Tárlat az örökségvédelmi hivatalban az ellopott és megkerült műkincsekről
Népszabadság * Papp Sándor Zsigmond * 2006. március 21.
Kondor Béla A műtücsök felbocsátása című festményét még keresik Templomból rabolt tárgyakból, régészeti lelőhelyekről elemelt műtárgyakból válogatott az elmúlt tizenöt év műkincsrablásait felelevenítő tárlat. A megnyitóval egy időben a hatékony örökségvédelem érdekében írnak alá együttműködési megállapodást.
Mintegy száz, főként az elmúlt két-három évben ellopott műtárgy viharos sorsával, nemritkán alvilági történetével ismerkedhet meg a látogató a holnap nyíló (Al)Világot járt műkincseink című kiállításon. A budai Várban lévő Örökség Galéria az elmúlt 15 év felderített műkincsrablásaiból ad áttekintést.
A tárlaton kiemelt szerep jut a kilencvenes évek nemzetközi mércével is kiemelkedő bűneseteinek. Ilyen például a Veszprémi Múzeum „92-es kirablása, amikor nemzetközileg is számon tartott római leleteket, középkori aranylemezt és reneszánsz gyűrűt vittek el, és néhány tárgy mind a mai napig nem került elő. Ugyancsak nagy port vert fel 1993-ban a budapesti Zsidó Múzeum kifosztása, amikor egy egész kiállítás anyaga, mintegy 250 műtárgy tűnt el. Ezek később Romániából kerültek elő. De látható lesz a viharos életutat magáénak mondható vizsolyi biblia, a szentendrei Czóbel Múzeum vagy a budapesti Kiscelli Múzeum ellopott és megkerült modern képanyaga, valamint magángyűjtemények több igen értékes darabja is. A tárlat érdekessége, hogy a fellelt tárgyakat abban az állapotukban mutatják be, ahogyan a különböző helyszínekről előkerültek. Ágy láthatók lesznek rajtuk a gondatlan kezelés okozta sérülések és károk is.
– A válogatással a műkincsvédelemmel foglalkozók munkáját szerettük volna bemutatni – magyarázza Buzinkay Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgy-felügyeleti Irodájának vezetője. Az érdeklődők így bepillantást nyerhetnek a műkincsvédelemben érintett hatóságok munkájába, mint ahogy megtekinthetik a még keresett műtárgyak fényképeit is, sőt a szervezők néhány jó tanáccsal is ellátják a műtárgytulajdonosokat.
A nemzetközi műkincsrablás, illetve a különböző kulturális értékek eltulajdonítása évente mintegy 4,5-6 milliárd dolláros kárt okoz, a magyarországi esetek a maguk évi egymilliárd forintos kárértékükkel árnyalják a statisztikát. Ez évente hét-nyolcszáz bűncselekményt jelent. Bár az esetek száma csökken, a kárérték mégis nő, ami főként az elkövetők kifinomultabb módszereinek és a műkincstolvajok céltudatosságának tudható be. Ám ez csupán a látható rész. A felderített és bejelentett esetek kapcsán csak következtetni lehet a leginkább veszélyeztetett értékeinket (templomok, régészeti lelőhelyek) érintő bűnesetekre.
– A közgyűjteményeket érintő esetek száma évente mintegy tíz-húszra rúg. Az egyházi és a magángyűjtemények, illetve a kevésbé őrzött önkormányzati múzeumok viszont csábító terepül szolgálnak a műkincstolvajoknak – mondja Vukán Béla, a Nemzeti Nyomozó Iroda műkincsvédelmi alosztályának szakértője.
A hatékonyabb műkincsvédelem érdekében a három érintett hatóság (Országos Rendőr-főkapitányság, a vám- és pénzügyőrség, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) a kiállítás megnyitásával egy időben együttműködési megállapodást ír alá. A megállapodás egyrészt intézményesíti és hatékonyabbá teszi a már eddig is létező napi együttműködést és információáramlást, másrészt egy korszerű adatbázis kiépítésének szándékát is rögzíti. Az ellopott műtárgyakat lajstromba vevő speciális rendszer segítségével könnyebben lehet majd kiszűrni az eltulajdonított kulturális javakat, ez pedig jelentősen növelheti az értékesítési kockázatot. A számítógépes rendszer további előnye, hogy a listára vett tárgyak adatait a bűncselekmény elévülése után sem törlik, hiszen nem ritka, hogy egy-egy értékesebb darab csak 10-15 év után kerül elő. A tárgyi feltételek teljesülése esetén (szoftverek, géppark stb.) egy-másfél év után már felállhat a rendszer.
– A rendszernek csak akkor van értelme, ha a magángyűjtemények tulajdonosai a birtokukban lévő tárgyakat idejében lefényképezik és eljuttatják az adatbázis kezelőihez – magyarázza Vukán. E nélkül a megelőzés sem lehet hatékony, hiszen mindennapos tapasztalat, hogy betörés esetén a tulajdonosok nem tudnak pontos és részletes leírást adni az eltűnt műkincsről.
