Elítélte a kommunista rendszerek bűntetteit a Európa Tanács. A határozat elfogadását szocialista képviselők, köztük magyar politikusok is próbálták megakadályozni, azt végül mégis az eredeti formájában hagyta jóvá strasbourgi, összeurópai szervezet. A tagállamokban és Brüsszelben a Terror Házához hasonló dokumentációs központot és emlékmúzeumot nyitnak.
Az Európai Unió tudatosítani szeretné a kommunizmus bűneit a társadalmakban, és hozzá akar járulni a még létező kommunista rendszerek, mozgalmak visszaszorulásához. A totalitárius kommunista rendszerek bűneinek elítéléséről szóló, szerdán napirenden szereplő határozattervezet komoly vitát váltott ki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében.
A kommunista és a munkáspártok tiltakoznak: szerintük a tervezet „lekicsinyíti a nácizmus bűneit, igazolja a szocialista országok elleni imperialista támadásokat, és a kommunista pártok betiltásához vezethet”. A tervezet ellen tiltakozott Gennagyij Zjuganov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának vezetője is. Zjuganov több tucat orosz és görög baloldali parlamenti képviselő nevében nyújtotta be beadványát. A dokumentumot a nyugat-európai szocialista pártok képviselői is elutasították, és elítélte a tervezetet a Magyar Kommunista Munkáspárt is, amely szerint a szöveg „mélyen sérti több nemzedék emlékét, amely a fasiszta rezsimek ellen harcolt”.
A jobboldali és a liberális képviselők egyetértően hangsúlyozták: szerintük szükség van egy ilyen határozatra. Az Európa Tanács strasbourgi székháza előtt mindeközben a Falunkung kínai vallási-ellenzéki mozgalom hívei tüntettek a kínai kommunista párt elnyomó politikája ellen.
Németh Zsolt fideszes képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva azt mondta: a határozati javaslat nem a kommunista ideálokat, a kommunista filozófusokat ítéli el, nem egyfajta boszorkányüldözés folyamatát akarja elindítani, hanem azt célozza, hogy értelmesen szembe lehessen nézni a múlttal.
Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő, a parlamenti közgyűlés liberális frakciójának vezetője hasonlóan nyilatkozott. Szavai szerint a második világháború után elmaradt a kommunizmus bűneinek szisztematikus feltárása, s erre szükség van. Hangsúlyozta: nem a kommunista elveket, gondolkodást akarják elítélni, hanem a bűnöket, s csodálkozik, hogy ez ellen miért kelnek ki a nyugat-európai és az orosz kommunisták.
Szabó Zoltán MSZP-s képviselő, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar delegáció vezetője szerint a határozati javaslatot vissza kellene utalni bizottsági szintre: nem azért, ami a célja (mint mondta, a bűnöket természetesen el kell ítélni, ezzel nincs semmi baj), hanem mert egyszerűen rossz.
Hegyi Gyula, az Európai Parlament szocialista tagja brüsszeli nyilatkozatában sajnálatosnak nevezte, hogy az Európa Tanács a kommunizmus elítélésével foglalkozik. A sztálinizmus és más szélsőbaloldali rezsimek bűneit természetesen minden tisztességes ember elítéli, ugyanúgy, mint más diktatúrák gaztetteit és a gyarmatokon elkövetett borzalmakat. A nácizmus és a holokauszt egyedi, abszolút gonoszságát azonban súlyos hiba lenne relativizálni szerencsétlen történelmi párhuzamokkal.
Az Európai Néppárt – amelynek a Fidesz is tagja – már 2004-ben elfogadott egy határozatot a totalitárius kommunista rendszer elítéléséről. Egyúttal felszólították az Európai Uniót, hogy nyilatkozatban ítélje el a rendszer bűneit, megemlékezésül jelöljön ki egy „áldozatok napját”, és állítson fel egy emlékművet is.
(hírTV, MTI, gondola)

