Ehud Olmert izraeli ügyvezető miniszterelnök a hétvégi izraeli lapoknak is kifejtette elképzeléseit jövendő kormánya politikájáról. Kifejtette, hogy négy év múlva Izraelnek „új határai lesznek”; az „elválasztó falat” elmozdítják úgy, hogy magába foglalja a zsidó településtömböket, a falon túl viszont nem maradnak zsidó települések. Az elszigetelt települések lakosait a település-tömbök kibővítésének ígéretével kívánja arra ösztökélni, hogy önszántukból hagyják el mostani lakóhelyeiket. A kiürítendő területeken Izrael megtartaná a katonai ellenőrzést és a Jordán völgyében biztonsági övezet létesülne.
Izraelben egyelőre tanulmányozzák Olmert terveit. A Munkapárt sokkal mélyebb, alapjában véve az 1967-es demarkációs vonalakig nyúló visszavonulást javasol, a jobboldali Likud sokkal nagyobb terület bekebelezést – de Olmert tervei aligha egyeztethetők össze pártja néhány vezetője – például Simon Peresz volt miniszterelnök – elképzeléseivel sem. Megfigyelők szerint a terv minden palesztin politikai tényező számára elfogadhatatlan és voltaképpen csak a választási kampány céljait szolgálja. Valóban, palesztin oldalról már is elhangzottak az első reagálások. A Hamasz miniszterelnök-jelöltje, Iszmail Hanija a palesztin népnek szóló „hadüzenetnek” minősítette Olmert terveit; a béketárgyalásakért felelős palesztin miniszter, Szaeb Arikat pedig felszólította Olmertet, egyoldalú lépések helyett térjen vissza a párbeszédhez a palesztinokkal, mert az egyoldalú lépések „nem hozzák közelebb a békét és a megegyezést és csak a feszültséget növelik”.
Mahmúd Abbász palesztin elnök a Hamász-vezetés kérését teljesítve két héttel meghosszabbította Iszmail Hanije kormányalakítási kísérletének végső időpontját. A Hamász nem volt hajlandó írásba foglalni Abbász követelésének elfogadását, miszerint az új kormány elismeri az Izraellel kötött megállapodásokat, valamint az ENSZ és az arab csúcskonferenciák határozatait. A Hamász és a Fatah képviselői folytatták a koalíciós kormány megalakítására irányuló tárgyalásaikat – egyelőre eredménytelenül. Eddig csak a Népi Front Palesztin Felszabadításáért mutatott hajlandóságot csatlakozni a Hamász-vezette kormányhoz.
áIzraeli politikai és katonai körök egyaránt élesen bírálták Mose Jaalon tábornok volt vezérkari főnök Amerikában tett kijelentéseit, miszerint Izraelnek megvannak a katonai lehetőségei megsemmisíteni Irán atomlétsítményeit. E kijelentéseket „üres és káros fecsegésnek” minősítették és hangsúlyozták, hogy Izrael része egy, az iráni atomfegyverkezést ellenző széles nemzetközi szövetségnek, tehát nem kell túlzott részt vállalnia a fejleményekből.
A háborús és terrorakciók áldozatainak tíztagú nemzetközi küldöttsége indult el Jeruzsálemből Líbiába. A küldöttséget a „Feltörni a jeget” nevű nemzetközi szervezet szervezte meg, és tagjai között vannak izraeliek, palesztinok, irániak, irakiak (Szaddám Huszein fiának hasonmása), ukránok és amerikaiak (egy tűzoltó, aki részt vett a 2001. szeptember 11-i New York-i mentő munkálatokban). Ha a küldöttséget beengedik Líbiába (ami még nem biztos), tagjai találkozni akarnak Muamar Kadhafi líbiai vezetővel, üdvözölni fogják, amiért megváltoztatta politikáját és megkérik, érje el az iráni vezetőknél, hogy mondjanak le az atomfegyverkezésről.
Népszava online
