Forrás: Népszava

Francia, brit, német és amerikai részről is bírálták Iránt amiatt, hogy az ázsiai ország kedden levette több nukleáris létesítményének pecsétjeit, Moszkva pedig megerősítette az iráni urán oroszországi dúsítására tett korábbi javaslatát. Irán kedden a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselőinek jelenlétében vette le több nukleáris központjának pecsétjeit. Mohammed Szaidi, az iráni atomenergia-hivatal helyettes vezetője azonban hangsúlyozta: kizárólag a kutatómunkával foglalkozó központokról távolították el a pecsétet, s nem újítják fel a nukleárisfűtőanyag-gyártást, azt a folyamatot, amely magában foglalja az urándúsítást is.

Jacques Chirac francia elnök – akinek országa Nagy-Britanniával és Németországgal együtt tárgyalásokat folytatott Iránnal ez utóbbi vitatott atomprogramja egy részének feladásáról – nukleáris programjával kapcsolatos kötelezettségeinek tiszteletben tartására szólította fel Iránt. Nagy-Britannia szintén bírálta az iráni lépést, amely londoni megítélés szerint veszélybe sodorja a további iráni-brit-francia-német tárgyalásokat. London ugyanakkor kizárta a katonai erő alkalmazását.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Irán olyan küszöböt lépett át, amelyről maga is tudta, hogy ezt nem teheti meg következmények nélkül. Steinmeier kétségbe vonta a három EU-ország Iránnal folytatott tárgyalásainak jövőjét. A német politikus felkérte Mohamed el-Baradei NAÜ-főigazgatót az iráni lépésekben rejlő veszélyek gyors felmérésére, s annak eredménye alapján ezen a héten egyeztetni próbál brit és francia kollégájával arról, hogy van-e még bármilyen alapja Iránnal folytatandó további tárgyalásaiknak.

Közvetetten az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek is szerepe volt abban, hogy Iránnak sikerülhet atombombát előállítania – írta James Risen a State of War című könyvében. A szerző szerint a CIA történetének egyik legfelelőtlenebb akciójáról van szó. A titkosszolgálat 2000 februárjában egy a CIA-nak dolgozó orosz tudóst bízott meg azzal, hogy adjon át az irániaknak egy tervet arról, miként építhetnének atombombát.

A Merlin fedőnevű akció célja az volt, hogy megalázzák az iráni tudósokat s hosszú időre megakadályozzák, hogy Teherán bevetésre alkalmas atombombát alkosson. A tervek ugyanis véghezvihetőnek látszottak ugyan, de a CIA szántszándékkal olyan hibákkal tűzdelte tele, melynek nyomán a bombát képtelenség lett volna előállítani.

Az akció kudarcba fulladt, mert a CIA ötletgyárosai olyan hibákat ágyaztak a tervekbe, amelyeket az iráni tudósok is könnyen képesek voltak orvosolni – állítja Risen munkájában.

Utóbb ugyanakkor fény derült arra is, hogy a megbízott orosz tudós titkos leiratban értesítette az iráni hatóságokat arról, hogy a tervekben hibák is előfordulhatnak. A The New York Times újságírója, Rise megállapítja: mindezzel Washington atombomba előállításához segíthette azt az iráni rezsimet, melynek elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád nem egyszer hangoztatta: Izraelt le akarja törölni a világ térképéről. (Másik nyilatkozatában Németország és Ausztria területére helyeztette volna.)

A CIA Risen könyvével kapcsolatban megállapította: a munkában „súlyos hibák” vannak. Egyéb kommentárt azonban nem fűztek az újságíró megállapításaihoz.

Népszava-összeállítás