Forrás: NépszavaAz majd később válik el, melyik nemzedék, törekvés, stílus és zsáner jegyét őrizzük meg a holnap kezdődő 37. Magyar Filmszemléről. Mi lesz az az emblematikus film vagy stílus, amely ezt a seregszemlét beazonosítja majd. A játékfilmes programot nézve a korosztályok, témák, stílusok és műfajok változatosságát igérik a vetítések. A 24 nagyjátékfilmből hetet már a mozikból is ismerhet a közönség, mire holnap a Rokonok vetítésével elkezdődik a seregszemle. A korábbi évekhez hasonlóan, most is a közönség szélesesebb rétegeit megcélzó filmek igyekeztek még a szemle előtt eljutni a mozikba. A nézői megmérettetésen túlesett filmek közül hat kimondottan ebbe a kategóriába sorolható, de a népszerű műfajokból jut még újdonság a szemlére is.
A szemle versenyben lévő játékfimes listáját nézve feltűnő, hogy az ismeretlen legfiatalabbaktól kezdve a már egy-két munkájuk alapján „bemért” rendezőkön át a mester fokozatú, illetve a legidősebb nemzedék képviselőjéig vannak jelen a rendezőgenerációk.
Ismét hazai pályán rendezett (az 1992-es Édes Emma, drága Böbe óta először) Szabó István, aki értesüléseink szerint most sem akarta versenybe nevezni a Móricz klasszikusából (újrarendezett) Rokonokat. (A csodálatos Júliát tavaly csak információban vetítették a szemlén). Ezzel azonban alkotótársait is kirekesztette volna a művészi teljesítmények megmérettetésének esélyéből, ezt meggondolva bólintott rá a film versenynevezésére. A Rokonokat Koltai Lajos fényképezte, a főszereplő Csányi Sándoron és a feleségét játszó Tóth Ildikón kívül a főbb szerepekben Eperjes Károlyt és Marozsán Erikát látjuk majd, mellettük szerepet kapott Kállai Ferenc, Molnár Piroska, Andorai Péter, Kovács Lajos, Gazsó György és Szarvas József, két kisebb alakításhoz a nemzetközi filmvilág olyan hírességei adják arcukat, mint a cseh Jiri Menzel és az orosz Oleg Tabakov.
A legidősebb rendezőnemzedéket Bacsó Péter képviseli, aki két étterem-kritikusról forgatta – eddigi filmjeihez képest szokatlan elemmel, szürreális álmokkal átszőtt -filmjét, a De kik azok a Lumnitzer nővérek?-et. A Lumnitzer nővérek néven publikáló páros egyik tagja álmodozó, magányos agglegény, aki a valóság helyett képzelgéseiben él át fantasztikus erotikus élményeket, míg kollégája öt gyermekkel van gyesen, s józan realistaként gyűri az ipart. A megdühödött vendéglősök bosszút forralnak ellenük, ebből a kalandból Bacsó mulatságos, groteszk filmet igér. Alföldi Róbert első filmfőszerepében Rudolf Péterrel eszi végig Bacsó éttermi menüit, Hegyi Barbara a leleplezésükre felbérelt bosszú-angyala.
A pár éve indult új rendezőgenerációhoz tartozik a legendás Simó-osztály két nevezetes tagja, aki második illetve harmadik filmjével lép idén pástra. A Hukkleval a fesztiválszereplések és nemzetközi díjak hazai csúcsát megdöntő Pálfi György a második filmtervével két éve megnyerte a Sundance európai forgatókönyvíró kategória díját, s bár a hazai támogatást első menetben megtagadták a zsürorok, végül most mégis itt a Taxidermia. A Parti Nagy Lajos könyve alapján készült film egy család három generációját kíséri végig a II. világhbárútól. A pillanatképekben felidézett családtörténetet a preparátor unoka szemszögéből látjuk. Hajdu Szabolcs harmadik filmjét itthon, Kanadában és Las Vegasbanm a híres Cirque du Soleil előadásán forgatta. Tornászfőhősét, akinek pályáját és emberi formálódását gyerekkortól napjainkig követi, saját öcséről, Hajdu Zoltán Miklósról mintázta, s rá is bízta a felnőtt főhős szerepét. Ahogy a valóságban, a főszereplő a filmben is Kanadában lesz edző, a keze alatt nő Kanada első olimpiai tornászbajnokává Kyle Shewfelt. A film másik felnőtt szereplője maga a tavalyi athéni olimpia kanadai bajnoka. Rajtuk kívül nemzetközi szereplőgárda kelti életre a figurákat, köztük élsportolók és gyerekek, miután számos sportjelenet látható a Fehér tenyér című filmben.
A legváltozatosabb képet az elsőfilmesek mutatják. A tíz – vagy pontosabban 9 és fél – debütáns rendező között van pélául a színházi rendezőként jó nevű fiatal Bagó Bertalan (Vadászat angolokra), a kisfilmjével Cannes-ban Arany Pálmát nyert Mészáros Péter (Stammbuch), akárcsak a hetek óta rendíthetetlenül a budapesti mozik toplistáján állomásozó Goda Krisztina (Csak szex és más semmi). A szemlén debütál első önálló rendezésével az Üvegtigris társrendezőjeként megismert Kapitány Iván (ő a fél debütáns) is, aki a Kútfejek című filmjében nyolc embert hoz össze egy benzinkútnál. A nyolc közül ketten össze vannak bilincselve, fegyverük van, és rabolni érkeztek. Kapitány Iván akciókat és meglepetéseket igér. Seregi László operatőr felügyeletével egyszerre négy kamera vette a jeleneteket, amelyekben a két gengszert Gesztesi Károly és Kálloy Molnár Péter játssza, a főbb szerepekben Kaszás Attilát, Ullmann Mónikát és Dörner Györgyöt látjuk.
Kedvenc rendezője miatt Prágába járt dokumentumfilmezést tanulni, filmtervéről beszélgetve Chytilova biztatta tanácsaival még merészebb megoldásokra: Nemes Gyula saját huszonéves nemzedékének tapasztalatait, életérzését vitte be első, önéletrajzi ihletésű nagyjátékfilmjébe. Az Egyetleneim két párhuzamosan futó történet arról, hogyan lehet megszerezni és elveszteni életünk nagy szerelmét. Az egyik burleszk, a másik dráma, az egyik technoritmusra felpörgő hajsza a nő után, a másik tragikomikus szerelmi történet. A rendező sok vágással (2000 snittet igér), digitális technikával (ezt nagyították fel filmre) dolgozott, sok ismert és ismeretlen amatőr szereplője mellett Tóth Orsolya, Kovács Krisztián, Kovalik Ágnes és Szép Ágnes játssza a főszerepeket, mellettük megjelenik Avar István, Balkay Géza, Bodrogi Gyula és Koltai Róbert.
A huszonéves pályakezdők mellett első nagyjátékfilmjével lesz jelen a szemlén a hatvanon túli Szemző Tibor, aki több évtizedes nemzetközi sikerű zeneszerzői-előadói pálya mellett a mozgókép szerelmese. Szakmai elismerést szerzett rövidfilmjei után egészestés filmet forgatott Kőrösi Csoma Sándor életútja és kivételes teljesítményének szellemisége ihletésére. A Csoma-legendárium című, három évig készülő filmben kép, szó, zene, mozgás és gondolat ötvöződik. Egy sorsdöntő utazás története, fizikailag Indiába, abba a kolostorba, ahol Csoma élt és dolgozott, másrészt spirituálisan egy „lélekúton” végig, amelyre – hősüket követve -, a nézőket invitálják az alkotók. (Szemző operatőre Szaladják István, forgatókönyvírója Sári László.) Az Indiában felvett képekhez a 14 nyelven megszólaló szövegek folyamatos „zenei felületet” adnak, Csoma alakját és életének epizódjait animációs részletek idézik meg, a történeteket a mesemondó, Törőcsik Mari szövege kíséretében járja végig a néző.
A Csoma-film operatőre, Szaladják István maga is nagyjátékfilmes rendezőként debütál idén. Madárszabadító, felhő, szél című 95 perces filmje az 1800-as évek végének Oroszországába viszi a nézőt, egy különös ember zarándokútját követi, aki találkozik egy parasztfiúval és ez a találkozás sorsdöntő lesz. Fontos szerepet játszanak még a történetben a Madárszabadítót gyűlölködve fogadó parasztok, akik a hétköznapi, előítéletes tudatot képviselik A főszerepet Robert Ovakimjan örmény festő játssza, rajta kívül minden szereplő orosz, a filmen oroszul beszélnek, nálunk feliratozva vetítik majd. Egy interjúban mondta Szaladják a gyökerében orosz szellemiségűnek meghatározott filmjéről: „Egy elementáris tapasztalatról, vagy épp egy emberről szeretnék beszélni, aki vagy ami megváltoztathatja az életünket. Esetleg felszabadíthat, megrögzöttségeket oldozhat fel.”
A szemle néhány versenyfilmjének hozzávetőleges költsége
Cím összköltség MMK támogatás Történelmi Film Alapítv.
1. Rokonok 370 millió 120 millió+150 millió normatív
2.De kik azok a
Lumnitzer nővérek? 287,0 M 120,0 M
3. Üvegtigris 230,0 M 30,0 M
4. Fehér tenyér 240,0 M 100,0 M
5. Egyetleneim 56,0 M 48,0 M
7. Stammbuch 68,0 M 27,0 M
8. Csoma-legendárium 52,5 M 39,5 M
9. Sztornó 160,0 M 120,0 M
10. Madárszabadító 70,0 M 50,0 M 8,0 M
ZU: (Idézetek)
Szabó István:
„A regényben bemutatott konfliktusok a mai napig elevenen élnek, ezért örülök, hogy megmutathatom azokat a hősöket, akiket Móricz megteremtett. Nagyon tanulságos a jelen számára is. Szeretném, ha film szérumként működne a társadalmi és lelki betegségek ellen.”
Szemző Tibor:
„Képzeletbeli karaktert építünk föl Csoma figurája mögé és az ő belső útját követjük. Látjuk a Balkánon egy mulatságban táncolni, Indiában a gyönyörű indiai nők között töprengeni, a Himaláján a könyvekkel bírkózni, vagy átlépni más világokba.”
Hajdu Szabolcs:
„Folyamatosan azt éreztük forgatás közben, hogy ikonokat hozunk létre. Egy korszak ikonjait. Mindenkinek beugrott a magya 70-es, 80-as évekbeli világa: hangulatok, színek, tempók.”
ZU: A szemle versenyporgramjából már mozikban látható filmek:
Barnóczky Ákos: Szőke kóla
Gárdos Péter: Az igazi Mikulás
Goda Krisztina: Csak szex és más semmi
Lengyel Andor: Fej vagy írás
Mundruczó Kornél: Johanna
Rudolf Péter: Üvegtigris 2
Tímár Péter: A herceg haladéka
ZU: Elsőfilmes rendezők:
Bagó Bertalan: Vadászat angolokra
Barnóczky Ákos: Szóke kóla
Goda Krisztina: Csak szex és más semmi
Kapitány Iván: Kútfejek
Lengyel Andor: Fej vagy írás
Szaladják István: Madárszabadító, felhő, szél
Szemző Tibor: Csoma-legendáriumKocsis Ágnes: Friss levegő
Mészáros Péter: Stammbuch
A tavalyi, 36. filmszemlét az egy cigány család életét bemutató Dallas Pashamende nyitotta meg, mely a főszereplő Gryllus Dorkának hozott jelentős nemzetközi hírnevet. Ekkor debütált a kultuszregénnyé vált, magyar Bridget Jonesként emlegetett Állítsátok meg Terézanyut! filmes változata is, és hogy egy egészen más műfajt említsünk, az azóta nagyon sok külföldi díjat besöpört elgondolkodtató rövidfilm, a Kenyeres Bálint által jegyzett Before Dawn. A fődíjat azonban a kritikusok által is üdvözölt Fekete kefe, Vranik Roland alkotása vitte el. A dokumentumfilmekben is igen erős mustra legfontosabb, reprezentatív méretű eseménye mégis a Sorstalanság bemutatása volt, melyet számos külföldi szakmai szervezet és fesztiválszervező is a szemlén tekintett meg.
A két évvel ezelőtti, 2004-es mustra legnagyobb dobása a Kontroll, Antal Nimród mozija volt, mely külföldön is jelentős sikereket ért el. A filmszemlék helyszínei is változtak az elmúlt években: a Corvin mozitól a Mammutig, a Millenáristól az Urániáig, a Kultiplextől a Budapesti Kongresszusi Központig vetítették a filmeket. Nézőszám tekintetében a szervezők adatai szerint eddig a tavalyi mustra volt a legsikeresebb, ahol a látogatók száma – a sajtó 6000-es foglalását is magában foglalva – meghaladta a 48 ezret, ami körülbelül 6000 eladott jeggyel jelentett többet az azt megelőző évhez képest.
A filmszemlét gyakran érték támadások is, legutóbb tavaly, amikor is a filmszakos egyetemi hallgatókból álló zsűri az átlagszínvonalat középszerűnek, bizonyos rendezőket dilettánsnak nevezett, s azon sajnálkozott, hogy még a legkiválóbb színészek is néha igénytelen és vacak szerepek eljátszására kényszerülnek.
Árta: Bársony Éva
Közreműködött:Kozár Alexandra
