Forrás: Magyar Rádió

A Király utcában le akarnak bontani egy most már 170 éves, immáron lakatlanul imbolygó házat. Az épületet Hild József, Budapest városképének egyik kialakítója tervezte, és a ház pontosan ilyen is. Olyan, amilyen a pesti belváros, az egyik azok közül amitől Pest a szocializmus, a kosz és a kutyagumi ellenére őrzi a XIX. század végének reménykedő, városépítő, eklektikus hangulatát.

Ezt az atmoszférát az épített környezet őrzi. A rendszerváltás után elég gyorsan kiderült, hogy a pesti belváros, benne a hetedik kerületi zsidónegyeddel a hangulat és a központi fekvés okán igen jól pénzzé tehető. És az is, hogy tulajdonképpen ez mindenkinek érdeke is. A lakóknak azért, mert korszerűbb, modernebb otthonhoz jutnak, az önkormányzatnak, mert pénz áll a házhoz, a vevőnek pedig azért, mert még nagyobb, még több lakásos ingatlant építhet, amit még drágábban adhat el.

Ekkoriban alakult az ÓVÁS egyesület, gyorsan menteni a menthetőt, részben az ő akcióiknak köszönhető, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és az UNESCO is védetté nyilvánította a régi zsidó negyedet. Ahol a már fent említett, lebontásra ítélt ház is áll. Az ÓVÁS Egyesület bejelentette, hogy minden követ megmozgat azért, hogy az egyébként lakatlan épületet, a Király utca 40.-et hagyják békén, volt némi botrány, közbelépett a rendőrség is, mert a demonstrálók nem kértek engedélyt a tüntetésre, pontosabban a bontás megakadályozására.

A helyszínen megjelent a Fürst György, a VI. kerület alpolgármestere, aki határozottan és ellentmondást nem tűrően kinyilvánította, hogy márpedig bontás lesz, mert az engedély jogerős és szabályos, miért nem támadta meg időben valaki.

Ez a valaki lehetne például a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – jelezte Varga Kálmán, a hivatal elnöke, hogy úgy véli, van köze az ügyhöz. Azon egyszerű oknál fogva nem léptek, hogy nem tudtak róla. Az elévülési idő egy év, ez már eltelt, most, a bontás kezdetekor az a furcsa helyzet állt elő, hogy a szabálytalanul meghozott engedély jogilag megtámadhatatlanul jogerőre emelkedett.

Az épületért szót emelt a kulturális miniszter is, azt kérve a kerületi polgármestertől, hogy állítsa meg a bontást, neki, mint megrendelőnek, még van erre lehetősége. A levelet a címzett válaszra sem méltatta.

Az ÓVÁS egyesület törvényességi óvást nyújtott be az ügyészségre, és lázasan dolgoznak azon, hogy időt nyerjenek. Az ügyészség ugyanis komótos ritmus szerint dolgozik, és csak munkanapokon. Egy ház lebontásához pedig két nap is elég.

Váradi Júlia riportja nyomán