Forrás: Magyar Hírlap

A Hamasz nemzeti egységkormányt szeretne

Irán finanszírozni fogja a Hamasz vezette Palesztin Hatóságot. Iszmail Hanije folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat, és a nemzeti egységkormányban való részvételtől nem zárkózik el teljesen a Hamasz sem.

Irán tegnap ígéretet tett arra, hogy finanszírozni fogja a Palesztin Hatóságot, miután a Nyugat a segélyek befagyasztásával fenyegette meg a Hamasz vezetésével alakuló új kormányt. A feltétlen pénzügyi támogatásról Ali Laridzsani, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára számolt be az után, hogy találkozott Haled Mesallal, a szélsőséges palesztin szervezet politikai vezetőjével. Mesal térségbeli körúton van, hogy segítséget kérjen az iszlám államoktól a palesztin kormányzat pénzügyi nehézségeinek leküzdéséhez – emlékeztetett jelentésében a Reuters. Közben Iszmail Hanije, aki kedden hivatalosan is megkapta a kormányalakítási megbízást Mahmud Abbasz elnöktől, folytatja a koalíciós tárgyalásokat a palesztin szervezetekkel. Hanijének öt hete van arra, hogy megalakítsa a kormányt. A Hamasz nemzeti egységkormányt szeretne, s eddig csupán az Iszlám Dzsihád zárkózott el egyértelműen a részvételtől, míg a Népi Front Palesztina Felszabadításáért az egyetlen, amelyik már igent mondott. Az Abbasz vezette Fatah beleegyezett az előzetes tárgyalásokba, s a két szervezet képviselői az al-Dzsazíra jelentése szerint tegnap találkoztak is Gázában. Az arab hírtelevízió mindazonáltal valószínűtlennek tartja, hogy a Fatah – amely az oslói megállapodás után megalakult Palesztin Hatóságot vezette a január 25-i választási vereségig – csatlakozzon a koalícióhoz. A szervezet megosztott ebben a kérdésben, és a BBC értesülése szerint az is felbosszantotta a Fatahot, hogy a Hamasz már jelezte: felülvizsgálja azokat a döntéseket, amelyeket a leköszönő parlament hozott a választás után. A Hamasz szerint ugyanis a testületnek nem volt joga arra, hogy korlátozza az új parlament jogkörét, s Abbaszét pedig növelje. Szaeb Erekat volt palesztin főtárgyaló szerint viszont az lenne alkotmányellenes és elfogadhatatlan, ha az új törvényhozás megsemmisítené a régi határozatait. A Fatah és a Hamasz közötti hatalmi harc jelének tekinthető az is, hogy a régi parlament főtitkárát erővel rakta ki irodájából az utódja.

Bepereli izraeli állampolgárok egy csoportja az iráni elnököt a holokauszt tagadása, az áldozatok emlékének megsértése, gyűlöletkeltés, rasszizmus, valamint az ENSZ konvencióinak és határozatainak megsértése miatt egy német bíróságon. Egy Ramat Ganban élő ügyvéd és a Polgári Koalíció nevű szervezet nyújtotta be a keresetet a karlsruhei alkotmánybíróságon. A jogi alapot az 1993-ban elfogadott szigorú holokauszttörvény adja meg, mert bünteti a második világháborús zsidó népirtás tagadását és az áldozatok emlékének megsértését.

mcs