Népszabadság * Horváth Gábor * 2006. február 4.
George W. Bush elnök a demokrácia terjesztése eszméjének szentelte második beiktatási beszédét. És kíméletlen, kompromisszumokat nem ismerő harcot hirdetett az iszlám terrorizmussal szemben. Most el kell döntenie, melyik a fontosabb.
A gordiuszi csomót csak látszólag könnyű átvágni. A pénzcsap elzárásával a Hamasz gyorsan kezelhetetlen krízissel találná szemben magát. Csakhogy ez azt üzenné az iszlám világnak, hogy a szabad választás csak addig fontos, amíg Amerika számára kedvező eredmény születik, a demokrácia szólam, a lényeg a Nyugat-barátság. Másrészt ha van, amiben a Hamasz jó, az a kezelhetetlen krízisek kezelése. Elvégre egy-két véres merénylettel mindig ki lehet provokálni az izraeli választ, és akkor máris megvan a mentség arra, hogy miért nem sikerült működőképessé tenni a palesztin bürokráciát és infrastruktúrát. Mert az szinte biztos, hogy az utóbbi nem fog sikerülni. Ha lenne rá idő, bebizonyosodna, hogy a szélsőséges iszlám nem tud jobb életet biztosítani a palesztinoknak, mint a korrupt, de mégiscsak nyugati modelleket követő, világias Fatah. De nem lesz rá idő, mert a Hamasz vezetői nem ostobák. Tudják, hogy a palesztin utca támogatásának megőrzésére egyetlen esélyük az Izraellel szembeni konfrontáció.
Bush az első amerikai elnök, aki kategorikusan állást foglalt az önálló palesztin állam megteremtése mellett. Eredetileg azt is mondta, hogy mindezt még második mandátumának letelte előtt szeretné. Biztos?
Washington, 2006. február

