Forrás: Népszava

Teherán és Moszkva előzetes megállapodásra jutott arról, hogy egy közös vállalat keretében Oroszország vállalja az iráni urán dúsítását. Ezt Golamreza Agazadeh, az iráni atomenergetikai szervezet vezetője és Szergej Kirijenko, az orosz Roszatom vezetője jelentette be az iráni Busehrben. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) március 6-i ülésén kellene végleges döntést hoznia arról, hogy felkéri-e az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy lépjen fel Irán ellen. Kirijenko meglátogatta az orosz segítséggel épülő busehri atomerőművet.

Irán és Oroszország a következő napokban folytatja a tárgyalásokat a megállapodás véglegesítésére. Agazadeh úgy vélekedett, hogy egy-két nap alatt befejezhetik a részletek tisztázását, Kirijenko szerint gyakorlatilag semmiféle szervezési, technikai vagy pénzügyi akadálya nincs annak, hogy megalakítsák a közös vállalatot. Ez pedig azt jelenti, hogy az iráni nukleáris programmal kapcsolatos fenntartások a NAÜ keretein belül tisztázhatók. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Itar-TASZSZ hírügynökség szerint úgy vélekedett, hogy a megbeszélések egészen a NAÜ márciusi üléséig folytatódnak. Az iráni tárgyalóküldöttség múlt héten Moszkvában tárgyalt az orosz ajánlatról, de akkor nem értek el áttörést. Teherán mindeddig ragaszkodott ahhoz a jogához, hogy urándúsítást végezzen az ország területén. A tegnap bejelentett előzetes megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra.

A NAÜ ma teszi közzé jelentését az iráni nukleáris programról, s előzetes értesülések szerint megerősíti, hogy Irán kis mennyiségben megkezdte az urándúsítást. A natanzi nukleáris erőműben tíz centrifugát üzembe helyeztek, ami azt jelenti, hogy megoldottak bizonyos technikai problémákat. Az urándúsítási program teljes beindításához 50 ezer centrifugát kellene üzemeltetni. A jelentés, amelyet Mohamed el-Baradei ismertet, megerősíti, hogy Teherán megakadályozza az ügynökség szakértőinek bejutását a kulcsfontosságú nukleáris létesítményekbe.

Népszava-összeállítás

Keretbe

Reménytkeltő egyezség

Nagy kő gördülne le mindenkinek a szívéről, ha a következő egy hétben valóban sikerülne tető alá hozni az orosz-iráni megállapodást. Az orosz ajánlatot eleve úgy értékelték, mint az utolsó esélyt az iráni nukleáris konfliktus békés, diplomáciai rendezésére. Elengedhetetlen azonban az egyezséghez, hogy Teherán kinyilvánítsa, végleg lemond a saját urándúsításról, ezt viszont eddig kategorikusan elutasította. Irán tagadja, hogy atomfegyver gyártására készülne, s erre egyértelmű bizonyítékok sincsenek. A fenyegetés azonban valós, az iráni atomütőerő leginkább Izraelt fenyegetné, de Teherán legújabb, nagyhatótávolságú hordozóeszközei akár Európát is elérhetik. Az atomenergia ügynökség február 4-én döntött úgy, hogy az iráni atomprogram ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti. E megállapodás révén elkerülhető lenne, hogy a BT szankciókat hozzon Irán ellen. Beláthatatlan következményei lennének annak, ha elmérgesedne a helyzet, hiszen a Bush-kormányzat régóta lebegteti, ha kell, katonai erővel lép fel az iráni nukleáris létesítmények ellen.

E.É.

Képaláírás

Golamreza Agazadeh és Szergej Kirilenko a busehri sajtóértekezleten

Fotó: Reuters