Forrás: Népszava

Steven Spielberg Münchene

Érdekes és elgondolkodtató megoldást választott Steven Spielberg a München című művében. A filmben követett események kiváltó okát, az 1972-es müncheni olimpián bekövetkezett megrendítő vérfürdőt, a palesztin Fekete Szeptember embereinek terrorakciójában meggyilkolt 11 izraeli sportoló kivégzésének jeleneteit főhősének a vizióiból, nyomasztó rémálmaiból hívja elő, fokozatosan, részletekben, hogy végül az egész irtóztató borzalmat maga a néző rakja össze a film végére. Miközben a kitalált filmes vérfürdőktől megkérgesedett képzeletünk pontosan érzékeli, hogy mi sem lett volna könnyebb egy Spielbergnek, mint sokkolóan látványos akciójelenetben odatenni a vászonra a túszok, öt palesztin terrorista és egy német rendőr halálával végződő lövöldözéses káoszt a fürstenfeldbrucki repülőtéren.

Az egy tisztességtelen film lett volna.

Spielberg tisztességes és méltóságteljes filmet rendezett. A legvéresebb jelenetekben is messzire kerülte a primitív hatáseszközöket, az akciófilmekben biztosan működő, sokkoló fogásokat, főhőse gyilkos küldetésének minden megtorló mozzantatát a valóság tisztelete, a dokumentarista hűséghez közelítő ábrázolás igényével idézi fel. Ennek a rendezői szándéknak köszönhetően a még a kemény, véres, és végig feszülten izgalmas jelenetek sem a könnyen múló idegborzongás, hanem a mély és hosszan tartó megrendülés nézői állapotát idézik elő. A magyar származású George Jonas Megtorlás című könyve alapján München azt mondja el, hogy a müncheni terrorakciót követően hogyan szervezett Izrael szupertitkos csoportot, hogy szupertitkos megtorló akciókal megsemmisítse a Fekete Szeptember 11 vezetőjét. A történet középpontjába Spielberg a csoport vezetőjét, az izraeli titkosügynökből a gyilkos küldetés irányítójává lett Avnert (Eric Bana) emeli. Spielberg igyekszik a sokrétű történet összetett figuráiból az emberi tényezőt kiemelni, a gyilkolás szakembereiben az embert minél karakteresebben elénk állítani. Különösen Avran figurája érdekes, egy emberé, aki felteszi az életét egy gyilkos küldetésre, noha életében nem gyilkolt, s aki hazája iránti szeretetből mindenek előtt saját személyiségét kénytelen megsemmisíteni az ügy érdekében. Otthagy várandós feleséget, megszokott életet, múltat és tán még jövőt is az egyetlen célért. Minden sikeres akció újabb halál, s egyre sokasodó kételyek az iránt, hogy meddig tudja elviselni az odaadó meggyőződésből elvállalt küldetés erkölcsi súlyát. Két társa halála, egy női ügynök nem mindennapi kivégzése, egy közelebbről megismert palesztin fiú meggyilkolása egyre közelebb viszi Avnert ahhoz a ponthoz, hogy feltegye magának a sorsdöntő kérdést.

Amin a néző, akarja vagy sem, maga is hosszan eltöpreng a film nyomán.

A München meglehet, nálunk is vitákat kavar, mert elfogulatlan, és sokféle áranyalatát mutatja meg egy kérdésnek, amire nincs egyetlen, cáfolhatatlan válasz.

Bársony Éva