Forrás: NAPI2006.1.31 – 6:0
SÁRKÖZY 2.
Puhul az államreform, ellenáll a közalapítvány-lobbi?
Mint arról beszámoltunk, Sárközy Tamás reformjavaslata három új törvényre épül. Tegnap tárgyaltuk a kormányszervezet rendszeréről szóló törvényjavaslatot, az alábbiakban a költségvetési szervek, köztestületek és közalapítványok jogállásáról szóló törvénytervezetet vizsgáljuk.
A közalapítványok támogatása (2006-os költségvetés, millió forint):
A fővárosi és megyei közalapítványok 1500
Avicenna, Közel-kelet Kutatások Közalapítvány 17
Szabadságharcosokért Közalapítvány 230
Biztonságos Magyarországért Közalapítvány 110
Mező Ferenc Sportközalapítvány 15
Wesselényi Miklós Sportközalapítvány 45
Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 12
Magyar-román Gozsdu Közalapítvány 297
Demokrácia Központ Közalapítvány támogatása 50
Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 73,5
Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 1 600
Az 1956-os Kutatóintézet Közalapítvány 167,6
Holocaust Dokumentációs Központ Közalapítvány 226,4
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 40
Fogyatékosok Esélye Közalapítvány 216
Hajléktalanokért Közalapítvány támogatása 30
Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány támogatása 30
Összefogás a Budapesti Hajléktalanokért Közalapítvány 120
Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 500
Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány támogatása 260
Puskás Tivadar Közalapítvány 50
Forrás: Országgyűlés
A NAPI Online birtokába került törvényjavaslat lényege, hogy határozottan fellép a közfeladatok ellátásának kiszervezése ellen. A javaslat kiveszi a Polgári Törvénykönyvből a köztestületet és a közalapítványt, annak érdekében, hogy az állam ne tudja mesterséges civiljogi formákba bújtatni a közfeladatait. E mellett átfogó módon rendezi a költségvetési szervek fogalmát és körét, ami Magyarországon ez idáig még nem történt meg.
Ésszerű profiltisztítás
Fazekas Marianna, az ELTE közigazgatási jogi tanszékének vezetője, egyetemi docens szerint a költségvetési szervekről szóló törvényjavaslat egy régóta fennálló hiányosságot pótol, amikor a törvényi szabályozásban szétválasztja a közszférában és a magángazdaságban működő jogalanyokat. „Az új törvény kiveszi a közfeladatokat ellátó szervtípusokat a Ptk-ból, és erre önálló szabályozást vezet be. Újdonság az is, hogy a költségvetési szervek nyilvántartását is a bíróságokra bízza. Ezzel ésszerű profiltisztítást hajt végre, hiszen a társadalomban működő valamennyi szervezet regisztrációja a bíróságokhoz kerülne át” – mondja a szakértő.
De hova tűnt a harmadik variáns?
A költségvetési szervek körében az egyik kulcskérdés, hogy a szabályozás milyen mértékben korlátozza a közalapítványt, amely sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornája. A közalapítványokra a Sárközy-féle koncepció eredetileg három variánst dolgozott ki. Ahogy a tervezet indoklása fogalmaz: „Mivel a közalapítványok körében az eddigi egyeztetések során a tárcavélemények rendkívül szóródtak, a közalapítványok korlátozására a javaslat három variációt dolgozott ki a teljes megszüntetéstől a diszkrecionális alapítás lehetőségéig”. A NAPI Gazdaság Online birtokába jutott törvényszöveg ugyanakkor már nem tartalmazza a Sárközy-féle javaslat harmadik variánsát, amely megszüntetné a közalapítványokat és helyébe a költségvetési célalapot kínálja. A különbség óriási: míg az első két verzió meghagyná a közalapítványt az államháztartás rendszerén kívül, a harmadik verzió radikálisan korlátozná a költségvetési célalap felhasználhatóságát. Nem mindegy ugyanis, hogy az évi többmilliárd forintos állami támogatással működő közalapítványok fenntartása megjelenik-e az államháztartás rendszerében vagy sem. Erre az Állami Számvevőszék is többször felhívta az Országgyűlés figyelmét. A harmadik variáns mellőzésére némi magyarázatot adhat, hogy a tervezet eredetileg kimondta: a költségvetési célalap civil testületi tagjai nem kaphatnak díjazást, mivel „az állami támogatások odaítélése nem válhat a politikai klientúraépítés eszközévé”.
Ragaszkodnak a sajátjukhoz
Pedig a közalapítványokkal kapcsolatos koncepciók állandó változtatása, vagy éppen a koncepciótlanság már eddig is sokba került az államháztartásnak. Az Oktatásért Közalapítvány például nemrégiben több kisebb közalapítvány összevonásából jött létre, mely csak egy lépés volt az Állami Számvevőszék által is szorgalmazott bürokrácia-csökkentési lépések sorában. Emellett a korábban a bázis-jellegű tervezés miatt pántlikázott pénzek egy része is könnyebben átcsoportosíthatóvá válhat, ami növelheti a kormány újraelosztási mozgásterét is. Már csak azért is nehéz lehet változtatni, mivel egyes közalapítványok mögött igen erős lobbierő áll. Az idei költségvetés tavaly év végi vitájában például a Magyar Koraszülött Mentők Közalapítvány a parlamenti képviselők szavazatával a kormány javaslata ellenére is 85 millió forinttal megemelt, összesen 312 millió forintos forrást kapott. Már több pénzügyminiszternek is beletörött a bicskája a közalapítvány-gründolási láz megfékezésébe. Legutóbb, a 2006-os költségvetés kapcsán Veres János jelentette be, hogy a közalapítványokat is magába foglaló fejezeti kezelésű előirányzatoknál százhúsz jogcímen 130 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni, de végül az elképzelést csak írott malaszt maradt.
Az állam menekül saját feladatai elől
Az idei költségvetési törvény ugyanakkor tucatszámra nevesít közalapítványokat, melyeket 2008 január elsejétől megszüntetnének. A káoszt jól jelzi, hogy akad olyan közalapítvány, amelyen keresztül kizárólagosan zajlik a közcélú tevékenység finanszírozása. A filmgyártásra szánt közvetlen állami támogatás 6,2 milliárd forintja a Magyar Mozgókép Közalapítványon folyik keresztül, melyhez még 100 millió jön a Történelmi Film Közalapítványtól. A hadigondozásról szóló 1994-es törvény alapján szintén egy közalapítványon keresztül finanszírozzák a hagyományosan a tb-rendszerek keretein belül kezelt, éves szinten 3,6 milliárd forintos pénzbeli juttatásokat, ráadásul a nem kifejezetten az ilyen ellátások biztosítására szakosodott Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt.
Jogi szőnyegbombázás?
Kolláth György alkotmányjogász szerint a költségvetési szervek rendbetétele kiemelten fontos feladat, hiszen bizonyos minisztériumi háttérintézmények az államapparátus elbújtatására szolgáltak. Ugyanakkor a költségvetési szervek reformjáról szóló törvényjavaslatot alapvetően elhibázottnak tartja, mivel az túl „durván” avatkozik bele például a közalapítványok tényleges helyzetébe. A szakértő „jogi szőnyegbombázáshoz” hasonlította például annak kimondását, hogy a kormány, a parlament, valamint az önkormányzatok csak törvényi felhatalmazással hozhatnának létre közalapítványt. „Nincs hatástanulmányokkal alátámasztva, hogy az állami bürokráciát csökkentené, ha csak törvénnyel hozhatnák létre közalapítványt. Szerintem célszerűbb lenne a jelenlegi szabályozással visszaélő intézményeket szankcionálni” – mondta Kolláth, aki kiemelte: az új szabályozás számos önkormányzatot ellehetetlenítene, például a sport területén. Ráadásul a közalapítványok teljes megszüntetése a kétharmados törvényekkel létrehozott közalapítványoknál – lásd médiatörvény – különösen nehezen lenne megvalósítható.
A kormány szándéka világos
Batiz András kormányszóvivő a NAPI Online-nak elmondta: a Sárközy professzor nevével fémjelzett program kitűnő alternatívát kínál a kormány számára. A szóvivő kiemelte: a jelenlegi struktúra mellett a kiadásokat nem lehet már tovább csökkenteni. Az átalakítás tervezete azért is fontos, mert megszüntetné a párhuzamosságokat, javítaná az eredményességet. „A 2002-eshez képest 2006-ban reálértéken így is csaknem 35 százalékkal kevesebb pénz megy el igazgatási kiadásokra, ennél jelentősebb csökkentést azonban már csak szerkezeti átalakításokkal lehet elérni” – mondta a szóvivő, aki szerint a kormány szándéka világos. „Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök többször kijelentette, hogy csak akkor vállalja a miniszterelnökséget, ha a strukturális átalakítások végrehajtására mandátumot kap” – mondta Batiz.
Sebők Miklós; Ember Zoltán
NyomtatásVissza
(c) 2001 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.
