Népszabadság * Kelen Károly * 2006. március 18.
A Mindentudás Egyeteme következő előadását a friss Kossuth-díjas író, Spiró György tartja az időszámításunk szerinti I. századi Római Birodalomról, amely tavaly megjelent Fogság című nagyregényének színtere.
– Áróként történelmi kérdésekről ad elő.
– Tizenkét évig dolgoztam a regényemen, amelynek megírásához alaposan ki kellett kutatnom a korszak történelmét. De nem veszem el a történészek kenyerét, mert én megtehetem azt, amit ők nem, párhuzamot vonhatok az akkori helyzet és a mai között. Az analógia világos: abban az időben Róma volt a szuperhatalom, és a perifériáról induló ártalmatlannak, sőt primitívnek látszó ideológia végül belülről hódította meg a birodalmat.
– Az akkori körülmények között létező gazdasági és államszervezet összehasonlítható korunkéival?
– A Római Birodalom felépítése és működése paradigmatikus. Karthágó legyőzése után nagyon sokáig nagyobb háború nélkül fejlődött ez a mai szemmel is lenyűgözően megszervezett társadalom. A parthus birodalommal kötött béke megteremtette a Pax Romana alapjait. Róma a legyőzöttekre bizonyos értelemben nem erőltette rá magát. Ésszerű és toleráns bel- és külpolitikát folytatott. Mindenütt meghagyta a helyi elitet, amelyre támaszkodhatott, a megvalósult vallási türelmet pedig ma el sem tudjuk képzelni. Nemcsak eltűrte a népek saját istenségeit, hanem a római Panteonban is ott díszeleghettek. A Földközi-tenger medencéjében tökéletesen működött a kereskedelem. Megvoltak hozzá az eszközök, működtek állami és magánbankok, mondhatni, a hitelkártya kivételével minden megvolt, ami ma. Például létezett már biztosítás – s vele biztosítási csalás – is. A közreműködőknek jó esélyeik voltak a gazdagodásra: ami a provinciákon egy egységbe került, Rómában százat kóstált.
– S hogyan gyűrhették le a provinciák ezt a birodalmat? Regénye végén még ereje teljében áll.
– A regényről nem lesz szó az előadásomban. Bár az utolsó oldalakon már látszik, miért és miként terjedt el az új vallás Rómában. Lényegében nem a barbárok katonai ereje, hanem a zsidó eredetű kereszténység nyelte magába a birodalmat. Ezért tartom elgondolkodtatónak a párhuzamokat. Az úgynevezett harmadik világ és Európa viszonya nagyon hasonló a kétezer évvel ezelőttihez. Ahogy én látom, korunk zsidói a mohamedánok. Ők vannak most a periférián, és az ő gondolatrendszerükből a centrumban beláthatatlan variációk következhetnek.
A március 20-i előadás helye és ideje: Millenáris Park Fogadó (Bp. II., Fény u. 20-22., E épület), 19.30 www.mindentudas.hu
