Kerekes Ottó, e-mail
Egy éve jelent meg Nagy V. Rita írása: A tárgyalás berekesztve: nincs védelem a kirekesztés ellen? Ebben Ádám György erőfeszítéseit vázolta, melyekkel azt szerette volna elérni, hogy a bíróság nyilvánítsa jogsértőnek ifj. Hegedűs Loránt antiszemita, kirekesztő felhívását, mellyel súlyosan sértette az ő emberi méltóságát is.
A bíróság első fokon az alkotmány szellemében eleget tett kérésének, másodfokon azonban elutasították, majd jogorvoslatait a Legfelsőbb Bíróság is elvetette. Szerintük csak akkor lett volna joga keresetet benyújtani, ha Hegedűs név szerint az ő kirekesztésére szólított volna fel, illetve az olvasók számára felismerhető lett volna az ő személye.
A témának aktualitást ad, hogy megjelent az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tervezete, melyben ez olvasható: „Gyűlöletbeszéd esetén a Ptk. szabályaiból levezethető az egyéni fellépés lehetősége. Egy etnikumhoz tartozó személyt minden kétséget kizárólag sérthet az adott etnikumra vonatkozó dehonesztáló kijelentés. Téves tehát a Ptk.-nak olyan értelmezése, hogy nem ismerhető el a személyhez fűződő jogok megsértése, ha a kifogásolt megnyilvánulás nem közvetlenül a felperes személye ellen irányul.”
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára egy cikkében konkrétan Ádám György esetében is hibás bírói döntésről írt. Az említett cikkre tudomásom szerint az LB még nem reagált. Mivel az értelmezési zavar a büntetőjognál is tapasztalható, nem ártana foglalkozni az Európa Tanács különbizottságának ajánlásaival. Ezek egyike: „Célzottan képezzék ki a rendőröket, az ügyészeket és a bírákat az antiszemita bűncselekményekre vonatkozóan.” Úgy tűnik, rájuk fér. Ami pedig Ádám György ügyét illeti, az IM-vélemények ismeretében talán az LB is felülvizsgálhatná álláspontját.
