Forrás: HírtvSaron szerepe az izraeli társadalom formálásában leginkább Kádár Jánoshoz és az 1956-os forradalom utáni Magyarországhoz hasonlítható – vélekedik Michel Rocard volt francia miniszterelnök a Libération című párizsi napilapban hétfőn közölt elemzésében.
Ariel Saron izraeli miniszterelnök politikai éleslátással úgy ismerte fel az izraeli társadalom béke és biztonság iránti vágyát és teremtette meg az izraeli nyitás politikáját, ahogy az 1956-os forradalmat követően Kádár Jánosnak sikerült társadalmi konszenzust teremtenie Magyarországon – magyarázta Rocard.
„Kádár hosszú ideig szimbiózisban élt a népével. Az orosz hadsereg jelenléte ellenére az 56 utáni Magyarországon felülkerekedett a másként élés vágya: a szovjetekkel cinkosságot vállaló gyilkos Kádár emlékét elhalványította egy népét meghallgató vezető képe” – mutat rá.
Ariel Saron egész életét Izrael biztonságának szentelte – teszi hozzá Rocard. A francia politikus szerint a brutális, de nagyon okos tábornok katonaként azt is felismerte, hogy a biztonság többé nem biztosítható a hadsereg által, a béke vállalása és a palesztin állam izraeli telepesek lakta területeinek kiürítése nélkül. Úgy érezte, hogy szét kell törnie az izraeli társadalom vallási referenciákra hivatkozó Nagy Izraelről dédelgetett álmát, amelyet a Likud nem tett volna lehetővé.
Új pártját, a Kadimát olyan árulással és politikai bátorsággal, logikával és koherenciával hozta létre a társadalmi béke és a konkrét béke megteremtésének érdekében, ahogy Kádár János 1956 után „piszkos munkával” maga mögé állította a magyar közvéleményt – hangsúlyozza a volt francia kormányfő.
A legtöbb politikai elemzővel ellentétben Franciaország egykori szocialista kormányfője úgy véli, hogy Saron kényszerű politikai visszavonulása nem teremtett politikai űrt és tehetetlenséget Izraelben.
