Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. március 8.
Iráni főpapok atomszakértőket hallgatnak meg TeheránbanKép: REUTERS – Raheb Homavandi Az iráni atomkutatások ügye megosztja a nagyhatalmakat. Teherán ugyan hajlandó időlegesen leállítani az ipari urándúsítást, de a Nyugat nem hisz az iszlám köztársaság ígéreteinek.
Kína és Oroszország további diplomáciai alkukat javasol, mielőtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vinné az iráni uránügyet. Azt szeretnék elérni, hogy a bécsi ügynökség és az iráni kormány kössön időleges egyezményt. Ebben Teherán kettő, esetleg három évre lemondana az ipari urándúsításról. Az irániak ragaszkodnának eközben a laboratóriumi kísérletek folytatásához. Az amerikai külügy szóvivője ezt úgy kommentálta: nem lehet valaki egy kicsit terhes. Az irániak azt állítják, hogy atomiparukat kizárólag az energiatermelés céljából fejlesztik. A Nyugat, különösen az USA, nem hisz ebben. Irán – annak ellenére, hogy aláírója az atomcsendegyezménynek – tizennyolc éven át titkolta a fejlesztéseket, tiltott technológiát szerzett be. A Teheránnal tárgyaló nagyhatalmak, illetve a NAÜ azt követeli, hogy a perzsa állam mondjon le az urándúsításról, amely egyenesen vezet az atombombához. Az irániak ezt a szándékukat tagadják, ám eközben vajmi keveset tesznek a nemzetközi közösség meggyőzése érdekében. Mahmud Ahmadinezsad például az AP szerint kárpótlást követelt a NAÜ-től, mert országa 2003-ban – az ügynökség nyomására – felfüggesztette nukleáris kísérleteit.
A bizalmi légkör helyreállítását szinte lehetetlenné teszi a nyílt és burkolt háborús fenyegetések sorozata. Irán elnöke retorikájában Izrael megsemmisítését követeli, ami érthető aggodalmakat kelt világszerte. Ugyanakkor Teheránban az Egyesült Államokat vádolják Irán elleni akciók tervével.
