló, „irodaosztó” törvényt.
2006.
Január 11. Szeptember 1-jéig kell Magyarországnak konkrét intézkedésekkel kiegészítenie konvergenciaprogramját – dönt az Európai Bizottság.
Január 19. Április 9-én lesz a parlamenti választások első, 23-án a második fordulója – jelenti be Sólyom László köztársasági elnök.
Lezuhan egy szlovák katonai gép Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 43 utasból egy éli túl a katasztrófát.
Január 26. Magyar-horvát kormányülés a Szépművészeti Múzeumban, a főbb témák az energetikai együttműködés és a közösen megpályázott 2012-es labdarúgó-Eb.
Január 27. Szabó István Oscar-díjas filmrendező az állambiztonság ügynöke volt 1956 után – derül ki az ÉS cikkéből.
Január 30. Az AB hitelesíti a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítását szorgalmazó aláírásgyűjtő ívet.
Február 2. Vagyonnyilatkozati eljárást rendel el Orbán Viktor ellen a mentelmi bizottság szocialista elnöke.
Február 3. Ügynök volt Paskai Lászó bíboros-érsek – derül ki az ÉS cikkéből. Ugyanebben a lapszámban Kézdi Kovács Zsolt filmrendező is elismeri ügynökmúltját.
Február 6. Paczolay Pétert alkotmánybíróvá választja az Országgyűlés.
Február 13. Hiller István szocialista pártelnök bejelenti, a Fidesz szerverén keresztül választási anyagokat töltöttek le a szocialistáktól. A Fidesz pár nappal később elismeri a történteket, három munkatársát felfüggeszti.
Február 15. A madárinfluenza emberre is veszélyes vírusa lehet egyes Bács-Kiskun megyei elhullott hattyúkban – gyanítják szakemberek. A gyanú később beigazolódik.
Február 17. Tony Blair Budapesten az MSZP-nek kampányol.
Február 18. Gyurcsány Ferencet választja kormányfőjelöltté az MSZP kongresszusa.
Február 22. Hazaérkeznek a sárospataki könyvek Oroszországból.
Egy pedofíliával gyanúsított SZDSZ-es politikus visszalépett egy hete a jelöltségtől – derül ki, miután az SZDSZ új jelöltet állít Siófokon.
Február 28. Magyarországon tárgyal Putyin orosz elnök.
Március 3. Nyomást gyakorolt Kalocsán a fideszes képviselőjelölt az MDF-esre, hogy lépjen vissza – derül ki egy magnófelvételből. A Fidesz visszalépteti jelöltjét, és bocsánatot kér az MDF-től, amely további felelősök megnevezését várja.
Március 20. Tíz párt állít országos listát a választásokon.
