Forrás: InfoRádió

Már nehezen menthetõ meg a Király utca 40. és helyére újabb értesülésünk szerint nem nyolcemeletes, hanem alacsonyabb épület kerül, mégis felmerül a kérdés: mi legyen az Erzsébetváros és a Terézváros régi, jellegzetes házainak a sorsa, ha azok alapos felújításra szorulnak. Bontás vagy átépítés? Errõl kérdeztük Sárközi Mátyást, akinek a Könyvhétre jelenik meg irodalmi igényû leírása a Király utcáról.

„Azért írtam könyvet A Király utcán végestelen végig címmel, mert Krúdy Gyula határozottan állította nem egy regényében, hogy ez a legpestibb utca. Nos, ha így van – mondtam magamban -, akkor nekem, Budapest szerelmesének, alaposan meg kell ismernem ezt a Városligetbe vezetõ, két és fél kilométeres útvonalat, múltjával, jelenével és jövõjével, lakóival, épületeivel és gondjaival együtt.” – mondta el az InfoRádiónak Sárközi Mátyás.

Építészek keze nyoma

A Király utca eleje, a Teréz-templomig, még napjainkban, a nagy jeges árvíz utáni és egyéb korábbi bontások, valamint a világháborús pusztítások ellenére is viszonylag egységes képet mutat. A legjobb hazai építészek közül számosan hagytak itt nyomot: Pollack Mihály és fia, Ágost, továbbá Hild József, meg színvonalas kismesterek, mint Brein Ferenc vagy Gotgeb Antal.

Hangosak és szorgalmasak

Kezdetben a gyorsan magyarosodó németek lakták nagy számban ezt az utcát. 1786-ban engedélyezte az uralkodó a zsidók letelepedését Pesten, s akkor megindult Galíciából, meg Ukrajnából a jobb életre vágyó, ott pogromokkal sanyargatott, szegény zsidók tömeges bevándorlása, nem utolsósorban éppen ebbe a városrészbe.

Száz év alatt a Király utca igencsak elzsidósodott, hetven százalékban izraeliták lakták. Szegény kisiparosok és kereskedõk voltak, keletiesen hangosak, tudálékosak, vagy izgágák, de hallatlanul összetartók, rendkívül igyekvõk, szorgalmasak. A gyermekeiket tanulásra bíztatták, ezért áldozatosan mindent meg is adtak nekik, és vallási szokásaik megtartása mellett nagy erõfeszítéssel igyekeztek asszimilálni a magyarsággal. A Király utcában alakult meg a zsidók magyarító egylete.

Nobel-díjasok utcája

Egy-két generáció múltán a bevondorlókból kitermelõdött egy új réteg, a tanult és jómódú zsidók rétege, ebbõl került ki a magyar Nobel-díjasok javarésze.

A Király utcában született sok zsidó kiválóság, így az író Szomory Dezsõ, a vívóbajnok Petschauer Attila, itt lakott hajdan az atomfizikus Wigner Jenõ , a színész Kabos Gyula, nem is olyan régen a zeneszerzõ Weiner Leó és 1956-ig Gróf András azaz Andrew Grove, a komputerkorszak beköszöntének Amerikába származott úttörõje.

Nos, a holokauszt elpusztította vagy emigrációra késztette a régi zsidó negyed lakóit, de nem írmagjáig, tehát a fõbb zsinagógák napjainkban megújulnak, vannak kóser éttermek, kóser cukrászda is, újból látni a környéken nagykalapos, szakállas ortodoxokat. A hajdani zsidónegyed tájegységének megõrzésééért ma már nem csak zsidók küzdenek.

Maradjon régi újan is

Elsõsorban a Király utca bevezetõ szakaszának forgalomlassító átépítése és a Gozsdu udvar felújítása vetette fel újabban a kérdést, milyen legyen a jövõ Erzsébetvárosa. Várostervezõ szakértõk egész sora szólt hozzá az élénk vitához, s egyet érthetek a konklúziójukkal: úgy lesz vonzó ez a vidék, ha megmarad a régies hangulata. Ha csak lehet, az eredeti homlokzatok mögé épüljön új betonszerkezet, komfortos lakásokkal, a jelenleg omladozók és elavultak helyére. Nem kellenek e szûk utcákba nyolcemeletes blokkok.

Kár a negyvenért

Szerintem kár volt teljesen lebontani a Király utca negyvenet, amit Hild József 1844-ben emelt Robitsek József számára, mert volt még némi karaktere ennek a háznak, jóllehet lakatlanul alaposan lepusztult. És múltja is volt. 1860-ban itt nyílt meg a késõbb Krúdy Gyula által is frekventált Bécsi Sörház, abban a hodályban, ahol nemrég a Gulyáscsárda várta vendégeit, kedélytelen vörös téglafalaival. Ez a sörház 1869-ben az elsõ hozzánk bevándorolt Gundelé, Gundel Jánosé volt. Az emeleten 1895-ben leánynevelõ intézet mûködött. Amikor helyi képviselõjelöltként Falk Miksa erre hajtatott, az intézeti leánykák az erkélyrõl rózsaszirmokat szórtak a kocsija elé. Hol van már az erkély! De hol van akár a sarki videóüzlet meg a Gulyáscsárda?

Az épület utcai frontját ha másképp nem legalább a Hild-féle klasszicista stílusban kellett volna megtartani, mögé elhelyezve, hasonló magasságban, a modern lakásokat, irodákat és a tervezett szociális otthont is. Ha nem így lesz, ismét megtörik a Király utca hangulatos egysége.