Forrás: Népszava

Az ügyvédek az életjáradék s az eltartási szerződéseket maguk között csak úgy hívják: szerencseszerződések, mivel lutri az, hogy az életjáradékos, az eltartott a szerződés megkötése után még hány napot, hónapot vagy évet él.

Dobos Ferenc nyugdíjas pedagógus sosem gondolt arra, hogy életjáradéki szerződést kössön. De egy nap, 1988 júniusában meghalt az ő egyetlene, a boldogsága, a felesége. A feleség akkor hatvanhárom éves volt, ő pedig hatvanöt. Mire a hosszú gyász után magához tért, szembesült avval, hogy pedagógus nyugdíjából a lakást s a nyaralót fenntartani képtelenség.

A nyaraló a XII. kerületben, a Moha utcában volt. A telek lejtős, 1603 négyzetméteres, a kilátás gyönyörű, szemben egy hegyoldal, az út felöli részről pedig rálátni a városra. A nyaralóhoz gyümölcsöskert is tartozott, harmincnál is több gyümölcsfával és száznál is több, maguk telepítette szőlőtőkével, melyek termése, annak értéke évente megközelítette a 400-500 ezer forintot. Dr. Rudast s vele a MUTEX káeftét a szomszéd ajánlotta. Összeismerkedtek, a család nagyon is szimpatikus lett, nyugdíjasként és özvegyként végre úgy érezhette, újból tartozhat valakikhez, és az életjáradéki szerződés 1993. december 4-én megköttetett.

– Azon a napon – magyarázza dr. Lovász Gabriella, Dobos Ferenc jelenlegi ügyvédje – a felek között több szerződés is köttetett. Először egy ingatlancsere-szerződés, melynek értelmében Dobos bácsi odaadja a nagy értékű, K6-os, vagyis vegyes építési övezetben levő telkét meg a rajta levő nyaralóját, vagyis gazdasági épületét, a MUTEX Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. pedig cserébe két egymás melletti lakást ad neki az I. kerületben, a Pauler utcában – az egyik 55,5, a másik 70 négyzetméteres -, és övé egy gépkocsibeálló örökös használati joggal a mélygarázsban, és ugyanígy holtig tartó haszonélvezője a Moha utcai telek felének.

Ez szerepelt az eredeti szerződésben, csakhogy még ugyanazon napon életjáradéki szerződést is kötnek, melynek összegét havi 60 ezer forintban állapítják meg, s melynek fejében az egyik lakást, a 25-ös számút a MUTEX attól fogva korlátlanul használhatja-kiadhatja. Ám se a napnak, se a történetnek még nincsen vége. Talán mert Dobos bácsi észrevehette, hogy életjáradéki szerződésének a megfogalmazása nem egészen tökéletes. Leginkább a mondatnak az a része, hogy az életjáradék összegét, mely 60 ezer forint, „évenként és közös megegyezéssel felülvizsgálják”.

– Életjáradéki szerződésbe efféle homályos megfogalmazás be se kerülhetne?

– Nem. De végzetes hiba nem történt, mert hogy ugyanezen a napon a felek újabb szerződést írnak alá, melyben az életjáradéki szerződés lényegi feltételeit pontosítják. Azt, hogy a MUTEX, illetve annak jogutódja Dobos Ferenc részére havi 60 ezer forint összegű életjáradékot fizet, ám ebből 25 ezret Dobos bácsi mindenkori nyugdíjának az 1,6 szereséhez igazítják – ennyivel növelik meg -, a 35 ezer forintot pedig a 25-ös számú lakás bérleti díjához, annak változásához. „A felek az ingatlan bérleti díjának megállapításakor a fővárosban érvényes korábbi és aktuális díjakat tekintik irányadónak. Az életjáradék ilyen formájú rendezése érdekében a felek évenként egyeztetnek és újra megállapodnak.” Ismerve a fejleményeket, azt kell mondanom, a MUTEX még mindig nem fogalmazott pontosan.

– De miből adódhat gond? Abból, ha a MUTEX nem tudja kiadni a lakást?

– A szerződésben szereplő 35 ezer forint Dobos bácsi számára ekkor is garantált, és a 25 ezer forint is, melynek növelését Dobos bácsi mindenkori nyugdíjának a módosulásához kötik; kézhez annak az 1,6 szorosát kapja. A szerződések érvényességét soha senki nem vitatta. Probléma abból adódott, és adódik máig, hogy mit is jelent a mindenkori nyugdíj fogalma. Pusztán és kizárólag az öregségit vagy beletartozik az özvegyi is.

*

„Kérdésre előadom, hogy a feleségem 1988 júniusában halt meg… A halálát követően a feleségem után özvegyi nyugdíjat nem kaptam, nem is kértem… Néhány évvel ezelőtt, mert a kormány úgy látta, a kisnyugdíjasok nem tudnak megélni abból a pénzből, amit nyugdíjként kapnak, ezért jár nekik az elhunyt házastárs után is az özvegyi nyugdíj. Kérdésre előadom, hogy amikor megjelent ez az új rendelet, én akkor igényeltem meg az özvegyi nyugdíjat, és amikor erről az értesítést megkaptam (Dobos Ferenc 1998. január 1-től részesül özvegyi nyugdíjban – a szerk.), azonnal szóltam a MUTEX-nek, vagyis dr. Rudasnak, hogy most már akkor ennek figyelembe vételével folyósítsa az életjáradékomat, de ő szóba sem állt velem. „(Részlet a Budai Központi Kerületi Bíróság 2003. június 19-én megtartott nyilvános tárgyalásának a jegyzőkönyvéből. A per tárgya az életjáradéki szerződés teljesítése.)

*

– Az egyik probléma – magyarázza dr. Lovász Gabriella – valóban ebből adódott, hogy elhunyt feleségük után ma már a férfiakat is megilleti az özvegyi nyugdíj. A MUTEX szerint azonban az 1993-as életjáradéki szerződésben özvegyi nyugdíj nem szerepel, és szerintük ellentmond a logikának, hogy „az özvegyi alapon szerzett plusz jövedelem az életjáradék számításának alapját növelné”. Hogy kinek van igaza? A felperesi, vagyis a mi álláspontunk szerint nekünk. Hiszen a szerződésben az áll, hogy az életjáradék összegének a meghatározása a mindenkori nyugdíj alapján történik, és az özvegyi nyugdíj egyértelműen e részének tekinthető. El kell mondanom, a MUTEX 1999 májusában önkényesen befagyasztotta az életjáradék folyósítását. Közrejátszhatott ebben az is, hogy a Moha utcai ingatlanon megkezdődött az építkezés, melynek során számtalan összetűzésre került sor.

*

„Egy csodapalotát építettek a telekre, engem onnan szó szerint kitiltottak, többször megverettek, tönkretették az én kis házamat, a szőlőmet… Azon kívül szabálytalanul építkeztek, és ezért nem kaptak se építési, se fennmaradási engedélyt… Az alperes azt is akarja, hogy az én három méteres (a kis házamhoz) vezető utamat adjam neki, ami azt jelentené, hogy a saját haszonélvezeti részemre csak helikopterrel tudnék bejutni. Az alperes semmi másra nem törekszik, csakis arra, hogy az időt húzza, és… hogy feldobjam a talpamat…” (Részlet a Budai Központi Kerületi Bíróság 2003. június 19-én megtartott nyilvános tárgyalásának a jegyzőkönyvéből. A per tárgya az életjáradéki szerződés teljesítése.)

*

– 1999 májusától – magyarázza dr. Lovász Gabriella – Dobos bácsi életjáradékát a MUTEX a saját ügyvédje letéti számlájára utalja, ami nonszensz. Aztán évek telnek el, az életjáradék ezen a letéti számlán gyűlik. Végül, talán mert Dobos bácsi panaszt tett az ügyvédi kamarában, a MUTEX 2003. november 17-én átutalt 5 millió 209 ezer 56 forintot. De addigra már Dobos bácsi kezdeményezte az életjáradéki szerződés felbontását, hiszen a szerződésben az áll, hogy ha a MUTEX az életjáradék fizetését tartósan, három hónapon keresztül nem teljesíti, akkor az attól számított harminc napon belül Dobos bácsi a szerződést egyoldalúan felmondhatja. Csakhogy ez esetben az eredeti állapotot kell visszaállítani: Dobos bácsinak minden addig kapott pénzt vissza kell fizetnie, és a tulajdonjogokat is vissza kell jegyeztetni. Igen ám, de a ház, amelybe Dobos bácsi azt a két lakást kapta, osztatlan közös tulajdonú; a tulajdonosok nagy része külföldi, Amerikában, Kanadában és a világ egyéb táján élnek, és egy tulajdoni per során mindannyiukat perbe kellene vonni.

*

„A csereszerződés felbontása vagy megszüntetése gyakorlatilag kivitelezhetetlen igény – áll a MUTEX egyik 1999-es bírósági ellenkérelmében -, mert az adott telken ténylegesen felépítettünk egy 100 millió forintot meghaladó értékű felépítményt. Ágy az eredeti állapot nem állítható helyre, de Dobos Ferenc is nyilvánvalóan képtelen lenne a felépítmény értékének megfizetésére.”

*

– A Moha utcai telek – magyarázza dr. Lovász Gabriella – egy hegyoldal. A Rudas család az út felőli részre épített egy házat, és ez alatt található az a nyaraló, amit valamikor Dobos bácsi a feleségével együtt, a saját kezével… A nyaraló tetejére Rudasék földet hordtak, befüvesítették, gyakorlatilag így hosszabbították meg a kerti teraszukat. A földrétegen átfolyó csapadékvíz a házba becsorog, a falak elvízkövesedtek, s a nyaraló gyakorlatilag használhatatlan. A nagy ház építése során a gyümölcsfákat, a szőlőtőkéket kivágták, Dobos bácsi személyes holmijainak egy részét, mint használhatatlan lomot és hulladékot, a MUTEX Noszlopi utcai irodaházába, telephelyére szállíttatta. A BRFK XII. Kerületi Rendőrkapitányságának irata szerint a Noszlopi utca 1. szám alatt lefoglalt tárgyak között hintaágy és bojler, centrifuga és mosógép, hűtőszekrény és kültéri vasajtó, meg beltéri faajtó is található. Az 1993. december 4-én kötött ingatlan csereszerződésben az olvasható, hogy a MUTEX a telek felső részén szabadon építkezhet, tereprendezést hajthat végre, parkot létesíthet…, a telek alsó részén végzendő nagyobb munkák előtt azonban köteles egyeztetni Dobos Ferenccel és részére biztosítani kell a gyalogos és gépjárművel történő átjárást. A tereprendezés során szóváltásokra és egyéb atrocitásokra került sor. Dobos bácsit megverték.

*

„Az építkezés alatt – olvasható a MUTEX 1999-es 15.P.21099/1999 számú ügyében beterjesztett érdemi ellenkérelmében – Dobos Ferenc mind a munkásokat, mind a művezetőket rendszeresen zaklatta, és minden eszközt igénybe vett, hogy magát az építkezést is meghiúsítsa. Embereinket folyamatosan inzultálta és sértegette. Egy ilyen inzultus során tett antiszemita megjegyzései miatt került sor tettlegességre…”

*

– Ügyfelem – magyarázza dr. Lovász Gabriella – becsületes, tisztességes ember. Ágy, megbecsült tanárként élte le az életét és ekként háborítja föl az, ha nem mondanak igazat. Ha a MUTEX azt állítja, a mellette lévő vagyis a 25-ös számú lakást nem tudják bérbe adni, ezért nincs rajta haszon, vagy ha a MUTEX az albérlőt papíron a 23-as számú lakásába jelenti be, a valóságban azonban a 25-öst használják. És Dobos bácsi, mint az igazság rettenthetetlen és elkötelezett hőse, rábírja az albérlőt, a szlovák nemzetiségű Sárközi Mikulást, hogy írásban is nyilatkozzon, arról, hogy a valóságban ő valóban a 25-ös számú lakást bérli, méghozzá 300 USA dollárért.

Dobos Ferenc a MUTEX-el életjáradéki szerződést tizenkét évvel ezelőtt kötött. A pereskedés közöttük folyamatos, és már nyolc esztendeje tart. Ez idő alatt dr. Rudas felesége meghalt, a csodapalota, mely fennmaradási engedéllyel nem rendelkezik, süllyed, repedezik, és ugyanígy az a ház is, amelyben Dobos Ferenc lakik, a Moha utcai nyaralója pedig használhatatlan. Az indulatok időnként el-elszabadulnak, olyannyira, hogy a most 82 éves Dobos Ferenc magánnyomozót is fogadott. Azt mondja, ha a hátán fát vágnak keresztbe, az igazáért akkor is kiáll, akkor is megküzd. A következő tárgyalás februárban lesz, amikor is a tisztelt bíróságnak végre döntenie kellene arról, hogy a mindenkori nyugdíj fogalmába az özvegyi beletartozik-e.

Scipiades Erzsébet

Fotó:Demecs Zsolt

Képaláírás 1.: A nyaralója használhatatlan, alakása repedezik,életjáradékot éveken át nem kapott Fotók: Demecs Zsolt

Képaláírás2: Évtizedeken át az Elte gyakorló iskolájának volt a tanára, de sokan csak szenvedélyes motorosként ismerték