Forrás: NOLA fenyegető telefonhívások miatt több ezer felesleges riasztás évente
Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. február 13.
Bombariadó volt tegnap este a Keleti pályaudvaron, robbanóanyagot viszont nem találtak. A forgalmat leállították, amíg a rendőrség vizsgálódott. Szombaton ugyancsak bombariadó miatt ürítettek ki nyolc fővárosi csarnokot, piacot: a Tétényi útit, a Fehérvári útit, a Flórián térit, a Kórház utcait, a Vámház körútit, a Bosnyák térit, a Rákóczi térit és az Ecseri útit. Évente több ezerszer vonulnak ki feleslegesen a szakemberek.
Egy ismeretlen férfi azzal fenyegetőzött szombat reggel a Csarnok és Piac Igazgatóság (Csapi) telefonvonalán, hogy az általuk működtetett piacokon, csarnokokban bombát helyeztek el. A tűzszerészek kora délutánra átvizsgálták a kiürített piacokat, sehol nem találtak bombát vagy más gyanús tárgyat – mondta Bálint Gabriella, a BRFK sajtóügyeletese. Hozzátette: a BRFK nyomozást rendelt el közveszéllyel fenyegetés megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A bíróság súlyos esetben három évig terjedő szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, pénzbüntetést szabhat ki a fenyegetőre – ha elfogják. Ráadásul a piacokat üzemeltetők kártérítési pert indíthatnak, a rendőrség pedig kiszámlázza a riasztás költségeit, amely akár milliós nagyságú is lehet.
A főváros tulajdonában lévő Csapi vezetője, Dénes Ákos az MTI-nek elmondta, hogy a bombariadó miatti kényszerű bezárások után meghosszabbították a nyitva tartást. A felügyelet feljelentést tesz. Már csak azért is, mert szombaton kiemelkedő a piacok forgalma, bevétele. Az igazgató szerint amennyiben nem csupán egy rossz tréfa volt a bombariadó, felmerülhet az is, hogy üzleti megfontolás áll az eset hátterében. Hasonlóan vélekedik több kereskedő is.
A szombati hamis „láncriasztás” párját ritkítja a hasonló esetek történetében. Meglepő adat: az alaptalan telefonhívások miatt évente több ezerszer vonulnak ki feleslegesen nemcsak a rendőrök és a tűzszerészek, de a mentők és a tűzoltók is. A bombával fenyegetés szinte mindennaposnak számít az országban, és bár a rendőrség mindig minden bejelentést komolyan vesz, sokszor előre tudják, hogy csak valaki szórakozik. Ilyen volt a tavaly júliusi eset, amikor egy gyerekhang közölte, robbanószerrel megrakott busz tart a Parlament felé.
Kedvelt célpontjai a fenyegetőzőknek a bevásárlóközpontok és általában minden olyan hely, ahol sok ember van, és nagy felfordulást okoz a kiürítés. Jóval ritkább az az eset, amikor erős a gyanú, hogy valaki célzottan egy rendezvényt, eseményt akar megzavarni. Felmerült a sejtés például tavaly augusztusban, amikor a Zsidó Nyári Fesztivál egyik debreceni koncertje maradt el bombafenyegetés miatt. A legutóbbi emlékezetes bejelentés a filmszemlét zavarta meg, de annak valószínű célja nem az esemény megzavarása volt, csak az annak helyet adó bevásárlóközpontnak szóló, „szokásos” szórakozás. A közelmúltban a fővárosban egy XIII. kerületi lakástömb számos lakóját mentősök ébresztették fel az éjszaka közepén: a 104-es segélyhívó telefonszámra érkezett bejelentés szerint egy asszonynál megindult a szülés, sürgős orvosi segítségre van szüksége. A mentőszolgálat munkatársai a szirénát is bekapcsolva száguldottak a helyszínre, ám ott nem találtak szülő nőt. Miután visszatértek a központba, ismét csörgött a telefon. A mentősök újból a helyszínre siettek – ám bajban lévő asszonyt nem találtak. Azon az éjszakán még két alkalommal riasztották őket az állítólagos szüléshez – összesen négyszer vonultak ki hiába.
Országszerte naponta hat-hétezer hívást fogadnak a 104-es segélykérő telefonszámon, a becslések szerint az eseteknek csak harmadában van szükség valóban mentőautóra – tájékoztatta lapunkat Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Leggyakrabban tájékozatlanságból hívják a mentőket, hogy kórházak, orvosok elérhetőségei iránt érdeklődjenek, vagy tanácsokat kapjanak. Emellett minden napra jut kifejezetten rosszindulatú értesítés is.
– Egyetlen hívás esetén sem tehetjük azt meg, hogy nem vesszük komolyan a bejelentőt. Nem vállalhatjuk annak a kockázatát, hogy ellátatlanul maradjon valaki, akinek segítségre van szüksége. Ezt használják ki azok, akik szórakoztatónak tekintik, ha fölöslegesen riasztott, szirénázó mentőautót látnak – fogalmazott Győrfi Pál.
A rosszindulatú hívók nemcsak a segélykérő vonalat foglalják le, hanem a felesleges riasztással anyagi kárt is okoznak, és a közlekedésben is veszélyhelyzetet teremtenek. Utóbbi kijelentést Győrfi Pál azzal magyarázta: időről időre előfordul, hogy a sietség miatt baleset ér egy-egy mentőautót. Ráadásul elképzelhető, hogy az adott időpontban jelentkezik olyan ember, akinek valóban szüksége van a gyors segítségre.
Nemcsak a mentősök, a tűzoltók is sokat dolgoznak hiába: tavaly közel hétezer-ötszáz esetben vonultak ki téves riasztás vagy vaklárma miatt – tudtuk meg Dobson Tibortól, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől.
A téves riasztások rendszerint olyan tévedésen alapulnak, amikor a bejelentő félreértelmez egy szituációt: füstöt vél látni ott, ahol csak gőz csap ki egy ablakon, vagy nem tudja, hogy egy adott műszaki probléma – például egy távvezeték leszakadása – nem a tűzoltók hatáskörébe tartozik. A rendszerint tudatlanságból vagy óvatosságból adódó téves riasztás mellett tavaly több mint ezerhétszáz esetben volt kifejezetten rosszindulatú bejelentés.
A legtöbb vaklárma a fővárosban van, vidéken jóval kedvezőbb a helyzet. Ott leginkább a megyeszékhelyeken fordul elő vakriasztás, a kisebb településeken elenyésző a számuk. Leggyakrabban iskolások szórakoznak a segélykérő vonalakkal, ám az is előfordul, hogy perlekedő felnőttek hívják ki a mentősöket vagy a tűzoltókat haragosuk házához. Bár a segélyhívó központokban csaknem minden hívást rögzítenek, az elkövetők ellen ritkán indul eljárás, mert azok általában nem a saját telefonjukról riasztanak. A mentők és a tűzoltók is igyekeznek hangsúlyt fektetni a megelőzésre, s az iskolákkal együttműködve tudatosítani a fiatalokban azt: a vaklárma veszélyes játék.
A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság (FTP) egységei tíz riasztásból legkevesebb kétszer feleslegesen vonulnak ki. Erdős Antal ezredes, az FTP általános parancsnokhelyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy két éve a budapesti tűzőrségeket még 10316 esetben riasztották, és ebből 2440 volt vaklárma vagy téves riasztás. Tavaly a bejelentések száma csökkent, 9065 alkalommal kérték a segítségüket, ebből 2214 esetben feleslegesen. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az öszszes bejelentéseknek átlagosan 20-25 százaléka volt téves riasztás vagy fölösleges hívás. (Munkatársunktól)
