Több mint 204 millió forintot igényelt jogtalanul az Osztrák Megbékélési Alaptól a Győr- Moson- Sopron megyei roma önkormányzat elnöke 26 társával együtt. A vád szerint ártatlan embereket vettek rá arra, hogy igazolják: 1944-45-ben elhurcolták őket ausztriai kényszermunkára. A csalók általában több millió forinthoz is hozzájutottak.
Egy irodában az ott megismerkedő emberek, akik korábban alig vagy nem is ismerték egymást, igazolják egymásnak annak tényét, hogy együtt voltak valahol annak idején rabszolga vagy kényszermunkán.
A csalók ilyen módszerrel jutottak jogtalanul a több száz millió forint kárpótláshoz. Az Osztrák Megbékélési Alap a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványon keresztül nyújtott támogatást olyanoknak, akiket 1944-45-ben ausztriai kényszermunkára vitték. Abban az időben nyilvántartás nem létezett, ezért az igénylőnek mindössze 2 tanúval kellett igazolnia, hogy valóban elhurcolták. Ezt használta ki a megyei roma önkormányzat alelnöke és társai. Ők olyanoknak is segítettek pénzhez jutni, akiknek nem járt volna.
„Azt megmondani, hogy a jogellenesen felvett pénzeknek a visszafizetése mikorra várható és mennyiben várható, milyen nagyságrendben várható, nagyon nehéz lenne megjósolni” – mondta Dr. Horváth László megyei főügyész.
A személyenként 650 ezer forinttól 1,9 millióig terjedő kárpótlási összeg nagy részét de előfordult, hogy az egészet zsebre vágták a csalók. A több száz bejelentett igényből kevesebb, mint 10 volt jogos de erre az osztrák szervezet későn jött rá így mindössze 17 millió forint támogatást nem fizettek ki. Győr-Moson-Sopron megyén kívül még több mint 10 megyében folyt rendőrségi vizsgálat, ott később várható vádemelés a kárpótlási ügyben.
Az ügyészség vádemelése alapján a bíróság hoz majd ítéletet a megyei roma kisebbségi önkormányzat alelnöke és 26 társa ügyében, akik csalás vétsége miatt legfeljebb 5- 10 évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak.

