Oszama bin Laden legújabb üzenete sokféleképpen értelmezhető – az al-Kaida vezére éppen ezt akarta
Népszabadság * Horváth Gábor * 2006. január 21.
Amerika újra felfedezi Bin Ladent Kép: REUTERS Az al-Kaida romokban hever. Legalábbis az eredeti szervezet, amely 2001. szeptember 11-én terrortámadást intézett az Egyesült Államok ellen. Az afganisztáni táborokban kiképzett több ezer harcos zöme halott, a maradék szétszéledt. A vezetők kétharmadát elfogták vagy megölték. Legutóbb a múlt héten Pakisztánban Oszama bin Laden helyettesének, Ajman az-Zavahirinak a vejét, továbbá még három vagy négy tekintélyes parancsnokot, köztük a szervezet fő robbantási és vegyi szakértőjét sikerült kiiktatni.
Lehet, hogy éppen e veszteségek ösztönözték megszólalásra bin Ladent.
New York, 2001. szeptember 11.
Az al-Kaida vezére minden üzenettel kockázatot vállal. Most például azt fejtették meg a felvételt elemző CIA-szakértők, hogy Bin Laden hangja gyöngébb, bizonytalanabb, mint az utolsó, 2004 decemberében napvilágot látott felvétel idején. Ráadásul a korábbiakkal ellentétben kis, visszhangos helyiségben beszélt. A szaúdi származású terroristavezér a hírszerzési elemzők szerint az afgán-pakisztáni határon bujkál, a helyi törzsi vezetőkön kívül senkire sem számíthat, ritkán mozdul, akkor is csak egyedül, állítólag motorkerékpáron. A külvilággal küldöncök útján érintkezik, az al-Kaida meglévő szervezeteit közvetlenül nem irányítja, legfeljebb néhány soros levelekben ad tanácsot vagy szab feladatokat.
Ennyire sem lenne képes, ha az afganisztáni háború idején George W. Bush hallgatott volna a CIA helyszínen lévő embereire, és néhány ezer kommandóst küld a határvidék hegyeibe. Az elnök azonban csapdától tartott, féltette az elitalakulatokat az ismeretlen tereptől és a kiszámíthatatlan ellenségtől, ezért biztonságosabb, bár bizonytalanabb megoldást választott. A Tora-Bora hegyen lévő barlangrendszert nem vették körül, hogy aztán szisztematikusan porrá lőjék, csupán az egyik oldalról támadták meg, ott is afgán alakulatokat vetettek be, az amerikaiak főleg légitámadásokkal és néhány szakértővel vettek részt az akcióban. Bin Laden a hírek szerint megsebesült, de elszökött, a végül többnapos késéssel elfoglalt barlangrendszerben főleg a csecsen utóvéd tagjainak holttestét találták.
Az al-Kaida vezérét egyszer Bill Clinton is elszalasztotta. 2000-ben a pilóta nélküli repülőgépek felvételein azonosítani vélték, a Fehér Ház azonban nem adta ki a tűzparancsot. A mandátumának végéhez közeledő elnök nem vállalta a civil áldozatok vagy a tévedés kockázatát. Pedig az al-Kaida vagy legalábbis az általa képviselt iszlám terrorista irányzat létéről már 1993, a New York-i Vi-lágkereskedelmi Központ elleni első merénylet óta tudtak. A támadás kitervelője az egyiptomi Omar Abdel Rahman volt, akinek szervezete később egyesült az al-Kaidával, és két fia az utóbbi tagja lett. A terroristák 1996-ban Szaúd-Arábiában, 1998-ban Tanzániában és Kenyában, 2000-ben a jemeni partoknál csaptak le amerikai célpontokra, majd jött 2001. szeptember 11-e.
A CNN tegnapi internetes kérdésére válaszolók kétharmada szerint a terrorizmus elleni háborúban csak úgy lehet győzni, ha elfogják vagy megölik Oszama bin Ladent. Az iraki háború azonban sokáig elterelte a figyelmet az al-Kaidáról, Bin Laden több mint egyéves hallgatása nyomán pedig Washingtonban egyesek már a vezér természetes halálában reménykedtek. A terrorizmusnak, illetve az iszlám szélsőségnek új arcai lettek: Irakban a „nyakazós” Abu Muszab az-Zarkavi, újabban pedig Irán zabolátlan elnöke, a nyíltan Izrael megsemmisítéséről beszélő Mahmud Ahmedinezsad.
Az eredeti szervezet már alig-alig létezik, ám a „márka-nevet” felvették olyan új csoportok, amelyeknek nem sok közük van a kezdetekhez. Mint a görög mondák hidrája, amelynek minden levágott feje helyett kettő nő, az al-Kaida is képes a vereségek győzelemmé fordítására. A madridi és londoni merényletek is bizonyítják, hogy a legfelkészültebb terrorelhárító szolgálatok sem tudják megakadályozni az új, fiatal, rendőrségi priusz nélküli merénylők támadásait.
Bin Ladenről minden amerikai bírálója elismeri, hogy intelligens, sőt, kifinomultan ravasz ember. Ezért üzeneteinek is több értelmezése létezik, és nem kizárt, hogy egyszerre mindegyik igaz. Egyrészt az USA közvéleményéhez szólt, és újraélesztette a terrortámadásoktól való, lassan már csillapodó félelmet. Az amerikaiak most felkapták a fejüket: Jé, ez még él? Ez automatikusan kedvez az otthon szorult helyzetben lévő Bush-kormányzatnak. (Mint ahogyan az elnökválasztási kampány hajrájában való megszólalásával is a jobboldalnak segített.)
Dick Cheney alelnök azonnal le is csapta a magas labdát, és kijelentette, hogy a telefonlehallgatások jelentik a legjobb fegyvert az új terrortámadások megelőzésére. Az üzenet egy másik olvasata a hívek tágabb táborának küldött jelzés: Bin Laden nem hogy él, de továbbra is ő az iszlám radikalizmus szellemi vezetője. Újabb dimenzió az al-Kaida szétszóródott tagsága, amelynek a jelzés azt sugallja, hogy a parancsnok az amerikai erőfeszítések, a múlt heti pakisztáni támadás ellenére is akcióképes. Ez utóbbi verzióról biztonsági szakértők azt mondták, több ilyen felvétel is lehet, amelyeket bármikor felhasználható konzervként őriznek. A legutóbbi hangfelvétel azonban a benne említett események miatt semmiképpen sem régebbi másfél-két hónaposnál.
Egyes elemzők szerint Bin Laden most azt sugallja, hogy minden eddiginél pusztítóbb támadást készít elő. Mások arra figyeltek fel, hogy „tűzszünetet” emleget, ami eltér a korábbi, a „sátáni Amerika” elleni végső győzelmet emlegető üzenetektől, és a gyengeség jele. Vagyis a hangfelvétel elérte a célját: megkeverte a kártyát. Amíg nem sikerül kézre keríteni, vagy a vesebetegség le nem teríti, Bin Laden újra és újra megpróbálja a trükköt, és senki nem tudja, van-e ász a kezében.

