Forrás: UNOMi együtt sírunk, együtt nevetünk. Félszázadunk. Igen. Ágy, többes szám első személyben. Mert ha tetszik, ha nem ez közös volt. Ágy, vagy úgy, mindenki kivette a részét belőle. Ki kisebbet, ki nagyobbat ki hosszabban, ki rövidebben. Ki jobban, ki rosszabbul. Csak ma már esetleg nem úgy emlékszik rá, ahogyan akkor tette, vagy csak látta. Csakhogy, ezalatt a félszázad alatt is dolgoztunk, erőlködtünk, – néha erőnk felett is – szenvedtünk, dühöngtünk, szórakoztunk, sírtunk, nevettünk. Szóval akárki akármit mond, éltünk.
„Kezicsókolom, jó estét kívánok! Vagyis, ahogy 1952-ben ez szokás volt, éljen Rákosi – és ahogyan a vakmerőbbek halkan hozzáfűzték: csak ne sokáig. Tudniillik ettől az évtől kezdve Magyarországon nem volt remek a helyzet, és az emigránsoknak ettől kezdve szűnt meg honvágya lenni. Hiszen ha egy külföldre szakadt hazánkfiának hiányoztak volna a Pesti utcák, csak ránézett egy Rákosi képre, és máris nem hiányoztak azok az akkor tájt nem túl kellemes pesti utcák. Tehát 1952-ben lett Rákosiból miniszterelnök, és szintén ekkor volt 60 éves. Neki tehát nem volt rossz ajándék – egy egész ország, annál kevésbé volt jó az egész országnak…” 1952 Január – Újév táján orkánerejű szél tombol az Atlanti-óceánon az angol partoknál. Számos hajó pusztul el a viharban – köztük a 6700 tonnás Flying Enterprise. A tervutasításos gazdaságirányítás megköveteli, hogy az egyes ágazatok irányítása „egy központi szerv” – minisztérium – kezében összpontosuljon. A brit csapatok megszállják a fennhatóságuk alatt álló csatornazónán kívül fekvő Iszmáilíja városát. Február – A kora reggeli órákban a gandringhami királyi kastélyban meghal VI. György, Nagy-Britannia uralkodója. Huszonöt esztendős leányát, Erzsébetet, még aznap uralkodóvá választják. Ötven évvel a legendás Viktória királynő halála után ismét nő kerül Nagy-Britannia trónjára. Téli olimpiát rendez Osló. Norvégia minden lakója „Hjallis”- lázban ég. Március – Az ország „bölcs vezérének”, Rákosi Mátyásnak 60. születésnapját ünnepli. Robbanóanyag van abban a csomagban, amelyet Konrad Adenauernek küldenek. Nagy zavart okoz a nyugati hatalmak körében a szovjet kormány jegyzéke, amelyben teljesen váratlanul Németország újraegyesítését és a békeszerződés mihamarabbi aláírását javasolja. Április – Amerikai -japán békekötés. Új televíziós siker: atombomba robbantás élő adásban. Az Amerikai Egyesült Államokban meghal Molnár Ferenc. Május – Az NSZK az Európai Védelmi Közösség tagja lesz. Az NDK lezárja a határt. Ülésezik a magyar országgyűlés, és törvényt fogad el a központi állami ellenőrzésről. Június – Kormányrendelet értelmében pontosan megszabják, milyen csomagot kaphat egy magyar állampolgár Nyugatról. Újra válság Berlinben. Bombázások Koreában. Július – Csökkenő Marshall-segély. Katonai gépeket lőnek le. NSZEP-határozat születik a néphadseregről. USA: Eisenhower vagy Stevenson. Fárúk király lemondása. Argentina gyászolja Evita Perónt. Helsinkiben a rekordnevezéssel (69 ország) kezdődött olimpia talán minden idők egyik legszebb versenyét hozza. Augusztus – Rákosi Mátyás a magyar miniszterelnök. Hárommilliárd márka Izraelnek. Szeptember – Létrehozzák a Magyar Autonóm Tartományt. Október – Új Chaplin-filmet mutatnak be a mozikban. Hosszú szünet után összeül Moszkvában az SZK(b)P kongresszus. November – Béklyóban a mezőgazdaság. A barna kenyeret népszerűsítik Budapesten. Dwight D. Eisenhower választási győzelme. 11 halálos ítélet a prágai kirakatperben. December – Sport és demonstráció. A „népi demokrácia” útjára lépett országokban – köztük Magyarországon is – megszaporodnak a látványos tömegdemonstrációk. Látványos bemutatókkal 1953-ban megnyílt a Népstadion. Kiosztják a Nobel-díjakat. Hogy mi történt még, és miért pont úgy, ahogy, megtudhatják holnap délután – a szokásos időponttól eltérően – 16.05-kor a Félszázadunk című műsorból.
