Forrás: NOLNépszabadság * Munkatársunktól * 2006. január 31.
Az Alkotmánybíróság részéről nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés a zsidóságot is felvegye a nemzeti kisebbségek sorába.
Tavaly ősszel magánszemélyek kezdeményezték, hogy a már meglévő tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) mellett a zsidóságot is ismerje el nemzeti kisebbségként a parlament. Ehhez ezer támogató aláírásra van szükség.
Az Országos Választási Bizottság hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, de az aláírásgyűjtés nem kezdődhetett meg, mert az Alkotmánybírósághoz beadvány érkezett a kezdeményezés ellen. Az Alkotmánybíróság tegnapi határozata azonban helybenhagyta az Országos Választási Bizottság által hitelesített ívet, és ezzel zöld utat adott a kezdeményezésnek.
Szegő András, a zsidóság kisebbséggé nyilvánításának egyik elindítója lapunknak elmondta: az Alkotmánybíróság határozata pontosan azt tartalmazza, amit vártak. Örömmel vette, hogy – egy alkotmánybíró különvéleménye mellett – tisztán jogi döntés született. Szegő András reméli, hogy a parlament szintén jóváhagyja a kezdeményezést. Úgy vélte, nem okoz majd gondot, hogy két hónap alatt összegyűjtsék az ezer támogató aláírást. Amennyiben így lesz, a parlamenten múlik, elismeri-e nemzeti kisebbségként a zsidóságot. A kérdésről komoly viták várhatók, hisz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ellenzi a tervet. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke korábban úgy nyilatkozott: biztosra veszi, hogy a Mazsihisz akaratával szemben nem lehet a zsidóságot nemzeti kisebbségként bejegyeztetni.
