Forrás: NOL

Népszabadság * Horváth Gábor * 2006. január 18.

Az Irán elleni szankciók felvetése olyan, mintha a kocsit fognánk a lovak elé – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, és ezzel eldőlt, hogy Teheránnak egyelőre nincs mitől tartania. Európa csak tárgyalni tud, a nyomásgyakorláshoz nincs elég súlya. Amerika lekötötte magát Irakban, Izraelnek elég a maga baja, Saron nélkül hiányzik a szilárd vezetés.

Kína és Oroszország pedig elégedetten tapasztalja – és érezteti -, hogy nem lehet őket megkerülni.

Mohamed el-Baradei, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének egyiptomi igazgatója szerint egyelőre nem tudták kizárni, hogy Irán atombombán dolgozik. Ha a március eleji határidőig Teherán nem lép, ez bekerül a szervezet következő jelentésébe. – Na és? – kérdezhetik nyugodtan az irániak, elvégre a NAÜ 35 tagú döntéshozó testületében ott ül például Líbia, Szíria és Kuba is. Bármelyik tag megakadályozhatja, hogy valóban súlyos, egyhangú döntés szülessen. Igaz, a kérdést többségi határozattal is a Biztonsági Tanács elé lehet utalni, de, mint Lavrov nyilatkozatából látszik, egyelőre ott is csak a dorgálás jön szóba. Az iraki háború kezdetén eltávolodott Európai Unió és Egyesült Államok hiába talált újra egymásra, együtt sem tud mit kezdeni az újabb válsággal.

A helyzet iróniája, hogy Irán még semmilyen nemzetközi szerződést nem szegett meg. Még az év elején bejelentett lépései is belül maradnak a NAÜ előírásain, legfeljebb a brit-francia-német trojkával folytatott tárgyalásokon önként vállalt moratóriumot rúgta fel, amikor néhány létesítményben leverte a pecséteket, és újra beüzemelte a nukleáris fűtőanyag – és közvetve a bomba töltetének – előállításához szükséges berendezéseket.

A diplomácia tehetetlen, pedig El-Baradei azt is mondta, hogy Iránnak – ha rászánja magát – már hónapokon belül atomfegyvere lehet. Az eddig bevallott nukleáris programok ettől ugyan még messze vannak, de a NAÜ nem tartja lehetetlennek, hogy Teherán közben titokban a bombán is dolgozik. Még nagyobb a baj, ha hozzávesszük, hogy a külvilág által félnótásnak tartott, de taktikai kérdésekben nagyon is logikusan gondolkodó Mahmud Ahmadinezsad elnök a hatalomra kerülése óta eltelt néhány hónapban már többször beszélt Izrael elpusztításáról. (Az is igaz viszont, hogy továbbra is érvényes Khomeini ajatollah kötelező vallási útmutatása, fatvája, amelyben az iszlámmal összeegyeztethetetlennek nevezte az atomfegyvert.) A szunnita szaúd-arábiaiak szerint az egész problémáról a Nyugat tehet. A síita Irán most azért érezheti úgy, hogy joga van a bombához, mert a nagyhatalmak annak idején elfogadták Izrael nukleáris fegyvereinek tényét.

Irán rakétái egészen Európa szívéig eljuttathatnák hagyományos vagy tömegpusztító töltetüket. Nem valószínű, hogy éppen magyar célpontokra irányítanák őket, de így talán már érthetőbb, miért voltak olyan türelmetlenek Brüsszelben a Zengő körül folytatott hazai csatározások alatt. Az új realitás talán közelebb hozza a transzatlanti kapcsolat híveinek érvét: együtt ülünk a ladikban.