Forrás: Origo

A világ 200 országában emlékeznek meg pénteken a holokauszt közel 11 millió áldozatára. Az ENSZ tavaly nyilvánította az Auschwitz-Birkenau haláltáborok felszabadításának évfordulóját nemzetközi emléknappá. Budapesten többek között a Holokauszt Emlékközpontban és a Parlament előtt tartanak rendezvényeket.

A világ közel 200 országában, köztük Magyarországon emlékeznek meg pénteken a holokauszt áldozatairól. Az ENSZ közgyűlése 2005. novemberében nyilvánította a holokauszt emléknapjává január 27-ét, az Auschwitz-Birkenau haláltáborok felszabadításának évfordulóját.

Megemlékezések a fővárosban

Az első alkalommal megtartott nemzetközi emléknapon túlélők és fiatalok emlékeztek a fővárosi a Holokauszt Emlékközpontban. Az eseményen Polnauer Sándor főrabbi mondott gyászimát. A megemlékezésen jelen volt a kulturális minisztérium több államtitkára, részt vettek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői és a diplomáciai testület képviselői.

Kardos Zoltán, az emlékközpont kommunikációs tanácsadója elmondta, hogy kutatásaik nyomán 1492 újabb név került fel az áldozatok emlékfalára, amelyen összességében már csaknem 95 ezer név olvasható.

A holokauszt emléknap alkalmából pénteken a főváros több pontján is megemlékezéseket tartanak. A Kossuth téren, az Élet Menete Alapítvány szervezésében gyertyákat gyújtanak, és hatszáz léggömböt eresztenek a magasba a vészkorszak áldozatainak emlékére. Megemlékezést tartanak a Cipők a Duna-parton elnevezésű emlékműnél is. A Centrális Galériában pedig Roma holokauszt és rasszizmus a mai Európában címmel nyílik kiállítás.

A Parlamentben pedig emlékülést tartanak, amelyen beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.

11 millió áldozat

A holokausztkutatók számításai szerint a II. világháború előtt Európában élő 9,7 milliós zsidóság több mint 60 százaléka, közel 6 millió ember halt meg a náci halál- és munkatáborokban. A legtöbben a lengyel (közel 2,9-3 millió, az ottani zsidó népesség 91 százaléka), a volt szovjet (több mint 1 millió) és a magyar (550-600 ezer) területeken élő zsidók közül haltak meg.

A zsidóság módszeres megsemmisítéséről 1941-ben döntött a náci vezetés. Júliusban az SS második számú vezetője, Reinhard Heydrich kapta a megbízást, hogy dolgozza ki a „végső megoldást” (Endlösung – ez volt a fedőneve a zsidók megsemmisítését szabályozó tervnek) az európai zsidókérdésre. Hivatalosan 1942 januárjában, a Wannsee-konferencián határoztak a náci vezetők és tudósok a zsidók végleges kiirtásáról. Hat, kifejezetten megsemmisítő tábort hoztak létre a feladat végrehajtására.

A holokauszt roma áldozatainak számát 200-500 ezer közé teszik. A cigányokat alacsonyabb rendű fajnak tekintették a nácik, ezért döntöttek elkülönítésükről. A zsidók és cigányok mellett deportálás várt a mozgás- és szellemi sérültekre is, akárcsak a homoszexuálisokra, a nácik politikai ellenségeire és néhány kisegyház követőire is. Összesen közel 11 millió ember lett a nácik áldozata ideológiai, vagy faji okból.

A magyarok fele tudja, hogy mi a holokauszt

A Szonda Ipsos által 2003-ban készített felmérés szerint a legfiatalabbak (18-25 év közöttiek) a lakosság átlagánál kevesebbet tudnak a holokausztról. A felmérés szerint a magyaroknak csak 44 százaléka van tisztában a holokauszt szó jelentésével, de 79 százalékuk hallotta már a fogalmat. Csak a megkérdezettek kétharmada tudta, mikor volt a holokauszt, 1 százalékuk azt gondolta, a középkorban történt. Mások szerint a haláltáborok a szocializmus vagy az első világháború idején működtek. Auschwitzról tíz emberből kilenc hallott, Dachau nevét viszont a válaszadók fele sem ismerte.

A nyugat-európai átlagnál itthon kevesebben kételkednek abban, hogy a nácik valóban népirtást követtek el: az emberek 4 százaléka gondolja, hogy „Auschwitzban nem is voltak gázkamrák”. Az előző hasonló felmérés alkalmával, 1995-ben azonban még csak 2 százalék mondta ezt. Ráadásul a felmérés szerint egyre többen értenek egyet azzal, hogy a zsidók még az üldöztetésükből is előnyt akarnak kovácsolni: az így vélekedők aránya már 33 százalék, vagyis a lakosság egyharmada gondolkozik így.

[origo]