Forrás: NOLA magyar ATTAC válasza Seres Lászlónak
NOL * Népszabadság Online * 2006. február 18.
Seres László cikkében (Hajrá civilek: irány Irán! január 31.) az Irán elleni „katonai opció” szükségességét így indokolja: „A támadás végül éppen azért indult meg, mert nem tudhattuk biztosan, pontosan mikor milyen fokú veszélyt jelent Szaddam terrorista rendszere. Irán esetében azonban, mivel mindent „realtime” nézhetünk, kevés az ok a kételyre”.
Megkérdezzük „az iraki háború máig meggyőződéses támogatóját”, hogy – miután fehéren-feketén bebizonyosodott, hogy a támadás Bush elnök által hangoztatott indokai enyhén szólva alaptalanok voltak -, milyen erkölcsi alapon adja utólag is a voksát soktízezer ártatlan ember lemészárlásához? Az iraki áldozatok száma január közepéig 120.690 fő volt! S számot kell vetni 2200-nál is több – mellesleg többségében szintén áldozat, csóró, volt otthoni munkanélküli – amerikai katona halálával, 51.600 amerikai sebesülttel és mentálisan sérült katonával, s akkor a más nemzetiségűekről nem is szóltunk (www.mclaughlin.com/library/transcript.asp?id=504). Hol van Szaddam teljesítménye az amerikai neoimperializmus teljesítményéhez képest?!
Seres László talán úgy fekszik le, hogy de jó, ma megint rakétával lőttünk gyanús családi házakat, igaz sajnos örökre nyomorékká tettünk egy pár gyereket? Mi nem a békés lakosság elleni terrortámadásokat védelmezzük, de ezek is az amerikai megszállás következményei. A partizánakciók zöme pedig az új rend rendfenntartói, rendőrei, katonái, kiszolgálói ellen irányul.
Amikor tízezrek életéről van szó, akkor képmutató cinizmus azt mondani, hogy „bocs” tévedtünk, nem is voltak tömegpusztító fegyverek”! „Hát másképp gondoltuk, nem fogadtak minket olyan szeretettel, mint vártuk”. „Rosszul számoltunk, az iraki demokrácia kicsit lassabban bontakozik ki, mint ahogy terveztük”. Felmerül a kérdés: mit tudtak Irak leigázói? Azt, hogy ez a háború nekik mindenképpen jó üzlet!
Az meg egyenesen szégyenletes, hogy a lakosság nagy többségének véleményével ellentétesen, az ellenzék jóváhagyásával a magyar kormány – előzetes ígéretével ellentétben -, a neokolonialista háború formális legalizálása céljából, odaküldött vagy 300 katonát, (s eggyel kevesebb jött haza élve).
Igen, a civil szervezetek világszerte, itthon pedig a 2003. március 20.-i többtízezres béketüntetést szervező Civilek a Békéért mozgalom tudta és mondta: a „megelőző csapás” ellentétes a hatályos nemzetközi joggal, sérti a népek és országok önrendelkezési jogát, ráadásul bármiféle háború mérhetetlenül aránytalan Szaddam Irakja ellen. Még Franciaország és Németország is ellenezte ezt a háborús kalandot, melynek vége vietnami típusú lehet. A néhány éve még anarchista zászló alatt fekete ingben ultrabalos jelszavakat skandáló Seres László azonban most támogatja ezt a hegemónista háborút.
Léderer Pál, aki az Irán ellen várható csapás kapcsán teljes joggal akarja mozgósítani a civileket (Civil mozgalmak – ébresztő, amíg nem késő! Január 17.), meg is kapja a magáét Seres Lászlótól. Hát mégis itt vagyunk, mi civilek! Mint minden évben, az iraki háború kezdetének évfordulóján, szerte a világban és itthon is, békedemonstrációk lesznek március 18.-án. Az iráni népet fenyegető háború ellen is tiltakozni fogunk. Minden békeszerető embert odavárunk.
Az amerikai szoldateszka újra aránytalan, hatalmi és profitérdekeit szolgáló „megelőző csapásra” készül. Michael Chossudovsky, az Ottawai Egyetem professzora, a Globalizáció Kutató Központ igazgatója ismerteti a háború előkészületeit (www.globalresearch.ca). Az akciót március végére tervezik, a világsajtót is bejárta, hogy Saron is zöld utat adott az izraeli katonaságnak egy márciusi csapásméréshez. Az akciót azonban az amerikai stratégiai parancsnokság vezérkara (USSTRATCOM) koordinálja. Az Irán elleni támadás vezetésére pedig vadonatúj parancsnokságot (JFCCSGS) hoztak létre. Parancs esetén az amerikai F117-esek és B 2-es bombázók Diego Garciaról és egy katari légibázisról szállnak fel. A legfélelmetesebb azonban az, hogy „kis hatású mini nukleáris bombák” bevetését tervezik! Állítólag ezt az európai nagyhatalmak is jóváhagyták a NATO-ban. Mordahai Vananu, aki felfedte az izraeli atomfegyverkezést, és ezért hosszú börtönbüntetést szenvedett, megerősítette: Tel-Aviv is atomfegyver bevetésére készül a muzulmán világ ellen.
A nemzetközi harapófogóba szorított Irán elnökének frusztrált, hitlerizmust védelmező és Izrael állam létét megkérdőjelező kijelentései persze elfogadhatatlanok. (Szaddamnak is nagy volt a szája…) Az sem fogadható el, ha Irán mai vezetése valóban atomfegyver kifejlesztésére tör, bár ezt tagadják, s eddig nem mondták fel az atomsorompó szerződést. Ráadásul az atomnagyhatalmaknak csak akkor lesz igazi erkölcsi alapjuk mások atomfegyverkezését megkérdőjelezni, ha maguk is lemondanak róla. S most éppen ellenkezőleg, atomcsapás elvi előkészítése folyik Irán ellen. Egy atomháború, de csak egy „hagyományos”, gyenge uránszennyezést okozó bombázás sem lehet megoldás! Az is mérhetetlen emberi szenvedéssel járna, még jobban lángba borulhat az egész Közel-Kelet, mint ahogy az iraki háború is csak olaj volt a tűzre, sőt a konfliktus tovább terebélyesedhetne más térségekre. Iránnak ma biztosan nincs atomfegyvere! Elefánttal taposunk a bolhára? Itt más, nem kimondott érdekek munkálkodnak, mint ahogy Irak esetében is: a térségi stratégiai pozíció és a szénhidrogénvagyon (Iránban található a világ második legnagyobb földgáz-készlete), továbbá a háborús költekezés gazdaságélénkítő hatása.
Irán esetében éppúgy nincs vészhelyzet, mint ahogy Irak esetében sem volt. A konfliktus kezelésének még tág diplomáciai, politikai, esetleg gazdasági tere volna. Megint a héják érvényesítik akaratukat? Próbáljuk meg elhessegetni őket! Hazánk alkotmányának 6. cikkelye még a katonai erővel való fenyegetést is kizárja a nemzetközi kapcsolatokból. Ezt kell kérni a nagyhatalmaktól is. Tiltakozunk, tiltakozzunk!
ATTAC-Magyarország Egyesület Egyeztető Tanácsa
