Aczél betiltotta a táncjátékát, de ő túlélte a kultúrpápát, és most a halállal játszik
Regős Pál táncos, pantomimes, a Szkéné Színház művészeti tanácsadója, nemzetközi mozgásszínházi fesztiválok szervezője. Farmerosan, pólósan, lobogó ősz sörényével, szinte mindenkit tegezve, jelenség. Ma mutatja be nyolcvanadik születésnapjára készített estjét a Szkénében.
Regős Pál táncos-pantomimművész ma esti, nyolcvanadik születésnapjára készített előadásán ismét a halálról mesél fotó: Sárközy GyörgyÖrökifjú. Egyszer volt influenzás, három évvel ezelőtt, egyébként sohasem volt beteg. Amikor ez mégis előfordult, akkor is bejárt lázasan próbálni, és azt mondta mosolygós legyintéssel, hogy „nálam is elkezdődött”. Hetvenhét esztendős korában egy nyamvadt influenza jelezte neki, hogy az ő végletekig kidolgozott teste is felmondhatja a szolgálatot, bámulatosan egészséges életmódja és kicsattanó életkedve dacára.
Időskori férfivágy
Akkor éppen az időskori férfivágyról komponált előadást. A fiatal, tehetséges táncosnő, Bata Rita volt a partnere. A produkció kezdő húsz percében Regős Pál csak ült, de izmai megfeszülésével, szoborszerűen kifejező, mívesen barázdált arcával, lángoló szemével kifejezte a lány iránt ébredő tébolyultan őrült vágyat. Szereti a lassú, kitartott, feszültséggel terhes mozdulatokat, a hosszú, döbbenettel teli csendeket. A sejtelmes, gondolatokat hordozó világítást.
Teljesen belesimul a Budapesti Műszaki Egyetemen található Szkéné közegébe, tökéletesen elvegyül a fiatalok között. Azt mondja: „Már hosszú ideje minden évben csináltam egy előadást, és minden évben azt hittem, hogy ez lesz az utolsó, a korom, az erőnlétem miatt. De aztán hiányzott, hogy nem csinálhatok újabbat.”
Már jó néhány éve, hogy eljátszotta Életbúcsú című estjét, ez aztán igazán azt sugallta, hogy nem csak a színpadtól köszön el. Lírai, szomorkás, de mégis erőtől duzzadó produkció volt. Akkor mondtam neki, hogy szerintem a nyolcvanadik születésnapját is a deszkákon ünnepli majd. Hatalmasat nevetett, és megint csak legyintett, de azért nem zárta ki ennek az esélyét sem. És azóta mind többet foglalkozik a halállal. De ezt is ravasz módon teszi.
Kaddis önmagáért
Két évvel ezelőtti, Kaddis önmagamért című programjában – melynek alcíme: Mozgásdráma egy színészre a halálvárásról – azt a zsidó imát választotta a produkció alapjául, amelyben nem hangzik el a halál szó, az élet szó viszont többször is. Ott állt, ült vagy éppen táncolt a saját sírköve mellett, tulajdonképpen magát temette, siratta, de közben éltette is. Felemelő, kicsit morbid este volt. Eszembe jut a hasonlóság azzal, hogy Halász Péter, a kiváló rendező és színész nemrég élve ravataloztatta föl magát. Mondom is Palinak – mindenki így szólítja -, ő is úgy gondolja, hogy valami hasonló csinált, csak sajnos Halász tényleg nagyon beteg. „A Kaddis önmagamért után borzasztóan kimerültem, szörnyen átéltem a darabot, minden este tulajdonképpen halott voltam.” Regős szerencsére egészséges. Gondosan karbantartja magát. „Reggelente a fürdőkádban vízi tornázom. Valamennyi ízületemet megmozgatom, ez is abból a tudatos testtechnikámból következik, amit az előadásaimban alkalmazok.”
Érdekes életút az övé. Cserkész korában tanult pantomimezni. Közvetlenül a háború után bérházak udvarán lépett fel egy barátjával. Miközben nagybátyja autóalkatrész-műhelyében dolgozott, partnernőjével, Fodor Klárival háromszor volt jégtáncosként a magyar nemzeti bajnokságon harmadik. Amikor megalakult a Magyar Jégrevü, annak a tagja lett. Játszott zsupás őrmestert, főherceget, utcaseprőt, még Chaplint is alakíthatta. Külföldi vendégszereplések közben látta Tomaszewski, Fialka pantomimszínházát. Óriási hatással voltak rá.
Jégrevü és ablakpucolás
Egy a jégrevüben dolgozó kollégájával, Tchselligi Györggyel, megalapította a Commedia XX. Pantomim együttest. Első programjukkal, a Szív és aggyal, az Egyetemi Színpadon mutatkoztak be. A hetvenes évek elején A király halódik című táncjátékát, mely Ionesco műve alapján készült, Aczél György betiltotta. Kirúgták az I. kerületi művelődési házból, nem helyezkedhetett el kulturális területen. A Fővárosi Takarító Vállalatnál ablakot pucolt. Majd a Szkéné Színházban is pantomimegyüttest hozott létre. Évekig élt és szerepelt Bécsben. Fiában, Regős Jánosban kinevelte saját ellenzékét és munkatársát, a Szkéné igazgatóját. Nemzetközi mozgásszínházi fesztiválokat és műhelytanfolyamokat szervezett.
Szenvedélyesen beszél, sokat gesztikulál, megszállott színházlátogató és alkotó. Ma bemutatandó koreográfiáját kedvenc zeneszerzője, Mahler Gyermekgyászdalok című dalciklusára készítette. Már megint a halálról beszél. „Ez nyolcvanéves koromban természetes élettervezés.” De szerintem amikor mi már bottal is alig bírunk besántikálni a nézőtérre, ő még mindig ott lesz a színpadon.
Pályakép
Regős Pál 1926-ban született Budapesten. A Magyar Jégrevüben táncol. Megalapítja a Commedia XX. Pantomim, majd a BME Pantomim együttest. Önálló esteket és duókat mutat be. Fontosabb előadásai: A csodálatos mandarin, A király halódik, A fából faragott királyfi, Átváltozás, Zarándokének, Életbúcsú, Szívhang, Kaddis önmagamért.
Bóta Gábor
