Forrás: Heti Válasz

Élő Anita, itthon@hetivalasz.hu

A két máj-átültetésen átesett kislány esete ráirányí-totta a közfigyelmet a szerv-hiányra: Magyarországon a májat és a szívet gyakran ki sem veszik a donorból.

Az immár második élő donoros májátültetésen átesett kislány esete ráirányította a közfigyelmet a szervhiányra. Hazánkban több a donor, mint Angliában vagy Németországban, mégis kevesebb szervátültetést végeznek. A májat és a szívet gyakran ki sem veszik az elhunyt donorból, mert a várólista rövidsége miatt nem tudják felhasználni.

Bár az elmúlt hetekben sokat hallhattunk a donorhiányról, számukat tekintve európai mértékkel nem állunk rosszul: a hollandok, a britek, a norvégok, a dánok és a németek is utánunk jönnek – már ami az egymillió lakosra vetített adatokat illeti. Mégis, valamennyi felsorolt állam vesebetegeinek nagyobb az esélye a szervátültetésre, hiszen a németek ötször több élő donoros veseátültetést végeznek, mint a magyar orvosok, a britek hétszer annyit, a dánok kilencszer, míg a norvégok hússzor többet, így mindegyik említett ország megelőz bennünket. Pedig a négy hazai transzplantációs központban zajló veseátültetés a magyar szervcsereprogram egyik erőssége. A májátültetésnél már rosszabb a helyzet, az unió országai közül csupán Görögország van mögöttünk. A szívátültetésnél még szorítóbb a lemaradás.

FELESLEGES MÁJAK

Nyilvánvaló az ellentmondás: donorszámban nem állunk rosszul, mégis képtelenek vagyunk előrelépni a szívés a májátültetések terén. Pedig ugyanannak az agyhalott személynek nemcsak a veséje, hanem a szíve és a mája is felhasználható lenne. Miért nem emelik ki ezeket a szerveket is, és ültetik be a betegekbe? 2004-ben például egymillió lakosra csak egy szívátültetés jutott, szemben az európai éllovas osztrákokkal, akiknél nyolcszoros ez a szám. Az elmaradó hazai műtétek oka tehát nem feltétlenül a donorhiány. A szívátültetéseket például úgy szervezték meg, hogy az orvos választás elé kerül: elvégzéséhez steril szobát kell kialakítani, emiatt viszont a többi súlyos szívbeteg kezelésére jut kevesebb ágy.

Borsi József, a Hungarotransplant ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a donorszám szervezetük 2002-es megalakulása óta folyamatosan emelkedik, az utóbbi négy évben összesen huszonöt százalékkal. Nem merítettük ki azonban még a lehetőségeket. Kelet-Magyarország adja a lehetséges szervcsere közel felét, a Dunántúl messze lemarad, alig múlja felül a mindössze kétmillió lakosú Budapestet. Van tehát még fejlődési lehetőség. Az év életmentő kórháza címet a napokban elnyerő, a tavalyi donorlistát toronymagasan vezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója, Csiba Gábor szerint az egészségügyi dolgozók emberi hozzáállása a döntő abban, hogy egy potenciális donort jeleznek-e a transzplantációs központnak. (Az anyagi ösztönző ebből a szempontból mellékes, mert legfeljebb 500 ezer forint jár a kórháznak a riadójelentésért, és ezt 18-20 orvos és szakdolgozó között kell felosztani.) „Elkötelezettség nélkül felesleges többletmunkának érzik a feladatot” – mondja a főigazgató.

Az európai donorlista élén álló Spanyolország több mint kétszer annyi donorral rendelkezik, mint Magyarország. Ez azonban önmagában még nem magyarázza helyzetünket, mert míg a donorszámban mögöttünk álló Angliában például 2002-ben a jelentett donorok 86 százalékánál a májat is átültették, nálunk csak kilenc(!) százalékuknál. Igaz, ez a szám jelentősen emelkedik, 2005-ben már a donorok felénél használtak fel egynél több szervet, de így is csak a balti államokat és Lengyelországot sikerült megelőznünk. Az osztrákok és a németek 77 százalékos adattal, a szervátültetésben hagyományosan jó franciák pedig 96 százalékkal büszkélkedhetnek.

DÉL-AMERIKA IS ELŐTTÜNK

Borsi József szerint a magyarázat részben abban rejlik, hogy a magyar emberek rossz minőségű alkoholt isznak és sokat dohányoznak, ezért szerveik egy részét úgy elhasználják, hogy más már nemigen kaphatja meg őket. Ennél is fontosabb, hogy Magyarországon érthetetlenül szűkek a várólisták. Nem egyszerű változtatni ezen, ahogy a spanyolok mondják, a szervátültetés az egész nemzet ügye: nem elég a szervátültetést végzők elhivatottsága, a várólisták kialakításában a háziorvostól a papig mindenkinek segítenie kellene. Ennek hiányában nálunk a szervre szorulók nagy része el sem jut a lehetőségig, hogy adatai bekerüljenek a szervre várók közé. Ezért amikor a kórház feltárcsázza a Hungarotransplant zöld számát, és azt mondja, lenne egy donoruk, az 1021 vesebeteg közül jóval nagyobb az esély, hogy valakinek megfelel majd a szerv, mint a 22 szívre vagy 47 májra várónak. Eközben csak májelégtelenségben évente hatezren halnak meg. A lista rövidsége a legfőbb oka, hogy a szívbetegek 59, a májbetegek 32 százaléka nem éri meg, hogy megfelelő szervet találjanak neki. Emiatt hangzik el gyakran a kórházakban: csak a vesét vesszük ki, a májra, tüdőre és a többi szervre nincs szükség.

A szerveket fel lehetne ajánlani nemzetközi együttműködés keretében, ám Magyarország egyetlen ilyen szervezetnek sem tagja. Pedig 2002-ben a Hungarotransplant létrehozásának egyik oka éppen ez volt. „Nem szeretnénk májexportáló országgá válni” – nyilatkozta erről Járay Jenő, a Semmelweis Egyetem transzplantációs klinikájának igazgatója. A jövő hónapban megkezdődő tárgyalásokon Magyarország – attól tartva, hogy több szervet adnánk, mint amennyit kapnánk – csak sürgősségi szervigény, valamint gyermekek esetében kötne együttműködést a hat országot tömörítő Eurotransplanttal. Igaz, a szervezet erőssége éppen az, hogy a sürgős esetek 70-80 százaléka kettő-négy napon belül új szervhez juthat.

A négyéves gyermek tragédiája és családjának önfeláldozása az első élő donoros májátültetés sikertelensége ellenére is a középpontba helyezte a szervfelajánlás ügyét. Az élő donoros májátültetés másutt korántsem számít ritkaságnak, évek óta rutinszerűen végzik Európában és például Dél-Amerikában is. A májátültetésben a szorító donorhiányt nemcsak az élő donoros átültetésekkel, hanem – a világban sok helyütt – azzal is enyhíteni igyekeznek, hogy a halottból származó máj lebenyeivel két beteg (egy felnőtt és akár egy gyermek) életét is meg tudják menteni. Ám nálunk az eljárást – a szervre várók alacsony száma miatt – csak elvétve alkalmazzák.

Főleg a felesleges szervek magas száma volt az oka az élő donoros májátültetés eddigi késésének is, nem pedig a transzplantációhoz való negatív hozzáállás. A családok csak a potenciális donorok hét százalékánál tiltják meg a szervek kivételét, míg Izraelben és Észtországban minden második család elzárkózik attól. A hazai jogi szabályozás szerint mindenki szabadon rendelkezhet szervei felhasználhatóságáról. A tisztiorvosi szolgálat országos adatbázisában négyszáz szervkivétel elleni tiltakozást tart nyilván, ám azt senki sem tudja, hány személyi igazolványban lapul még a tiltást tartalmazó nyilatkozat. Ennek hiányában – a gyermekeket kivéve – halálunk esetén szerveink szabadon felhasználhatóak.

A szervátültetés az egészségügy csúcsteljesítménye, rendkívül pontos szervezést igényel. Ha például a helikopter éjjel nem tud leszállni, meghiúsul a szívátültetés. Ha a kórházi intenzív osztályon nincs fax, vagy éjszakára bezárják a főorvosi szobába, elveszhetnek a szervek. A kormány száz lépés programjában tervbe vett, amerikai mintára kiépítendő sürgősségi centrumok a szervátültetés szempontjából is létfontosságúak. Az Egyesült Államok koncentrált sürgősségi ellátásának köszönhetően közepes donorszám ellenére is a világ élvonalába tartozik valamennyi szerv átültetésében.

ELAPRÓZOTT LÉPÉSEK

„Új sürgősségi osztály létesül Győrben, Zalaegerszegen, Miskolcon és Szolnokon” – ígérte a száz lépés programjának részeként a miniszterelnök. Végül a pénzt elaprózták, és a négy város közül csak Miskolc nyert. Csakhogy a sürgősségi osztályt a miskolci Semmelweis Kórháznak adták, a hozzá tartozó helikopterleszállót viszont a szintén Miskolcon levő, a donációban jeleskedő megyei kórház kapta. A sürgősségi osztály és a helikopter így nehezen tud találkozni…

Jelentős a lemaradásunk, a transzplantáció mégis a magyar egészségügy sikerágazata lehet a benne rejlő tartalékok miatt. A Pécsi Egyetemen végzett hasnyálmirigy-átültetésekkel kilencedik helyen állunk Európában, és bár tüdőátültetésre nem vagyunk képesek, jó együttműködéssel tavaly 14 tüdőt ültettek át magyar betegeknek Bécsben, Európa egyik legkiválóbb szakmai műhelyében.