Forrás: NépszavaÉletének politikai fogolyként töltött időszakát, 1938-as párizsi emigrációjának okait, a lelkében dúló háborút és kettősséget, a jelenlegi politikáról alkotott véleményét osztja meg a nézőkkel Fejtő Ferenc. Az egész világon elismert író, történész, újságíró Fejtő Ferenccel barátja, Varnus Xavér orgonaművész készített hiánypótló portrét, a beszélgetést Fejtő-változatok címmel ma este fél tízkor láthatják a nézők az m1 műsorán.
Az élete nagy részét emigrációban töltő Fejtő Ferenc, író a róla készült hiánypótló, exkluzív porté-interjúban többek között a megbocsátás fontosságáról beszél. Szerinte, igenis meg szabad bocsátani a szélkakasnak a fordulatot.
– Lehet, hogy szamaritánusnak születtem – fogalmaz a magyar szellemi élet doyenje – vagy zsidónak, vagy kereszténynek, vagy mind a kettőnek, de meg lehet bocsátani embereknek, mert egy ember életében komoly változások vannak. (…)A kommunista pártban volt ilyen ember. Például Nyers Rezső, akit ismertem, jóban voltam vele már a háború előtt is, tudtam róla, hogy aláírta Nagy Imre halálos ítéletét. Nagyon nagy bűnnek tartottam. Meg is mondtam neki. De emellett ismertem őt, mint nagyon tisztességes szociáldemokratát is. Láttam azt, hogy Magyarországon mit művelt attól kezdve, hogy lehetett a gazdasági életben liberalizálni. Úgyhogy, megint úgy üdvözöltem őt, mint egy jó barátot. Azt hiszem, tudni kell megbocsátani – mondja a beszélgetésben Fejtő.
Elmeséli, amikor többször is megverték a rendőrségen, nem hagyták aludni három éjszakán át, és amikor az utolsó napon jöttek érte, úgy érezte, nem bírja tovább. De tudott megbocsátani, mert látta, hogy azok az emberek gyöngék voltak, megijedtek, féltették a családjukat és a karrierjüket. Az író-történész szerint éppen ezért nem kell ezeket az embereket egy kalap alá venni, például Rákosival. Szerinte látni kell, hogy 1949, „53, „55 és „56 között óriási különbségek voltak.
A Népszava tiszteletbeli főszerkesztője elmondja azt is, Kádár Jánosnak tudott a legnehezebben megbocsátani, de megbocsátott. – Akik belátták, hogy tévedtek, sőt, azt is, hogy bűnöztek, de vér nincs a kezükön, és akik a demokrácia szolgálatába tudtak állni – többen voltak ilyenek – azoknak miért ne bocsátanék meg – mondta.
A kilencvenhét esztendős író az 1990 óta magukra hagyott fiataloknak is üzent a beszélgetésben: „Tegyék jóvá, amiben tanáraik is vétkeztek, és tanulják meg az igazi magyar történelmet. Szabaduljanak meg az előítéletektől és a mítoszoktól, mert a múlt objektív ismerete legalább olyan fontos, mint családjuk története”.
keretbe: Fejtő üzenete a kampányra
Varnus Xavér szerint, a Fejtő Ferenccel készült beszélgetés láttán a nézőben vélhetően a megbocsátás és a béke szelleme árad majd szét. Az orgonaművész úgy véli, érdemes felfigyelni arra, hogy ebben az országban tizenhat éve nem mondta ki senki, amit Fejtő Ferenc megfogalmazott: a politikai szélkakasoknak, akiknek nem tapad vér a kezükhöz, meg kell bocsátani, mert az emberek gyöngék, féltik magukat, a családjukat és a munkájukat. Xavér szerint Fejtő egyik legfontosabb üzenete a beszélgetésben, hogy mindig fel kell tennünk a kérdést: vajon mi mit tettünk volna az ő helyükben. Az interjú készítője kiemelte: bízik benne, hogy az író üzenete nyomán talán nemes küzdelemmé válhat a választások előtti gyűlölködő sárdobálás.
Népszava-összeállítás
Népszava-összeállítás
