Népszabadság * Petőcz András József * 2006. március 8.
Ilan Halimi január 20-án tűnt el párizsi lakásából. Február 13-án találtak rá a főváros közelében lévő Sainte-Genevieve-des-Bois kisváros vasútállomásánál. Az orvosok már nem tudtak rajta segíteni. A rendőrség február végén fogta el Halimi elrablóját, Youssouf Fofanát.
A zsidó fiatalember halála nagy port kavart a francia közéletben. Szinte mindegyik politikai erő részt vett azon a felvonuláson, amelyet Halimi emlékére rendeztek Párizsban. Hosszú évek óta ez volt ugyanis az első, tudatosan szervezett, antiszemita indíttatású gyilkosság Franciaországban. A gyilkosság hátteréről Marc Knobellel, a Zsidó Szervezetek Franciaországi Főtanácsának (CRIF) vezető munkatársával beszélgettünk. – Ilan Halimi egészen egyszerű fiatalember volt, 23 éves, mobiltelefonokat árult egy párizsi üzletben. Nyíltan vállalta zsidóságát – mondta Knobel. – Január 17-én megismerkedett egy iráni származású lánnyal, aki megtetszett neki. A lány január 20-án estére adott randevút a fiúnak: meghívta egy partira, ahol a fiút már várták az elrablói. Mint kiderült, a lány korábban annak a Youssouf Fofana nevű, elefántcsontparti származású muzulmán fiatalembernek volt a barátnője, aki az emberrablást kitervelte.
– Ilan Halimit az emberrablók több mint három hétig tartották fogva, és kínozták a Párizs melletti Bagneux-ben. Amikor nem kapták meg a 450 ezer eurós (125 millió forintos – PAJ) váltságdíjat a fiú családjától, Halimit kivégezték. Maga Fofana is Bagneux-ben élt, itt szervezte meg a bandáját, amelynek célja a pénzszerzés volt. Azt gondolták, hogy „minden zsidó gazdag, a zsidók összetartanak, ki fogják fizetni a váltságdíjat”. Fofana a gyilkosság után hazautazott a szüleihez Elefántcsontpartra, ám ott a hatóságok elfogták, és mivel ő maga is francia állampolgár, kiadták a francia hatóságoknak – tette hozzá Marc Knobel.
Halimit meztelenre vetkőztetve, betömött szájjal, testén a verések és égetések nyomaival találták meg egy vasútállomás mellett. A szakértők azt nyilatkozták, hogy a kínzások nyomai az iraki túszokon talált nyomokra emlékeztetnek. Kérdésünkre – ez azt jelentené, hogy ma már iraki háborút „játszanak” Franciaországban is – a CRIF munkatársa azt felelte:
– Én nem fogalmaznék így. Annyi biztos, hogy a társaság tagjai gátlástalanok, úgy érzik, bármit megtehetnek.
– Tanúi vagyunk a szélsőbal és bizonyos arab mozgalmak közeledésének, és itt vannak ideológiai kapcsolódási pontok is – mondta Knobel. – Az egész keveredik a globalizációellenességgel, és összevegyül Amerika- és Izrael-ellenességgel. Amerikát és Izraelt ezek a vélemények mint a „fő ellenséget” állítják be az arab világ előtt. Vannak olyan arab televíziók, ahol a zsidókat „gonoszoknak”, „aljasoknak” állítják be.
Ami a gyilkosság és a muzulmánok között jelenlévő antiszemita ideológia közötti kapcsolatot illeti, Knobel hangsúlyozza: óvatosan kell fogalmazni, ennek a gyilkosságnak az alapvető oka a pénz volt. Az antiszemitizmus ott érhető tetten, hogy Fofana azt gondolta, „a zsidóknak van pénzük – fizetnek”. Ez antiszemita sztereotípia. Ugyanakkor – mondta a CRIF munkatárs – a muzulmán vallást respektálni kell, hiszen világvallás.
