Forrás: NOLA giccses közbeszéd és a politika áldozatává válhat a holokauszt emléke
Népszabadság * Czene Gábor * 2006. január 12.
Az ENSZ a holokauszt emléknapjává nyilvánította január 27-ét, amikor Magyarországon is nagyszabású megemlékezéseket tartanak. Az a veszély fenyeget, hogy kiüresednek a zsidóság áldozataira emlékező gyászünnepek – figyelmeztet Gábor György vallásfilozófus.
Az ENSZ a holokauszt emléknapjává nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját. Az évfordulón nagyszabású rendezvény lesz az Országházban és a Kossuth téren. Az Élet Menete Alapítvány tájékoztatása szerint nagy valószínűséggel Erdő Péter bíboros, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kertész Imre író, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Steven Spielberg filmrendező is résztvevője lesz az eseménynek. Várhatóan a négy parlamenti párt vezetői együtt gyújtanak gyertyát a népirtás áldozatainak emlékére.
Gábor György vallásfilozófus nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a különféle pártok és egyházak képviselői közösen emlékeznek meg a holokausztról, de hozzáteszi, hogy ez szerencsére már Magyarországon is kezd megszokottá válni. Most inkább az a veszély fenyeget, hogy a gyászünnep értelmét veszti, kiüresedik, a giccses közbeszéd és a politikai érdekek darálógépének áldozata lesz.
Újabb és újabb emléknapok beiktatása helyett jobb lenne arra törekedni, hogy Németországhoz hasonlóan végre nálunk is társadalmi vita kezdődjön a múltról: a holokausztról, a második világháború előtti és utáni korszakról, ötvenhatról, az ügynökkérdésről.
Abszurd és elfogadhatatlan, hogy egy ország hazugságban éljen, ne nézzen szembe saját történelmével – állapította meg Gábor György. A baj az – tette hozzá -, hogy a magyarok nem igazán szeretnek, s nem is nagyon tudnak érvelve vitatkozni, helyette inkább minden problémát a szőnyeg alá söpörnek. Ezt a mentalitást azonban meg lehet változtatni. A közszolgálati televízió például jelentős szerepet játszhatna egy ilyen folyamat elindításában – mondta.
Szita Szabolcs, a Páva utcai Holocaust Dokumentációs Központ vezető történésze is hangsúlyozta, hogy nem szabad rutinszerű eseményekké silányítani a megemlékezéseket. Már csak azért sem, mert a társadalom felelősségérzete még mindig nem ébredt fel. A történész szerint nem kellene megijedni attól, hogy a holokausztról szólva a mai helyzettel is foglalkozzunk. Hiszen a holokauszt nem pusztán a múlt tragédiája: az antiszemitizmus és a rasszizmus máig nem veszett ki.
Szántó T. Gábor, a Szombat című folyóirat főszerkesztője fontos feladatnak tartja annak a veszteségnek a tudatosítását, amit a holokauszt hatmillió áldozata jelent a zsidóság és a világ számára. A veszteséget pedig akkor lehet érzékeltetni, ha az áldozatoknak nemcsak a haláláról, hanem az életéről is megemlékezünk.
A gyerekeknek már az iskolában alaposan meg kellene ismerkedniük a zsidóság történelmével, vallásával, a kereszténység és az európai kultúra zsidó gyökereivel. A tankönyvek nagy része adós ezzel. Szántó T. Gábor szerint érdeklődést kell kelteni és pozitív tudást kell nyújtani, mert ez védhet meg az előítéletektől. Hasonlóképpen fontos, hogy személyessé tegyük az emlékezést, átélhetővé az áldozatok sorsát: a diákokat ezért a vészkorszak idején megölt zsidó kortársaik történetével is meg kell ismertetni.
l A Magyar ENSZ Társaság honlapja a speciális ENSZ-ünnepek és megemlékezések sorában több mint hetven nemzetközi napot, hetet, évet és évtizedet említ. 2004 a rabszolgaság elleni harc, továbbá – ha valaki esetleg nem hallott róla – a rizs éve volt. Tavaly a sport és a testnevelés, valamint a mikrohitel nemzetközi évét ünnepeltük, 2006 a sivatagok és az elsivatagosodás éve. Jelenleg is tart – egyebek mellett – a fenntartható fejlődés oktatásának évtizede. Az ENSZ naptárát böngészve olyan dátumokat is találunk, amelyek Magyarországon még nem számítanak széles körben ismert emléknapoknak. Május 22-e például a biológiai sokféleség, július első szombatja a szövetkezetek napja. Október 4-én kezdődik a világűr nemzetközi hete, míg november 20-a Afrika iparosításának a napja, december 11-e pedig a hegyeké.
Ha már egyszer az ENSZ nemrégiben – hat évtizeddel a népirtás után – úgy döntött, hogy január 27-ét a holokauszt emlékének szenteli, érdemes megemlíteni: külön nemzetközi napja van a „palesztin néppel való szolidaritásnak” is.
