Népszabadság * Zalán Eszter * 2006. március 20.
Mahmud Abbasz palesztin elnök (jobbra) és az EU-t képviselő Pietro Pistolese olasz vezérőrnagy (balra) a Gázai övezetben REUTERS – Mohammed SalemKép: A francia diáktüntetésekbe bekapcsolódó szakszervezetek ultimátumot intéztek a kormányhoz és Chirac elnökhöz: ha 48 órán belül nem vonják vissza a fiatalok munkavállalását kedvezőtlenül érintő törvényt, általános sztrájkot hirdetnek. A nyilvánosság előtt mind Izrael, mind a nyugati államok kizárják a tárgyalások lehetőségét a palesztin választásokon diadalmaskodó Hamasszal. A színfalak mögött azonban ez eddig is másképp volt.
Menáhem Fruman rabbit sokan bolondnak tartják, de nemrég Ehud Olmert ügyvezető miniszterelnök bizalmasa kért tőle találkozót, hogy kipuhatolja a Hamasz és Izrael közötti kapcsolat esélyeit. A Hamasszal az izraeli politikai spektrum szélsőjobboldalának tartott telepesek rabbija állt elsőként szóba évekkel ezelőtt. 1997-ben Ahmed Jaszin sejkkel, a szervezet ideológiai vezérével is parolázott. Fruman rabbi tavaly a Népszabadságnak elmondta: a sejkkel történt találkozóján megbeszélték, ha rajtuk múlna, pillanatok alatt békét tudnának teremteni, mert a vallásos emberek között nincsenek kibékíthetetlen ellentétek.
Izrael hivatalosan elutasítja a tárgyalásokat a Hamasszal. A kapcsolatfelvételhez feltételül szabja a zsidó állam elismerését, az erőszak beszüntetését és a korábbi izraeli-palesztin megállapodások betartását. Ezt várja el a közel-keleti rendezésben közvetítő kvartett is.
A Hamasz aktivistái több mint egy éve tartják magukat a tűzszünethez. Az azóta bekövetkezett öngyilkos akciók még radikálisabb csoportok (így az Iszlám Dzsihád) számlájára írandók. Khaled el-Batsh, az Iszlám Dzsihád szóvivője ugyanakkor a palesztin törvényhozási választások előtt lapunkkal közölte: – A választás után is együttműködünk a Hamasszal.
Izraeli tisztviselők Iszmail Hanija Hamasz-vezető, miniszterelnök-jelölt likvidálásával fenyegetőznek, miközben Olmert választási programja azt sugallja: 2010-re Izrael képes lesz teljesen elszakadni a palesztinoktól. Ám nem biztos, hogy a kölcsönös függőség megengedi efféle tervek megvalósítását.
Hogy mennyire nem képes elszakadni egymástól Izrael és a palesztin területek, azt a ciszjordániai Kalkilija példája mutatja legjobban. A várost a biztonsági fal választja el Izraeltől, mégis az izraeli infrastruktúrától függ az élet: az elektromos áram onnan érkezik. A város ideiglenes polgármestere, a Hamasz-párti Hasem Maszri dilemmája: a Hamasz nem ismeri el Izraelt, de az áram miatt muszáj kapcsolatot teremtenie a zsidó állammal. Maszri a BBC-nek elmondta: titokban kétszer is találkozott az izraeli állami elektromos szolgáltató köztisztviselőjével.
A puhatolódzó EU-képviselők is csak titokban tárgyalhatnak Hamasz-tagokkal, hiszen a mozgalom szerepel az unió terrorista szervezeteket felsoroló listáján. – Pedig az EU adott „próbapénzeket” a palesztin választások előtt a Hamasz irányította önkormányzatoknak. Az unió képviselői soha még ilyen pontos elszámolást nem kaptak a palesztin területektől – mesélte lapunknak egy neve elhallgatását kérő segélyszervezetes.
„Konstruktív kétértelműség” – így jellemzik a Hamasz-tisztviselők új politikájukat. A Hamasz visszafogott retorikája inkább újabb kérdéseket vet fel, semmint megválaszolná, hol is áll a radikális szervezet. Izraelben felmérések szerint a lakosság fele tárgyalásokat szorgalmaz a Hamasszal. Igaz, a március 28-án esedékes parlamenti választások előtt a pártok listavezetői rendíthetetlen keménységet sugároznak; nem is tehetnek mást.
