Forrás: NOL

Irán halasztja az atomtárgyalásokat Moszkvával

Népszabadság * Hírösszefoglalónk * 2006. február 14.

Leszerelték a NAÜ ellenőrző kameráit az iráni atomlétesítményekről Kép: REUTERS/STRINGER Irán tegnapi jelentések szerint újrakezdte az urán dúsításával kapcsolatos munkálatokat. A döntést már korábban bejelentették, válaszul arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalta az ország nukleáris programjainak ügyét. Az iráni kormányt erre a lépésre egy novemberben hozott törvény kötelezte. Az urán dúsításával kapcsolatos tevékenységeket több mint két évvel ezelőtt függesztette fel Teherán, önkéntes vállalásként arra az időszakra, amíg tárgyalnak a programokról három európai országgal: Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal.

Az iráni fővárosban közben bejelentették, hogy az Oroszországgal az urán ottani dúsításáról csütörtökre tervezett tárgyalásokra nem utaznak el. Mint hangsúlyozták, a tárgyalásokat nem törölték, csak bizonytalan időre elhalasztották. Az orosz nyilatkozatok ezzel szemben arról szóltak, hogy semmiféle értesítést erről nem kaptak, s korai lenne még beszélni a törlésről vagy a halasztásról. Teherán ugyanakkor továbbra tagadja, hogy atomfegyver előállítására készülne, s hangsúlyozzák: betartják azokat a kötelezettségeiket, melyeket az atomsorompó-egyezmény aláírásával vállaltak.

William Peden, a Greenpeace nukleáris elemzője arról nyilatkozott tegnap, hogy amit jelenleg az irániak tesznek vagy tehetnek, az néhány centrifuga tesztelése, s ez még nagyon messze van attól, hogy bombát állíthatnának elő.

Az Oxford Research Group nevű szakértői csoport tegnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint fokozatosan csökken az esélye annak, hogy a válságot diplomáciai szinten lehessen megoldani. Ugyanakkor kevéssé tartják valószínűnek azt is, hogy az Egyesült Államok mostanában mérjen csapást Iránra. A geopolitikai szituációt az elemzés szerint az Egyesült Államok és Kína fokozott olajfüggősége határozza meg. Ez egyrészt egy elhúzódó háború ellen szól, másrészt viszont arra ösztönzi az amerikaiakat, hogy ne engedjék a térségben egy „lator állam” működését, arról nem is beszélve, hogy ez nukleáris kapacitásokat építsen ki. Azt azonban leszögezik, hogy a diplomáciai megoldások lehetőségének kimerülését követően nem lesz más megoldás, mint a katonai csapás. Nem zárják ki, hogy ezt Izrael hajtja majd végre. Érdekes, hogy több korábbi elemzés ezt nem nagyon valószínűsítette a távolság és a szükséges akció méretei miatt.

Az Oxford-csoport szerint az esetleges amerikai csapásnak kettős célja lenne: jelezné Washington elszántságát a mindenkori beavatkozásra, s legalább öt évvel vetné vissza az iráni nukleáris programokat. A fő csapást az iszfaháni nukleáris technológiai központra irányoznák. Kritikus pont a busehri atomerőmű, mert ezt az idén feltöltik nukleáris fűtőelemekkel, s beindítják a működését. Ez a brit kutatók szerint azt jelentené, hogy így csapás esetén a sugárzó anyag elérné Szaúd-Arábiát, Kuvaitot és az emírségeket is, ahol egyrészt humanitárius katasztrófát okozna, másrészt súlyos következményei lennének az ottani olajipari infrastruktúra működésére is.