Nigéria és a Farkasok völgye
Hírszerző információ 2006. február 22. 17:05
A már csillapodni látszó karikatúrabotrány újabb lendületet vett az elmúlt napokban: Nigériában szabályos vallásközi háború tört ki, és a pápa is szükségesnek tartotta, hogy megszólaljon karikatúra-ügyben. Közben itt az újabb botrány: Amerika-ellenes és antiszemita török film borzolja az európai kedélyeket.
Európában mintha már csak a szélsőjobboldalt érdekelné az ún. karikatúrabotrány. A parlamenten kívüli Brit Nemzeti Párt (BNP) bejelentette, brosúrák formájában újranyomtatja és terjeszti a Jyllands-Posten elhíresült rajzait.
Calderoli, ligás színekben Olaszországban pedig Roberto Calderoli reformügyi miniszter egy tévéadásban Mohamed-karikatúrákat ábrázoló pólót húzott magára. Az Északi Liga idegengyűlöletéről is híres politikusa az elmúlt hetekben több alkalommal is támadta az iszlám tüntetőket, de erre a lépésre még a legmerészebbek sem gondoltak volna.
Calderoli még a sokat megélt Berlusconit is meglepte. Az olasz politikai elit egy emberként követelte a miniszter menesztését, amit végül Berlusconi meg is tett. Ez azonban már nem tudta megfékezni a tüntetők haragjának újabb hullámát.
Múlt pénteken legalább tíz ember veszítette az életét, amikor Líbiában a tüntetők megtámadták az olasz konzulátust a miniszter akciója miatt. Az összecsapások odáig fajultak, hogy felgyújtották a nagykövetség épületét. Berlusconi egyébként az eset után azonnal bocsánatot kért a líbiai elnöktől, Kadhafitól, akit végül nehezen, de sikerült meggyőznie, hogy a történtek ne legyenek hatással a két ország viszonyára.
Afrikában rossz kereszténynek lenni
Az eddigi legsúlyosabb zavargások Nigériában történtek, ahol közel nyolcvan ember vesztette életét az összecsapásokban. A feldühödött muzulmánok elsősorban a déli, keresztények által lakott városokban pusztítottak. A csőcselék házakat, templomokat is gyújtogatott és vert szét. Viszonzásul keresztény bandák is gyújtogattak és pusztítottak a muszlimok negyedeiben.
A zavargások miatt több százan megsebesültek, sokan kényszerültek elmenekülni otthonaikból. Az erőszakos megmozdulásoknak a hadsereg, illetve a rendőrség beavatkozása sem tudott véget vetni. A hatóságok csaknem százhúsz személyt vettek őrizetbe.
Pakisztánban a sorozatos tüntetések mellett vérdíjat tűztek ki a karikatúrákat készítők fejére. 100 kiló aranyat ajánlottak a Mohamed- rajzolók fejéért már korábban is, a napokban azonban az ajánlat egy pakisztáni férfi részéről kiegészült egy új kocsival, valamint 21 ezer euróval. Egy helyi ékszerkereskedő további egymillió dollárral (840 ezer euró) toldotta meg a „munkadíjat”. A dán külügyminisztérium mindenesetre úgy döntött, elővigyázatossági okokból bezárja pakisztáni nagykövetségét.
Útban a megbékélés felé?
Uniós tagállam zászlaját égetik az Unióba tartó Törökországban (fotó: yahoo.com) Koppenhágában ugyanakkor a katolikus és a muzulmán egyházi méltóságok vezetésével ötezres tömeg vonult fel a hétvégén a vallások közötti békéért. A hatóságok szerint a dán főváros muzulmánok lakta negyedében a megmozdulás békésen zajlott, arra egyébként egy helyi muzulmán szervezet szólított fel.
Maga a pápa is fontosnak tartotta, hogy megszólaljon az ügyben. XVI. Benedek közölte, „..annak érdekében, hogy előmozdítsuk a békét és a megértést az emberek és az emberiség között, egyaránt nélkülözhetetlen és sürgető, hogy a vallásokat, és azok szimbólum-rendszerét tiszteletben tartsuk, és a hívők ne váljanak olyan provokációk tárgyává, melyek megsértik vallásos érzéseiket. Ugyanakkor az intolerancia és az erőszak sosem lehet válasz egy efféle sértésre, hiszen az ilyen reakciók nem egyeztethetők össze a vallások szent elveivel” – tette hozzá.
A „török Rambó” bosszút áll
A karikatúraügy lassú lecsengésével párhuzamosan egy másik ügy feszegeti a kultúra szabadságának határait. Másfél hete látható a német mozikban a Farkasok völgye című Amerika-ellenes és antiszemita török film, mely igen népszerű a török bevándorlók körében. A film arról szól, hogy amerikai elitegységek Észak-Irakban török katonákat hurcolnak el és kínoznak élvezettel, de egy „török Rambó” jól bosszút áll az amerikaiakon.
A legjobban Edmund Stoiber bajor miniszterelnök háborodott fel a filmen, s egy hetilapnak nyilatkozva „ennek a rasszista, Nyugat-ellenes, gyűlöletet terjesztő filmnek” a betiltását sürgette.
Jelenet a filmből (fotó: Maxximum)
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa szintén a film vetítésének beszüntetése mellett foglalt állást. Charlotte Knobloch, a Tanács elnökének helyettese úgy látja, hogy mindazok, akik bemutatják a filmet, a zsidók elleni gyűlöletkeltést támogatják.
Az alkotással kapcsolatos bírálatot főként az váltotta ki, hogy a Nyugatot, a kereszténységet és a zsidókat az iszlám világ ellenségeként ábrázolják. Ágy például az egyik jelentben egy zsidó orvos élő iraki foglyokból szerveket operál ki, hogy azt később az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és Izraelbe exportálják.
