Forrás: NOLNépszabadság * Varsányi Gyula * 2006. január 31.
Csákányi Eszter a legjobb női epizódalakítás díját nyerte el Kép: Reviczky Zsolt Váratlanul különlegessé vált a ma kezdődő, sorrendben 37. Magyar Filmszemle. A filmszakma és vélhetően a hazai közönség nagy része várakozással tekintett Szabó István Rokonok című filmjének bemutatója elé. A rendező, aki a világszerte leginkább ismert három-négy kortárs magyar alkotó egyike, másfél évtizede, az Édes Emma, drága Böbe óta nem készített magyar filmet (annál több, nemzetközi sikert aratott külföldit). A kezdeti várakozás, amely a Rokonokat övezte, mostanra feszült izgalomra váltott, miután a múlt héten nyilvánosságra került, hogy Szabó 1957 és 1963 között titkos ügynöke volt a belső elhárításnak, amit a rendező elismert.
A több részletében tisztázatlan, áttekinthetetlen ügy nemcsak a filmes világban, de a kulturális élet más területein és a nagyközönség soraiban is erős visszhangot vált ki. A filmesek leginkább azt teszik szóvá, hogy az Élet és Irodalomban közölt leleplező cikket nyilvánvalóan a filmszemle ünnepélyes megnyitójára időzítették, amelyen a Rokonok díszbemutatóját tartják (a filmet a szemlén nem is vetítik többször, mert nem sokkal később premierje lesz a mozikban). A szemle pénztárainál, de akár szerkesztőségünkben is sokan érdeklődnek, hogyan nézhetnék meg a Rokonokat, mert őket elsősorban Szabó filmje és nem 1956 utáni belügyi szerepe érdekli.
A ma esti vetítés a Budapest Kongresszusi Központban zártkörű (eredetileg is így tervezték), arra a társadalmi, politikai, kulturális élet képviselői, filmes szakemberek kaptak meghívást. Várhatóan több magas rangú állami és politikai vezető jön el, köztük a miniszterelnök is.
De különleges a most kezdődő mustra azért is, mert az első olyan teljes év után rendezik meg, amelyben már érvényesült a filmtörvény, és annak pénzügyi ösztönző hatása. Ez a hatás végső soron az elkészült filmek, elsősorban a nagyjátékfilmek magas számában mutatkozik meg. Az idei versenyben 24 alkotás szerepel, ezenkívül tízet (!) mutatnak be információs vetítésen. Vitathatatlan, hogy ez a menynyiségi növekedés a filmes befektetések után járó adókedvezménynek és a magasabb (noha nem az eredetileg ígért mértékű) állami támogatásnak köszönhető. Hogy a mennyiség jelent-e minőséget is, azt majd meglátjuk.
Ami biztos, a több film műfaji sokszínűséget kínál. Szembetűnő, hogy megizmosodott a vígjáték műfaja. A jelenség nem kötődik filmes nemzedékhez, hiszen például a magyar rendezők legérettebb vonulatához tartozó Bacsó Péter (De kik azok a Lumnitzer nővérek?) és az elsőfilmes Goda Krisztina (Csak szex és más semmi) egyaránt ezzel jelentkezik. Mellesleg Goda mellett többen kapnak először megmérettetési lehetőséget a játékfilmes mezőnyben: Barnóczky Ákos, Kocsis Ágnes, és Nemes Gyula. De láthatunk operafilmet (Mundruczó Kornél: Johanna) és klasszikus irodalmi földolgozásokat is (Szabó István: Rokonok, Iglódi István: A gyertyák csonkig égnek) a számos szerzői alkotáson kívül.
Ezúttal is sok lesz, szám szerint 39 a versenyben szereplő dokumentumfilm. Egy részük társadalmi helyzeteket, életszíntereket mutat be; másik csoportjuk portrékból áll; és nyolc olyan alkotás is akad e műfaj versenyében, amelyik politikai, politikatörténeti témájú. Az utóbbiak között van holokausztról szóló (Szomszédok voltak), 1956 eseményeivel foglalkozó (A menekülő egyetem, Eötvenhat) és a Kádár-kor kultúrtörténetébe ágyazott tényfilm (Scampolo). A mezőnyben 12 tudományos ismeretterjesztő mű, továbbá 20 kisjátékfilm és 8 kísérleti alkotás is szerepel.
A Rokonok ma esti bemutatója előtt Nepp József rajzfilmrendezőnek adja át a Magyar Mozgókép Mestere díjat Bozóki András kulturális miniszter. Ezután életműdíjjal tüntetik ki a nemrég elhunyt Agárdy Gábor színészt (utolsó alakítása a versenyben szereplő Márai-filmben látható), Dargay Attila animációs rendezőt, György István filmrendezőt és Szalontai Árpádné rendezőasszisztens-dramaturgot.
A filmszemle vetítései már ma délelőtt 10 órától megkezdődnek a dokumentumfilmekkel. E műfaj alkotásai láthatók holnap is a budai Mammut mozi termeiben és a pesti Uránia moziban. Csütörtök délelőttől már a nagyjátékfilmeket és a kisfilmeket nézhetjük. Elővételben már annyi jegy kelt el, hogy tíz pótvetítést iktattak a programba.
A filmkritikusok díjai
A magyar filmkritikusok díjait osztották ki tegnap a Magyar Sajtó Házában Budapesten. A legjobb női epizódalakítás: Csákányi Eszter Az igazi Mikulás című filmben. A legjobb férfi epizódalakítás: Bertók Lajos A porcelánbaba című filmben. A T-Online által a legjobb női főszerepért felajánlott díj: Schell Judit a Csak szex és más semmi című filmben. A legjobb férfi főszerep: Cserhalmi György Az igazi Mikulás című filmben. A legjobb dokumentumfilm díja: Balog Gábor és Hajdú Farkas Zoltán: Az árulásról című filmért. A legjobb kisjátékfilm: Kenyeres Bálint: Before Dawn. A T-Mobile által a legjobb kísérleti filmnek felajánlott díj: Kardos Sándor: Résfilm. A legjobb operatőr díja: Nagy András a Johanna és A fény ösvényei fényképezéséért. A legjobb első film: Vranik Roland: Fekete kefe. A legjobb rendezés: Mundruczó Kornél: Johanna. A magyar filmkritikusok B. Nagy László-díja: Jeles András: József és testvérei. A magyar filmkritikusok Életmű-díját, amelyet a Magyar Mozgókép Közalapítvány ajánlott fel, Kovács András kapja.
