Forrás: MA

Miközben Izraelben az orvosok Ariel Saron életéért küzdenek, a miniszterelnök betegsége szolidaritáshullámot váltott ki világszerte.

2006.01.09 18:55 Új Magyar Szó

A brassói zsinagóga nagy termében szombaton reggel fél tíztől mondtak imát Ariel Saron izraeli miniszterelnök felépüléséért. A szertartás nemcsak a ma már csupán 138 lelket számláló diaszpóra fohásza volt a válságos állapotú miniszterelnök feljavulásáért. Más jelentősége is van annak, hogy a kormányfőért a Cenk alatt mondtak imát.

Roth Tibor hitközségi elnök a bróhe, a beteg gyógyulásáért mondott áldás után József történelmi-biblikus alakjához fűződő heti szakaszra alapozva Ariel Saron katonai pályafutását méltatta: „A zsidóság mindig nagy tisztelettel viseltetett a hadvezérek iránt. Bizonyára azért, mert jelentős politikus, tudós és művész elég sok, ám számottevő katonai rangot betöltő személyiség alig akad a soraiban. Izrael jelenében Ariel Saron az első, aki – az ókori Egyiptomban jelentős vezetői rangot betöltött Józseffel ellentétben – saját hazájában lehetett fontos katonai rangot viselő vezető” – mondta a hitközségi elnök, aki szerint a múlt évi gázai területfeladást követően a megosztott izraeli közvélemény egyensúlyát és egységét Saron olykor önnön hadvezéri elveivel szembefordulva próbálta fenntartani, megőrizni.

Kevesen tudják, hogy Saron hadvezéri pályafutásának egyik rövid mozzanata Brassóhoz kapcsolódik. Az akkori hadügyminiszternek 1982-ben a Brassó megyei Törcsvárról kellett visszatérnie Izraelbe háborút irányítani.

Június 3-án ugyanis éppen a törcsvári kastélyt látogatta, amikor a turistacsoporttól félrevonulva, táskarádióján a tel-avivi rádió hírműsorából értesült az Izrael londoni nagykövete, Slomo Argov ellen Abu Nidál palesztin terrorista csoportja által elkövetett merényletről. A The Guardian angol napilap szerint ez a mozzanat vezetett két nappal később a libanoni háború kirobbanásához. A törcsvári epizódról egyébként a Jacques Derogy és Hesi Carmel francia-izraeli szerzőpáros 1991-ben magyar fordításban is megjelent Szupertitkos Izrael című oknyomozó riportja tesz említést.

Hogy miért tartózkodott Saron akkor éppen Brassó megyében? Családi kötelékek fűzték ide. A 2000-ben másodszor is megözvegyült miniszterelnök mindkét felesége brassói származású volt. Ráadásul testvérek. Margalit Zimmermannt 1953-ban vette nőül, röviddel azután, hogy annak családja Brassóból Izraelbe emigrált. Kilenc év együttlét után Margalit autóbalesetben meghalt, az özvegy Saron pedig egy évre rá újranősült. Lilli Zimmermannal, néhai első felesége húgával kötött házasságot 1963-ban.

A Zimmermann családról Sami Fiul, a brassói zsidó hitközség könyvtárosa is csupán a hitközségnél fennmaradt hivatalos iratokból tud. A közösség idős tagja elmondta. hogy igencsak népes volt a Zimmermann család, amely – egy 1942-ben kiállított dokumentum szerint – a Vár utca 142. szám alatti házban lakott. Egy három évvel későbbi osztálynapló szerint a házszám 145-re változott. Mára már nem tudni pontosan, melyik, de vélhetően a 146-os számmal jelölt ház lehetett a Zimmermann lányok, Saron-feleségek szülői háza.

A Johannes Honterus brassói német nyelvű főgimnázium archívumából előkerült, jelenleg a zsidó hitközség archívumában őrzött 1945-46-os tanévi, harmadik osztályos napló szerint a 2000-ben elhunyt Rozalia Zimmermann 1937. március 7-én született. Anyja Ida, apja Leopold Zimmermann kereskedő volt.

A brassói Zimmermann lány nevét legutóbb augusztus közepén kapta újból elő egy dühödt gázai telepes, aki egy karikatúrára ezt a szöveget írta: „Saron, Lili vár rád!” A rossz ízlésű élcelődést az illető sem gondolhatta komolyan.