Az elő-tavasznak egyik kedves ünnepe a fák újéve. Amig kint a természetben hó fedi a tájat, zúzmarák a fák ágait, a fák gyökereiben, a törzsben és az ágakban már újra pezsdül az élet. Ezt mi nem láthatjuk, csak azt, amikor tavasszal rügyekbe, majd virágokba öltöznek a gyümölcsfák, hogy majd később meghozzák termésüket. Mózes I. könyvében a szöveg részletesen leírja, hogy a teremtés kezdetén az Örökkévaló megteremtette a különböző gyümölcsfákat, hogy ezeknek a termése eledelül szolgálhasson az embereknek, de az állatvilág számára is. A Világ Alkotójának gondoskodó jóságáról nemcsak a Tóra könyvei adnak bizonyságot számunkra, de érzékelhetjük segítségét napjainkban is. Ha a mindennapi étkezésünkre gondolunk, tudjuk, hogy mindenfajta élelemnél ezek fogyasztása előtt áldásokat kell mondanunk. Törvénykönyvünk, a Sulchán-Áruch részletezi, hogy milyen étel fogyasztásánál milyen áldást kell mondanunk. A fák újévén, Svát hónap 15-én az a feladatunk, hogy hálát adjunk Istennek minden gyümölcsért – akár földi vagy akár fán termő gyümölcsről van szó. Egyesek azt mondják, hétféle gyümölcsre kell áldást mondani. Mások pedig, hogy tizenötfélére, az én véleményem az, hogy minél többféle gyümölcsöt fogyasztunk a fák újéve alkalmával, annál dícséretesebb. Mindenesetre igyekezzünk arra is, hogy lehetőségünk legyen olyan gyümölcs fogyasztására, amelyet még az esztendőben nem ettünk, hogy arra a Sehechejánu áldást is elmondhassuk.
Végezetül álljon itt az a részlet, amellyel a Talmud Ros Hásáná traktátusa kezdődik és ebből következtethetünk a fák újévének fontosságára, hogy azt méltó módon mindenkor megtartsuk.
Árbáá rásé sánim hém – Négy újév van egy esztendőben
Niszán hó elsején van a királyok és az ünnepek újéve
Elul hó elsején van az állati tized beszolgáltatásának újéve
Tisri hó elsején az éveknek fordulója
Svát hó 15-ik napján a fák újéve
Svát hó 15-ik napján a fák újéve alkalmával, amikor hagyományainknak megfelelően gyümölcsöket fogyasztunk, legyen valamennyiünkben az a magasztos gondolat, hogy életünk minden napján köszönetet kell mondanunk mindenért az Örökkévalónak.

