Forrás: Index

Index

A belső reakció elhárításának írt jelentéseket hallgatótársairól Szabó István. Az Élet és Irodalomban közölt cikkből kiderül, hogy az Oscar-díjas filmrendezőt terhelő adatok alapján szervezték be.

A III/III jogelődjének írt jelentéseket Szabó István, derül ki az Élet és Irodalom pénteken utcára kerülő számából. Az Oscar-díjas filmrendező 1957 és 1963 között Képesi fedőnéven jelentetett a belső reakció elhárításával foglalkozó II/5-ös osztálynak. Szabó István az időszak nagy részében a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.

Szabót „terhelő adatok” alapján szervezték be az ötvenhatos forradalom után, a Gervai András által közzétett dokumentumok szerint ugyanakkor lojális volt a népi demokráciához. Hogy milyen következménye lett a megtorlás korszakában írt 48 jelentésének, az nem ismert. A megfigyeltek között volt Jancsó Miklós, Mécs Károly, Törőcsik Mari. A rendező neve nem hivatalosan a 2005-ös köztársasági elnökválasztás SZDSZ-es jelöltjei között is felmerült.

Jancsó Miklós elképzelhetetlennek tartja, hogy kollégája az állambiztonságnak dolgozott volna. Az Indexnek nyilatkozó filmrendező szerint csak névazonosságról lehet szó, hiszen Szabót 1961 óta ismeri és soha, semmilyen jel nem utalt arra, hogy besúgó lett volna.

Az Élet és Irodalom előző heti számában többek között Szepesi György rádióriporterről és Heltai András külpolitikai újságíróról derült ki, hogy kapcsolatban állt az állambiztonsági hatósággal.

MGP barátja volt

A filmes szakmában közismert, hogy Szabót a rendszerváltás előtt évtizedekig tartó bensőséges barátság fűzte Molnár Gál Péterhez, a Népszabadság kritikusához. Mint ismert, MGP-ről egy éve, 2004 novemberében derült ki, hogy jelentett.

A Latinovics Zoltánra vonatkozó állambiztonsági dokumentumok alapján vált világossá a színész hozzátartozói számára, hogy kritikus készítette a jelentéseket. MGP a Népszabadságban közzétett írásában ismerte be, hogy 1963-ban valóban aláírt egy beszervezési nyilatkozatot. (Szabó Istvánt ebben az évben bocsátották el.)

A lap MGP vallomása mellé szerkesztett kommentárjából akkor az derült ki, hogy a kritikus 1978-ban, amikor a caracasi filmfesztiválra indult, a Ferihegyi repülőtéren „lebukott” egy cigarettatárcával, amibe Kenedi János akkori ellenzéki egy mikrofilmet csempészett, és ami a Párizsi Irodalmi újságba szánt cikkét tartalmazta. Az írás végül a mikrofilmes közvetítés nélkül is megjelent, az újságírónak azonban távoznia kellett a Népszabadságtól, ahová csak 1988-ban térhetett vissza.

Életút

Szabó István 1961-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán, olvasható a wikipedia szócikkében. A lengyel és a francia újhullám hatására kibontakozó magyar újhullám egyik vezéregyénisége. Filmjeiben nemzedéke élményeit, politikai és morális problémáit dolgozza fel. Az 1981-ben készült Mephistóért Oscar-díjat kapott, Oscarra jelölték a Bizalom (1979) és az Édes Emma, drága Böbe (1992) című munkáit is.

Megkapta a David de Donatello-díjat és a Brit Akadémia kitüntetését, továbbá négy alkalommal vehetett át díjat Cannes-ban és két filmjével nyert Ezüst Medvét Berlinben. Legutóbb Kertész Imre Nobel-díjas regényéből, a Sorstalanságból készített filmet.