Irán kedden felszólította Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot, hogy azonnal folytassa vele a tárgyalásokat az iráni atomprogramról – közölte egy iráni forrás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyéről.
2006.01.18 06:30 MTI
A neve elhallgatását kérő tisztségviselő elmondta, hogy Dzsavad Vaidi iráni főtárgyaló, az ország legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsának helyettes vezetője levelet küldött az Európai Unió három országának, és ebben közölte: a legutóbbi tárgyalási fordulón elhatározottak szerint kész szerdán megtartani velük a következő fordulót. A levéllel az a célja Teheránnak, hogy „bebizonyítsa: a londoni tanácskozás dacára Irán elkötelezte magát a tárgyalások folytatása és amellett, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást” – tette hozzá.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kulcsszereplői egyetértenek abban, hogy Iránnak teljesen fel kell függesztenie atomprogramját, hétfői londoni csúcstalálkozójukon azonban nem tudtak megegyezni abban, hogy a BT elé utalják-e az iráni atomdossziét. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország ezért kezdeményezte: február elején hívják össze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának rendkívüli ülését, hogy döntsön a BT elé utalás tárgyában.
Nagy-Britannia máris jelezte: továbbra is nyitott az iráni nukleáris kérdés olyan tárgyalásos megoldása iránt, amellyel a dossziét nem utalják az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé (BT). A brit kormányfő szóvivője hozzáfűzte ugyanakkor: bármilyen megegyezésnek az a feltétele, hogy Irán eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek. A brit külügyminisztérium egy neve elhallgatását kérő illetékese ennek némiképp ellentmondóan viszont úgy nyilatkozott: Nagy-Britanniának továbbra is meggyőződése, hogy szükséges a BT elé utalni az iráni atomdossziét, de ez nem jelentené automatikusan büntetőintézkedések bevezetését. London nem azonnali gazdasági büntetőintézkedéseket akar kicsikarni, hanem a fokozatos, tartós nyomásgyakorlásra törekszik – mondta a tisztségviselő.
Moszkvában közölték: Teherán csak akkor remélheti a tárgyalások felújítását az EU-trojkával, ha visszaállítja urándúsítási moratóriumát. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: a szankciók kivetése nem a legjobb és nem az egyetlen módja az iráni atomprogram körüli problémák rendezésének. Az orosz diplomácia vezetője utalt arra, hova vezettek a szankciók Irak esetében, és megismételte Vlagyimir Putyin elnök intelmeit a durva lépések elkerülésére. Lavrov elutasította bármiféle határidő megjelölését arra a kérdésre, mikor lesz hajlandó Oroszország a BT elé utalni az iráni atomdossziét. Az ilyen határidők mesterségesek – mondta, úgy vélve, hogy a NAÜ kormányzótanácsának lehetőségei még korántsem merültek ki – jelentette Palotás László, az MTI tudósítója.
Kína nem sokkal a teheráni felszólítás előtt a három európai országgal folytatott tárgyalások továbbvitelére buzdította Iránt. Kung Csüan (Kong Quan), a kínai külügyminisztérium szóvivője rendes pekingi sajtótájékoztatóján ugyanakkor kitért az elől a kérdés elől, hogy Peking támogatja-e az iráni dossziénak a BT elé utalását. Kína, amely a BT vétójoggal rendelkező állandó tagja, korábban azon az állásponton volt, hogy ez a lépés csak rontana a helyzeten. Irán ugyanis erre az esetre azzal fenyegetőzik, hogy teljesen megszakítja kapcsolatát a NAÜ-vel.
Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője hétfőn bizakodását fejezte ki, hogy Oroszország és Kína támogatni fogja az Európai Unió és az Egyesült Államok javaslatát az iráni atomprogram ügyének a BT elé utalására.
Izrael kedden megismételte: nem engedheti meg, hogy tömegpusztító fegyverekkel rendelkezzenek azok, akik ellenséges szándékkal viseltetnek vele szemben. Ehud Olmert izraeli ügyvezető miniszterelnök megbízásából magas szintű izraeli delegáció utazott kedden Moszkvába, hogy megpróbálja elérni: az orosz vezetés legyen szigorúbb Iránnal szemben a nukleáris válságban. A miniszterelnöki hivatal egyik magas rangú tisztségviselője elmondta: „Ezzel a két hónappal ezelőtt, Ariel Saron kormányfő által elhatározott látogatással az a cél, hogy eszmét és információt cseréljünk az iráni atomprogram előrehaladottságának állapotáról.”
Colin Powell volt amerikai külügyminiszter hétfő este megismételte: nem lehet kizárni a katonai fellépést Irán ellen, „jóllehet e pillanatban ez még csak fel sem merül senkiben”. Powell a BBC éjszakánként sugárzott, Newsnight című politikai magazinműsorában szintén úgy foglalt állást, hogy „első lépésként” mindenképpen a BT elé kell terjeszteni az iráni atomprogram felújításának ügyét.
Törökország mértékletességre intette Teheránt az iráni atomprogram miatti válság kiszélesedése nyomán, hangsúlyozva, hogy az ügy megoldása a nemzetközi béke érdekét szolgálja. „Az atomprogram folytatása békés célokból Irán természetes joga, de nem támogatható, ha tömegpusztító fegyverek kifejlesztését célozza” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török kormányfő.

