Forrás: NépszavaRozsa Gyorgyot januar elejere vartuk ifjukori, Parizsban elo baratjaval, Lucien Hervevel, helyette halala hiret kaptuk. Nyilvan sokan osztoznak gyaszunkban Magyarorszagon is, ahol a tudomanyos eletnek ismert, es megbecsulesnek orvendo tenyezoje volt. Eloszor is, mint a konyvtarosi szakmanak verbeli es megszallott tudosa.
Nagyvaradon szuletett, es tipikus tagja volt az erdelyi zsido- magyar polgarsagnak, amely hazafiasagaert duplan megszenvedett, ugyis mint magyar, ugyis mint zsido magyar : felesegevel egyutt Bergen -Berzenbe deportaltak, s kiveteles szerencsevel onnet megmenekulve, svajci internalo taborba kerult. A haboru utan, kozgazdasagtudomanyi diplomaval, 1946 es 1950 kozott, kulugyi szolgalatba lepett, mint gazdasagi szakerto. Ennek a munkassaganak kistarcsai internaltsaga vetett veget, ezt az ujabb uldoztetest polgari szarmazasanak es ugyanakkor liberalizmusanak koszonhetett. Onnet szabadulva kerult az Magyar Tudomanyos Akademia konyvtarahoz, amelynek 1954 ben vezetoje lett. 1969 es 1975 kozott az Egyesult Nemzetek Genfi konyvtaranak lett meghivott igazgatoja. Magyarorszagra visszaterve, ismet az Akademia konyvtaraban mukodott, mar mint annak fo igazgatoja. A dokumentacios munka kifejlesztesevel es a feldolgozo munka korszerusitesevel, az informatikai apparatus letrehozasaval, majd a nemzetkozi kapcsolatok kiszelesitesevel megalapozta a szolgaltatas europai szinvonalu mukodesi felteteleit. O iranyitotta es szervezte az Akademia egykori berhazanak konyvtarra, majd onallo konyvtarepulette valo atepiteset.
Meg 1988-ban a
