Március 15-e a tettekről szól, arról, a magyarok elég bátrak-e ahhoz, hogy az ország Európa élvonalába kerüljön – mondta Kiss Péter, amikor állami kitüntetéseket adott át. A kancellárminiszter a budapesti XV. kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalának március 15-ei ünnepségén úgy fogalmazott: valószínű, hogy a márciusi ifjak az ünnepségek egy részét nem tudnák végigülni. Mint mondta, sietnének tenni mindazt, amit a nemzet érdekében magyarságuk megkíván. (MTI)
Bozóki: kultúra nélkül nincs szabadság
A kultúrának szüksége van a szabadságra ahhoz, hogy szabadságot adhasson az embereknek – fogalmazott a kulturális miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulóján Bicskén rendezett ünnepségen. A fennállásának 700. és várossá avatásának 20. évfordulóját idén ünneplő település Kossuth terén Bozóki András kiemelte: „sokáig úgy éltünk, hogy csak a művészetben való feloldódás, a kikapcsolódás jelenthette számunkra a szabadságot”. (MTI)
Kósa: elnyerni a nemzet bizalmát
Nem elég a hatalmat megszerezni, a nemzet bizalmát is el kell nyerni hozzá, e nélkül a hatalom gyenge – fogalmazott a fideszes polgármester a debreceni Kossuth szobornál rendezett március 15-i ünnepségen. Petőfit idézve kijelentette, a respublika jelszava a tiszta erkölcs. Ha ez nincs meg, nincs köztársaság, nincs meg a nemzet bizalma, s ekkor a nemzet ügye rosszul áll – tette hozzá. A politikus feltette a kérdést: megvan-e a nemzet bizalma, a mostani kormány iránt. (MTI)
Parlamentbe vágyik a Harmadik út
A kormány és a kormánypártok mellett a Fideszt is bírálták a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út elnevezésű tömörülés március 15-i rendezvényén, ahonnan nem hiányoztak a szélsőséges megnyilvánulások és a zsidózás sem. Az egyébként békés rendezvényen rengeteg nemzeti és Árpád-sávos zászló, MIÉP-es és Nagy-Magyarországot ábrázoló lobogó előtt a szónokok a többi között arról beszéltek, hogy a nemzeti erők győzni fognak, amihez azonban szerintük a Harmadik Útra is szükség van. A rendezvényen a miniszterelnök nevének kimondását, a Nemzeti Múzeumnál nem sokkal korábban tartott rendezvény említését pfújolás kísérte csakúgy, mint amikor azokat a bírálatokat hozták szóba, amelyek a Ságvári ügyben hozott bírósági ítéletet kísérték. Csurka István MIÉP-elnök azt mondta: áprilisban az a feladat, hogy a Harmadik Út bejusson a parlamentbe, 2010-ben pedig meg kell kísérelni a hatalom megszerzését. (Népszava)
És még…
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mának szóló tanulsága az, hogy az ország számára fontos kérdések elsőbbséget élveznek, és nem válhatnak kicsinyes pártpolitikai csatározások, önös érdekek áldozatává akkor sem, ha azon múlik a parlamenti többség megszerzésének lehetősége – mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Liberálisok Házában – Közösen vettek részt az országgyűlési képviselőjelöltek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett szegedi ünnepségen. Botka László polgármester kijelentette: hazaszeretetben, a demokrácia tiszteletében minden politikai erő egy oldalon áll. – Miskolcon is együtt emlékeztek meg az ünnepről a politikai pártok és a civil szervezetek. A város szocialista polgármestere, Káli Sándor kiemelte, a rendszerváltás óta ez mindig így van. – Együtt emlékezett az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra Tiszalökön Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke és Karakó László, a körzet fideszes országgyűlési képviselője. „Az 1848-49-es szabadságharc álmait mi valósítjuk meg azzal, hogy építünk egy szabad, független és sikeres Magyarországot” – mondta beszédében a honvédelmi miniszter.
Elvileg ünnep van
A 2006.hu blog rovatába Simon Gábor (MSZP) és Csapody Miklós (MDF) is március 15-ével kapcsolatos gondolatait írta le. A szocialista politikus a következő szavakkal méltatja a nemzeti ünnepet: „Ezek a napok mindannyiunk számára a történelmünk nagyszerű pillanatait idézik fel. Olyan példákat és tanulságokat terelve elénk, melyek ma is időszerű értékeket jelentenek számunkra. A nemzeti összefogás megteremtése, küzdelem egy szabadabb és igazságosabb Magyarországért.” Csapody az ünnepi kitüntetések és az elmaradó kézfogások kapcsán azt írja „Van erre is jó megoldás: kerek helyett nemzeti svédasztal. Kitesznek egy jó nagy asztalt a Vadászterem közepére, a Himnusz hangjai után mindenki odamegy, és vesz róla magának. Na nem, amit ő gondolt magának – a kijáratnál szigorúan ellenőriznék, hogy tényleg az visz-e magának egy díszdobozos Kossuthot, aki rajta volt a listán. ” -írja Csapody.
