A Horthy-kultusz rosszabbul él, mint négy éve
Hazafi Zsolt 2006. március 21. 16:53
Egyértelműen balra tolódott a Fidesz tábora; a Kádár-korszak megítélése az elmúlt négy évben majd” tíz százalékkal javult köreikben: ma az ellenzéki párt szavazóinak 45 százaléka úgy véli, hogy ez a korszak kimagaslóan jó időszak volt a magyar történelemben.
A Magyar Gallup Intézet által végzett választói attitűdvizsgálat szerint minél magasabb valakinek a jövedelme, annál inkább kormánypárti (a százezer forint feletti egy főre eső jövedelemmel rendelkezők 62 százaléka), míg a legalacsonyabb jövedelműek 46 százaléka kormányváltó beállítottságú.
A történészek diktátornak tartják, a magyarok egy szép korszak névadójának (Fotó:dictatorofthemonth.com)
A felmérések megerősítik azt a közvélekedést, hogy a vallásos polgárok inkább ellenzékiek, míg az ateisták inkább baloldaliak. Érdekes, hogy míg ez a törésvonal 2002-ben egyértelműen „kettéosztotta” a Fidesz és az MSZP táborát, addig idén valamelyest árnyaltabb lett a kép: az egyház tanítását követők 33 százaléka kormánypárti, míg 48 százaléka kormányváltó hangulatú. Négy éve a megkérdezettek 78 százaléka Fidesz-, 22 százaléka MSZP-„attitűddel” rendelkezett.
Megszépült Kádár-korszak
Az elmúlt négy évben, talán a holokauszt emlékévnek köszönhetően mindegyik táborban növekedett a Horthy-rendszer elutasítottsága. 2002-ben az akkori kormánytábor 48 százaléka vélte úgy, hogy az említett időszak sötét korszaka a történelemnek, ez a szám idén 50 százalékra emelkedett. A jelenlegi kormánytábor tagjai 66 százalékának negatív gondolatok jutnak eszébe Horthyról. Az 50-es évek megítélése is, pár százaléknyi eltéréssel, hasonlóan rossz.
Más kép él viszont a Kádár-rendszerről. Jelenleg a kormánytábor alig 9 százaléka gondolja úgy, hogy sötét korszaka ez a magyar történelemnek, de az ellenzékiek körében sem magas ez a szám, mindössze 26 százalék. Ellenben, ha úgy teszik fel a kérdést, hogy kimagasló, jó korszak-e a történelemben a Kádár-korszak, akkor a „balosok” 68 százaléka igennel válaszol, de az ellenzékiek 45 százaléka is ezzel a véleménnyel ért egyet.
Érdekes jelenség, hogy a jobboldal táborában észrevehetően zajlik a Kádár-rendszer rehabilitációja: négy év alatt kilenc százalékkal növekedett a „támogatók”, és 6 százalékkal csökkent az elutasítók aránya.
Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója szerint a jelenség magyarázatát abban kell keresni, hogy a Kádár-korszak volt az utolsó modernizációs időszak hazánkban: ekkor épült a vidéki házak többsége, és még ha hitelekből is, de akkoriban jelentős életszínvonal-emelkedést éltek át a magyarok.
„A bikacsök, az elnyomás csak szűk réteget érintett. Bár a Kádár-korszak arculatához hozzátartoztak a „56 utáni kivégzések, a megfigyelések és az elnyomó gépezet működtetése, de a represszióval a lakosság többsége nem találkozott. Kádár János elbújt az emberek elől” – tette hozzá a kutató.
Szűrös Mátyás és Csoóri Sándor egy Fidesz-kongresszuson. Kommunista és nemzeti egy táborban (Fotó: Hetek)
Tamás Pál szerint a Fidesz éppen az ilyen attitűdvizsgálatokra alapozva változtatott retorikáján. A kádári kisemberi életet már nem kritizálják, elhagyták a nemzeti-keresztény szövegeket, illetve a heves antikommunista nyelvezetet, és az ideológiamentes, pragmatista, kisembereket segítő párt képét alakították ki magukról. A Gallup vizsgálata szerint a rendszerváltás óta eltelt időt mindkét táborban meglehetősen alacsony arányban tartják kimagasló, jó korszaknak: ez a szám a kormányoldalon 31, ellenzékben 23 százalék.
Állampárti magyarok
Szekértáborokhoz tartozástól függetlenül a jövedelemkülönbségeket mindkét oldal szinte egyenlően magas arányban csökkentené (85-84 százalék balra és jobbra), és hasonlóan vélekednek arról, hogy korlátokat kellene szabni a piaci versenynek Magyarországon.
Három kérdéskört ítélnek meg az ellenzéki szavazók másként a baloldaliakhoz képest. Szerintük nagyobb befolyáshoz kellene juttatni a nemzeti érzelmű embereket, erőteljesebben kellene fellépni a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek érdekében, illetve nem csak a legszegényebbeknek kellene állami támogatást nyújtani.
„A magyar emberek többsége az etatista, gondoskodó állam híve, és támogatja a gazdasági protekcionizmust. A liberalizmus például ezért van nehéz helyzetben Magyarországon” – fogalmazott Tamás Pál a felmérés kapcsán.
