Forrás: MAAz ország helyzete azt követeli, hogy mihamarabb álljon fel a következő kormány, és hozza meg az elkerülhetetlen gazdasági, főként az államháztartást érintő intézkedéseket – nyilatkozott Sólyom László.
2006.01.26 06:31 MTI
A hetilap csütörtökön utcára kerülő számában megjelenő beszélgetésben – amelynek szövegét az újság szerdán juttatta el az MTI-hez – az államfő elmondta: a választások időpontjának kiválasztásánál elsősorban a kampány hossza és durvuló hangneme alapján mérlegelt. Nem kívánatos fél évnél hosszabb választási hadjárat; a pártok kampánya már ősz óta tart – jegyezte meg.
Sólyom László elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a választást a műveletlen, véleménnyel nem rendelkező médiafogyasztók döntik el. Szerinte nem feltétlenül igaz, hogy a rágalmazás és gyalázkodás megteszi a hatását; nap mint nap tapasztalja, az emberek nem kedvelik ezt a hangvételt. Azzal kapcsolatban, hogy Dávid Ibolya MDF-elnök összejátszást sejtetett az államfő és Orbán Viktor között, azt sugallva, az időpontot a Fidesz elnökének kérésére jelölte meg, úgy felelt: „Szomorú lenne, ha döntésemet az határozná meg, hogy rosszindulatú föltételezéseket cáfoljak”.
A köztársasági elnök Polt Péter legfőbb ügyész utódjáról – amivel kapcsolatban korábban egyértelművé tette, hogy még a választások előtt nyilvánosságra hozza, kit jelöl – azt mondta, arra számít, hogy a gondos mérlegelés után, szakmai szempontok alapján kiválasztott jelöltjét az Országgyűlés megválasztja. Arra a riporteri megjegyzésre, hogy többen értetlenkedve fogadták, amikor újévi beszédekor nem volt a háta mögött a nemzeti lobogó, Sólyom László úgy reagált: komoly dolgot akart mondani, amihez nem illett a szilveszteri éjszaka. A köztársasági elnök a magyar zászlót a nemzeti ünnepeken és a hivatalos államfői aktusok alkalmával használja – fűzte hozzá.
„Eszembe sem jutott, hogy a beszéd alatt bárkit zavarna a jelenléte; igaz, az sem, hogy hiányából néhányan abszurd következtetéseket vonnak le. Józan ésszel nem lehetett előre számítani a belemagyarázásokra és – a sajtóban gerjesztett – felháborodásra” – fogalmazott, hozzátéve, ha a zászló hiánya jóakaratú embereket bántott, „azt sajnálom, de nem hiszem, hogy a haza iránti elkötelezettségemet bárki előtt bizonygatnom kellene”.
Arra a kérdésre, hogy az is félreértésekhez vezetett, amikor tavaly év végén üdvözölte a hanukát ünneplő zsidóságot, karácsony alkalmából azonban nem írt levelet a keresztény hívőknek, azt mondta: ezen nincs mit félreérteni. Amióta az egyik zsidó közösség nyilvános gyertyagyújtást tart, évek óta meghívják a közjogi méltóságokat. Ő személyes részvétel helyett levélben köszöntötte a jelenlévőket. Ezt tette Mádl Ferenc is, és nem volt ezzel baja senkinek egészen 2005-ig, amikor a hanuka kezdete karácsony napjára esett.
„Nonszensz számon kérni, hogy miért nem intéztem – mintegy kiegyenlítésképpen – karácsonyi „szózatot” a keresztény magyarokhoz. Ilyen szokás sosem volt, és kérés, vagy igény sem merült fel korábban” – mondta az államfő.
Sólyom László arról is beszélt, hogy amikor köztársasági elnökként vesz részt a Szent István napi misén, nem úgy van jelen, „mint egy hívő ember, aki a misén imádkozik, hanem mint a magyar állam megszemélyesítője”, ügyel rá, hogy ne adja külső jelét, imádkozik-e vagy sem.
Ami belül történik, az az ő dolga, de az baj lenne, ha ez kívül is látszódna, mivel ha köztársasági elnökként vesz részt egy szentmisén, akkor személyében az állam van jelen, ami az alkotmány szerint az egyháztól elválasztva működik. A köztársasági elnök a nemzet egésze, tehát a hívők és nem hívők egységének megtestesítője – tette hozzá.
Sólyom László a Heti Válasz című hetilapnak adott interjújában azt is elmondta: sokakban az is félreértést szült, hogy tavaly a Zengőt úgymond magánemberként mászta meg. „Én ezt soha nem állítottam: államfőként voltam ott, csak nem óhajtottam nyilatkozni” – mondta, hozzátéve, hogy április 29-én az idei Zengő-ünnepre is elmegy.
